1/7
Szent Márton-út
Szent Márton Európa egyik legnépszerűbb szentje, kultusza
Pannóniában már a honfoglalás előtt is jelen volt. Szent István király zászlóit
Szent Márton képe díszítette, tisztelete pedig a török idők után új lendületet
kapott a katolikus Dunántúlon. Padányi Biró Márton püspök szintén sokat tett
azért, hogy a veszprémi egyházmegye területén megerősítse a szent kultuszát. Ünneplése az újborhoz is kapcsolódik, egy legenda szerint Krisztushoz hasonlóan Szent Márton is képes volt borrá változtatni a vizet.
Az
európai Szent Márton-út Szombathelytől
egészen a Loire völgyében található Tours-ig vezet, de van egy
Balaton-felvidéki zarándokút is, amely kevésbé ismert településekbe,
templomokba, kegyhelyekre visz, Zalaszentmártontól Sümegen, Keszthelyen és
Szigligeten át egészen Veszprémig. A zarándokút állomásait a jellegzetes, nyolcszögletű kövek jelzik. (Korábban itt írtunk a Keszthelytől Veszprémig vezető útvonalról.)
2/7
Szent Márton püspök-templom, Vörs
A római katolikus templomot 1720 körül szentelték fel Szent
Márton püspök tiszteletére. A kőből épült kis szentélyt aztán egy évszázaddal
később lebontották, és egy késő barokk stílusú templomot emeltek a helyén. A főoltár közepén a templom névadó szentjének
szobra látható.
A templom arról is híres, hogy Európa legnagyobb beltéri
betlehemének ad otthont: a Jézus Szíve-oltár helyén évről évre megépítik az
ötven négyzetméteres szakrális látványosságot, amely természetes anyagokból mintegy
két héten át készül, és egészen februárig látható. A betlehemet az adventi
időszakban több tízezer vendég keresi fel.
3/7
Szent Miklós-temetőkápolna, Keszthely
Keszthelyen három helyszínt is találnak a Szent Márton nyomába eredő zarándokok. Az egyik a Szent Márton-templom emlékhely: Keszthely első plébániatemplomát, amely a Festetics-kastély mostani parkjának területén állt, Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Közel hét évszázadon át működött, átvészelte a török hódoltság idejét is, és 1788-ig a város plébániatemploma volt. A 19. század elején azonban, a kastély építésekor a templom épületét lebontották. Ma egy emlékkő és egy fa őrzi az emlékét, az emlékhely kialakítását a Keszthelyi Városvédő Egyesület kezdeményezte.
A második helyszín a Balatoni Múzeum, ahol az egykori templomból származó keresztelőmedencét őrzik, a harmadik pedig az 1713-ban épült Szent Miklós-temetőkápolna, ahol a 14. századból származó külső falképeket láthatunk.
(Nemrég újabb középkori freskórészletek kerültek napvilágra, erről itt írtunk.)
4/7
Püs
A török megszállás idején a sümegi vár
lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, ide menekült a veszprémi püspökség is, és csaknem kétszáz éven keresztül volt itt a székhelye. A vár déli lejtőjének tövében álló püspöki kúriát fényűző, barokk stílusú rezidenciává alakították,
komplex műemléki felújítására 2018 és 2021 között került sor, és egy izgalmas, interaktív kiállítás keretében kerülhetünk közelebb az épület titkaihoz és a zseniális freskófestő, Franz Anton Maulbertsch világához. Szent Márton ábrázolásával a kápolna mennyezetfreskójának középtengelyében találkozhatunk, a szentet felhőkön térdelve, szakállas, idős püspökként festették meg, főpapi jelvényeit és a dicsőség koszorúját lebegő angyalok tartják. A falakon további, a szent csodatételeit és életének eseményeit ábrázoló festmény látható.
5/7
Szent Márton püspök-templom, Káptalantóti
Már 1272-ben említik a tóti egyházat, amely a mai templom helyén állt. A török dúlása miatt a régi kápolna csaknem elpusztult, és 1714-ben építették újjá a ma is álló Szent Márton püspök-templomot, amelyet később a hívek saját adományaikból bővítettek ki. A templom alaprajza a középkori építés emlékét őrzi, az órapárkányos torony, az ablakok és a hajóboltozat pedig barokk stílusú. Szent Márton püspök a főoltár három méter magas, 1828-ban készült képén jelenik meg, amely Johann Nepomuk Kugler munkája. Szent Márton a festményen a római katonák öltözékét viseli, elvágott vörös köpenyét a földön ülő koldusnak nyújtja.
6/7
Várkápolna, Szigliget
A 2010-ben felszentelt Várkápolna is Szent Márton nevét viseli, ami utalás
a Szent Márton-hegyen, azaz a jelenlegi Pannonhalmán épített első magyarországi bencés templomra és kolostorra. A kápolnában a szent cselekedeteit színes textilképeken ábrázolják. A szentélyt a vár felújítása során alakították ki, bár elképzelhető, hogy a bencések is építettek itt egy kápolnát a 13. században.
7/7
vörösberény
A Balatonalmádihoz tartozó Vörösberény templomát építői Szent Mártonnak ajánlották. Bár a templom nevét csak 1297-ben említik először írásos források, stílusjegyei és a régészeti feltárások alapján valószínűsítik, hogy már a tatárjárás előtt megépült. A templom többször cserélt gazdát és felekezetet története folyamán. A legutolsó alkalommal – amikor is a katolikusoktól a kálvinistákhoz került – fallal és vizesárokkal vették körül az azóta is csak „erődtemplomként” emlegetett imahelyet.
A Balaton-felvidéki Szent Márton-útról itt találtok bővebb információt.
A cikkhez használt források:
Szent Márton nyomában a Balaton-felvidéken (Via Sancti Martini-kiadvány)
Gyanó Szilvia: Szent Márton, akinek a legtöbb magyar templom a nevét viseli (Balatoni Múzeum, blogbejegyzés)
Ezt a cikket 2022-ben publikáltuk először.
