Kissé morbidnak hat, hogy egy temetőt ajánlunk, de félre kell tenni minden ellenérzést, mert létezik egy parányi hely, amit mindenkinek érdemes felkeresni. A 71-es út mentén elterülő műemléktemetőben – amelyet a Balatoni Bringakörút is érint – egyedülálló, kézzel faragott szív alakú sírköveket találunk. Közülük néhány inkább körre hajaz, de különlegessége, hogy a környék más falvaihoz képest itt fedezhetők fel a legnagyobb mennyiségben.
A több mint félszáz tábla többsége az 1800–1850-es évekből származik, amiről magunk is meggyőződhetünk, ha elolvassuk a megmaradt feliratokat. Több legenda is kering arról, hogy miért készültek a szív alakú síremlékek a 19. század elején. A Lipták Gábor balatoni mondákat összegyűjtő kötetében, az Aranyhídban is olvasható történet szerint egy halász lánya egy váratlan balatoni viharban vízbe fúlt, és kőműves szerelme állította neki a szív alakú síremléket. Egy másik legenda szerint – amiről Eötvös Károly számolt be Balatoni utazás című művében – a sírkövek Balatonudvari egykori ezermesteréhez köthetők, aki meggyőzte a község lakosságát, hogy a sírköveiknek csakis olyan alakúnak szabad lennie, mint az ember szívének: „Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, azután kővé.” Állítólag az utolsó szív alakú sírkő éppen az övé volt és a sors fintora, hogy azt is ő maga faragta.
(Borítókép: Bordács Krisztina - We Love Balaton)
