A magyarok többségének Szent Márton nevének említése összekapcsolódott a szent névnapjára sütött liba láttán meginduló nyálelválasztással. Akik jobban beleásták magukat a szentek históriáiba, azok minden bizonnyal hallottak a „köpenyvágós” amiens-i jelenetről. De mi az, ami az őszi borvacsorákon és néhány barokk oltárképen kívül a Balaton környékéhez köti a szentet? Megismerkedtünk a balaton-felvidéki Szent Márton-úttal.

A Szombathelytől egészen a Loire völgyében található Tours-ig húzódó Szent Márton-út nem valamiféle „szegény ember Caminója”: a magyar–szlovén–horvát–olasz–francia koprodukcióként létrehozott, a névadónak mint „európai személyiségnek” (personnage européen) és mint „az egymással való megosztás szimbólumának” (symbole du partage) dedikált útvonalat 2005-ben nyilvánította az Európa Tanács Európai Kulturális Útvonallá, amit a teljesíteni kívánók egy „pass eurocitoyen”-nak becézett útlevéllel teljesíthetnek – világnézet szerint zarándoklatként vagy éppen tematikus túraként

Habár hivatalosan egyenlőre nem része, e kezdeményezés egyik spinoffja a Keszthelyi Városvédő Egyesület és a Balatoni Múzeum együttműködésével tavaly útjára indított négyszakaszos útvonal Keszthely és Veszprém között (az útvonalhoz tartozó és az érintett települések látványosságait felsoroló útlevelet ide kattintva tölthetitek le). Ez jelenleg egy még nem kijelölt útvonal, hanem inkább túramozgalom, aminek célja, hogy összegyűjtse mindazokat a településeket, akiknek Szent Mártonhoz köthető emléke van. 

A túrázáshoz emellett most egy nyereményjáték is kapcsolódik: minden céltelepülésen egy bizonyos pontot kell megkeresni és lemásolni, majd az így „kitöltött” útlevelet keszthelyi városvédőknek kell elküldeni (az eredményhirdetésre november 11-én, Márton napi lámpásjárásuk keretében kerül majd sor; terveik szerint az ünnepségekre minden évben más érintett balatoni településen kerül majd sor). 

1. szakasz – Keszthelytől Zalaszentmártonig

Keszthelyen rögtön három helyszínt is meg lehet látogatni: a Festetics-kastély parkjában egykor állott Szent Márton-templom emlékhelyét, az onnan származó és a Balatoni Múzeumban őrzött keresztelőmedencét, valamint a Szent Miklós-temetőkápolna Mártont ábrázoló, a XIV. századból származó külső falképeit.

A kis magyar Weimart elhagyva az út a gigantikus adventi Betlehem-diorámáiról elhíresült Vörsön keresztül vezet egészen a szent lábnyomának bronz mását őrző Zalaszentmártonig, ahol egyben keresztezi is a „nagy” Szent Márton-utat.

2. szakasz – Szigligettől Nyírespusztáig

Szigligeten egy némileg posztmodern állomással folytatódik a túra: tekintettel arra, hogy az eddigi ásatások során semmilyen várkápolnára nem bukkantak, ezt orvosolandó 2010-ben építettek egyet és azt Szent Mártonnak ajánlották, akárcsak Káptalantóti és a Tapolcához tartozó Diszel templomait. Az említett templomok mellett még több kápolnát, romot és helyi érdekességet - pl. Első Magyar Látványtár - is ajánlanak a túrázók figyelmébe a Sümeg felé vezető úton.

A volt püspöki székhelyen egy újabb művészettörténeti unikum felhajtására nyílik lehetőség, ugyanis Padányi püspök barokk palotáját néhány éve kezdték renoválni és egy korábban befalazott kápolnában egy újabb Szent Márton-ábrázolásra bukkantak. A képen Márton épp a vehemensen fellépő Sátánnal küzd meg. (Amennyiben ez nem volna elég műélvezet, úgy azt már mi tennénk hozzá, hogy a város néhány utcával arrább található plébániatemplomát „a magyarok sixtusi kápolnájának” is becézik freskói miatt.) A szakasz ezután nyugatra kanyarodik és a nyírespusztai Szent Márton-imaháznál ér véget. 

3. szakasz – Óbudavártól Balatonudvariig

A harmadik szakasz Óbudavár építészeti szempontból egészen letisztult templománál veszi kezdetét, azonban ezt jól ellenpontozza a szentély fölötti felirat, ami tulajdonképpen akár az útvonal szlogenje is lehetne:

„Szent Márton püspök meghalni sem félt, élni sem vonakodott.”

„Szent Márton püspök meghalni sem félt, élni sem vonakodott.”

Az útvonal ezután Barnagon át vezet az elsősorban temetője miatt híressé vált Balatonudvariba.

A helyi templom megtöri a köpönyegvagdalás mártoni gesztusának oltárképi monotonitását, a festményre ugyanis egy liba is felkerült, méghozzá igen előkelő helyre. Jelenléte nem olyan meglepő, ha tisztában vagyunk a legendával, miszerint Márton a háta közepére kívánta, hogy Tours püspöke legyen, így az őt megválasztó híveinek szeretete elől egy libaólba menekült. Az ottlakók viszont úgy döntöttek, hogy gágogássukkal inkább leleplezik a vonakodó egyházfit.

4. szakasz – Balatonalmáditól Veszprémig

Az utolsó szakasz egy igazi különlegességgel kezdődik, az Almádihoz tartozó Vörösberény temploma ugyanis többször gazdát és felekezetet cserélt története folyamán. A legutolsó alkalommal – amikor is a katolikusoktól a kálvinistákhoz került – olyan jól sikerült mindez, hogy új gazdái fallal és vizesárokkal vették körül az azóta is csak „erődtemplomként” emlegetett imahelyet.

Ezután már csak utolsó állomásként Veszprém, a királynék városa van hátra, ahol a sokat emlegetett Padányi püspök és Márton alakjait érdemes megkeresni a Szentháromság-szoboregyüttes figurái között.

Az útvonallal kapcsolatos további információkért keresd fel a Keszthelyi Városvédő Egyesület honlapját. A Szent Márton-út további magyarországi szakaszaival – amik nem egy alkalommal a Balaton környékét is érintik – kapcsolatos információkért kattints ide.

Minden eddiginél kedvezőbb béren kívüli juttatások SZÉP-kártyával

Aki béren kívüli juttatásokban gondolkodik, jól teszi, ha a döntését június 30-ig meghozza, hiszen a megnövekedett keretösszeg és a csökkentett terhek mind a SZÉP-kártya mielőbbi feltöltése mellett szólnak. A friss szabályozás csaknem megduplázza az elkölthető keretet és felére csökkenti a kártyára utalt összeg utáni adóterhet.

A munkáltatónak a 2020. április 22-től június 30-ig tartó időszakban nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnie a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után, azaz a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan a 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő.

Szintén a több mint 24 000 elfogadóhelyen díjmentesen használható – és a vállalatok számára is költségmentesen igénybe vehető – SZÉP-kártya mellett szól, hogy a különböző alszámlák keretösszegei kimondottan rugalmasan használhatóak fel. Szállásunkért, gyógyfürdő- és strandbelépőnkért például mindhárom alszámláról fizethetünk. A szálláshely zsebünkből ugyanúgy költhetünk például a hotel egyéb szolgáltatásaira is, míg a vendéglátás alszámlánk éttermekben, gyorséttermekben, munkahelyi menzán vagy akár a sokak által igénybe vett étel-házhozszállításkor is használható.

Címkék