A MOL Nagyon Balaton egyetlen borfesztiválján, a Balatonfüredi Borheteken minden borász egy alapos minőségbiztosítási rendszernek megfelelve állhat be a stand mögé a termékét árulni, szóval nem lehet nagyon mellélőni a választásnál. Mi mindenesetre összeszedtünk néhány kedvencet teljesen szubjektív alapon: megtaláltuk a borhetek nulladik kilométerkövét, a borvidékek Kiss Jóskáját, egy tehetséges, feltörekvő, a 20-as éveiben járó borász párt és egy kosárlabdázónak álcázott borszakértőt is.
2/12
Béla és Bandi – Balaton 2014
Kezdjük az alapoknál. A Béla és Bandi borászat nemes egyszerűséggel Balaton névre hallgató cuvée bora a Balatonfüred-Csopaki borvidék s egyúttal a Balatonfüredi Borhetek nulladik kilométerköve. A csavarzár alatt gyöngyvirágos, körtés, citromvelős illatokat és ízeket fogtok találni – könnyed kiszerelésben, frissítő karakterben, egyensúlyos szerkezetben. Tartályban iskolázták; hordót nem látott. Fröccsnek is, kezdésnek is ajánlott.
3/12
Zelna Borászat – Pinot Gris 2014
Hordóban ez sem volt, kóracéltartályban, hidegen erjedt, szusszant, formálódott, míg végül egy intenzív savérzetű, citromvelős bor formáját öltötte. A Zelna szekerét egy húszas évei végén járó, fiatal pár tolja hatalmas elánnal, szimpatikus jövőképpel, irigylésre méltó szenvedéllyel. Róluk készült riportunkat hamarosan olvashatjátok, addig is érdemes velük megismerkedni a Tagorén, mert valószínűleg még sokat hallunk felőlük.
4/12
Homola Pincészet – Akármit
Most magyarázzuk el újra, hogy Homoláéktól mit érdemes kóstolni? Náluk kisterpeszben meg kell markolni a fabódé pultját alsó madárfogásban, és elegánsan kiakasztott garattal, finoman ráncolt szemöldökkel, kulturált európai módjára kérjetek ki alfától ómegáig mindent, sorban. De ha az idő szűke miatt csak egyetlen valamivel szeretnétek bámulni a vadkacsák, hattyúk és vitorlások alkotta – már-már giccsesen romantikusnak ható – balatoni látképét, válasszátok a pince 2012-es kékfrankosát. Ez egy kimondottan finomra esztergált “húzóbor” Homoláéknál 14 hónapos tölgyfahordós érleléssel, nagy testtel, gazdag aromákkal.
5/12
Fodorvin – Öreghegyi Rajnai Rizling 2014
Az Öreghegy-dűlő a borvidékek Kiss Jánosa: szinte minden fontos helyen találni belőle egyet. És szerencsére az van, hogy ezeken az ún. Öreghegyeken jóformán mindig kimagasló bort találni. Nincs ez másképp a Fodorvin Családi Pincészet rajnaija esetében sem: a bor osztrákosan lineáris vonalvezetésű, ananászosan és grépfrútosan gyümölcsös karakterű, nyáriasan finom és könnyed. A soron csak itt fogtok találni rajnai rizlinget, ne hagyjátok ki!
6/12
Balogh Pince – Kékfrankos Rozé 2014
Ha a Füredi Borhetekről kellene egyetlen rozét elvinnünk egy trópusi lakatlan szigetre, amit az idők végezetéig innánk csimpánzokkal vállt vállvetve, felezett kókuszdióból, akkor az minden bizonnyal Baloghéknak ez a kékfrankosa lenne. A bor közepesen telt teste, kellemes savérzete, egyértelmű gasztronómiai alkalmazhatósága ugyanakkor mégis visszaránt minket a Kárpát-medencébe, ahol ismerik a juhtúrós sztrapacskával körített birkapörkölt vagy a kapros túrós csuszával tálalt harcsapaprikás fogalmát.
7/12
Mészáros Pince – Sziklavér 2012
Mészárosék standjánál egy kosárlabdázónak álcázott - egyébként első éves építészhallgató - borász srác fog bennünket fogadni, mint a pince szakavatott bortanácsadója. Nem is ez a lényeg, hanem, hogy ez a cabernet franc, cabernet sauvignon házasításából készült Sziklavér egészen biztosan megfelelő útitársunk lesz az éjszakában. Nyárkedvenc bor, életerős savakkal, nem magas alkoholfokkal és semmilyen nehézkességgel.
8/12
Jásdi Pince – Lőczedombi Olaszrizling 2013
Jásdi is olyan, hogy nehéz csak és kizárólag egy darab kedvencet kiemelni szortimentjéből. Persze ha nagynyomású vízipisztolyt tartanának a halántékunkhoz, akkor nyilván a Lőczedombi Olaszrizlinget dadognánk ki valahogy. Jásdi az olajos textúrájú, sűrű borával ugyanannyira alap északon, mint a Kistücsök délen, ezért aki még nem ismeri, ne csak a Tagorén ismerkedjen vele, hanem Csopakon is a családi borteraszukon.
9/12
Lídia Borház – Bori Bora 2012
A dűlőszelektált, száraz “Bori Bora” a család legifjabb tagjának, Anna Borbálának nevét viseli. Szürkebarát az alapanyag, tartása és eleganciája van, de mindebből téves azt gondolni, hogy törékeny holmival lenne dolgunk. Ha ránk esteledett és meguntuk az egyébként 20:00 és 23:00 óra között a sétányon meglehetősen tömötté váló emberáradatot, üljünk ki a partra egy teli palackkal, révedjünk bele a szemközti Tihanyi Bencés Apátság elhomályosodó kontúrjába, és hagyjuk, hogy a szerelem tarkón rúgjon bennünket.
10/12
Feind Borház – Sárgamuskotály 2014
Nem mintha Feindék Fahordós Olaszrizlingjéről, Prémium Kékfrankosáról bárkit is le szeretnénk beszélni (sőt!), de mivel most maradunk a könnyed nyári boroknál, a pince 2014-es Sárgamuskotályára hívnánk fel a figyelmet. A sárgamuskotály általában nem túlérett trópusi gyümölcsök kicsit mézes formáját hozza illatban és ízben – már akkor, ha rendesen készítették el. És ha ebbe az egyenletbe még a közepesnél vékonyabb testet, a relatíve alacsony alkoholfokot és az élénk savérzetet is belevesszük, akkor kapunk egy kellemes, laza bort, aminél jobban semmi nem tud elindítani egy lánybúcsút.
11/12
Figula Pincészet – “Gella” Sauvignon Blanc 2013
Figuláéknál – nemcsak a Tagore sétányon található standjukon, a borbárban, vagy akár a pincéjüknél is – minden, ami O-val kezdődik és laszrizling-re végződik, mindenkinek kötelező. És aztán tovább kell lépni, és rá kell menni a Gellára, ami ugyan a fahordós érlelésből származó édesfűszerességet intenzíven közvetíti, de mellette olyan hosszú lecsengéssel és gazdag ízvilággal fogunk találkozni, amiből ha birtoklunk egy palackot, az Egyenlítőtől délre található vízpartokon is lecsókolják az ujjunkról a pecsétgyűrűt.
