Elátkozott kastély, elhagyatott rom és barlang az erdő mélyén: 8 hátborzongató hely a Balatonnál

A pálos közösség tagjai a Salföld közelében levő erdő mélyén, csendben, a világtól elzárva éltek évszázadokon át. Az egykori templomuk a boltozatok magasságáig megmaradt az utókor számára, és a kolostor alapfalai is láthatók. Magát a „kőkúti” Mária Magdolnáról elnevezett épületegyüttest egy 1263-as összeírásban említik először, de csak néhány évszázadon át lehetett szerzetesek otthona: az 1554-es török hadjárat nyomán végleg elnéptelenedett.


És hogy miért került a Kárpát-medence egyik legszebb állapotban fennmaradt kolostorromja a listánkba? Egy 1941-ben publikált karácsonyi legenda szerint egy eltévedt kisörsi polgár szellemeket látott az egykori templomban. Ott volt a kísértetek között egy néhai, környékbeli földesúr is, aki a kolostor köveit az 1800-as években elhordatta. Állítólag büntetésből ki kellett szállnia a sírból, hogy az egykori pálosok miséjén részt vegyen, és meghallgassa a prédikációjukat.

Monostorapáti keleti határában, a Boncsos-tető északi fennsíkján egykor egy Almádi monostor nevű apátság állt. A bencés monostort az Atyusz-nemzetségből származó Bánd alapította 1117-ben. Az apátság az 1540-es években, a török-magyar végvári harcok idejében elnéptelenedett, később le is rombolták.

Több monda kering az itt elásott titokzatos kincsekről, a Nagyvázsony irányába ásott alagutakról és a vörös barátokról (annak idején a templomos lovagrend tagjait hívták így, mert a palástjukon vörös színű keresztet viseltek). A barátok a helyiek történetei alapján néha lányokat rabolni jártak le az apátságból a faluba: bűnbocsánatot ígértek, de közben elcsábították azt, aki hitt nekik. 2017-ben, a monostor régészeti feltárása során előkerültek az alapítók érintetlen sírjai. Feltehetően a kolostor építtetők mostohaanyjának, a ”Gyönyörű úrnőnek” és egy másik rokon nemzetségfőnek a maradványait rejtik. (Részletesebben Hangodi László: Az Almádi monostor című könyvében lehet olvasni az egykori apátságról).
 
A romot Monostorapátitól háromnegyed órás sétával, a SL jelzést követve lehet megközelíteni.

Nemcsak a Szent György-hegy, hanem az egész Balaton leghátborzongatóbb helyének tartják ezt a különös kápolnát és a hozzá tartozó épületeket a helyiek. A kis templomot az 1949-ben belső emigrációba kényszerített fonyódi plébános, Ify Lajos emelte családja Emmausznak nevezett birtokán. Remeteként élt, harmóniumokat és órákat készített, néha zarándokokat fogadott. Itt is temették el 1967-ben, a sírt a Balatoni értékmentés csoport vezetője találta meg a romok közelében néhány évvel ezelőtt. A kápolna nem áll semmilyen védelem alatt, az egyház nem szentelte fel. Egy Facebook-csoport is létrejött a megmentéséért, egyelőre sajnos nem sok eredményt értek el.

Az Ify-kápolna magánterületen áll, így senkit nem bátorítunk arra, hogy bent is körülnézzen. Az épület állapota annyira leromlott, hogy bármelyik pillanatban összeomolhat.

A balatonedericsi Fekete-kastély eredetileg feketére festett ablakairól kapta a nevét. De kaphatta volna a múltjáról is, ugyanis a gyönyörű környezetben levő épületet sokak szerint átok sújtja. A kastélyt a Nedeczky család építtette a 18. század legvégén. Az első világháborúig az ő kezükben volt az épület, ahol tragikus események sora következett be: 1912-ben szerelemféltésből megölték a szakácsnőt, 1914-ben Nedeczky Jenő öngyilkos lett, 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd ölte meg magát csalfa neje miatt, majd neje egyik szeretője is végzett magával. Végül egy kettős ügynök is önmaga ellen fordult, 1945-ben halt meg (miután a németek lebuktatták). A kastély egy ideig egy szakszervezet gyereküdülője volt, de már évtizedek óta üres, állapota romlik, lassan visszafoglalja a természet. 2014-ben megpróbálták 220 millió forintért eladni, de nem sikerült.

A kastély Balatonederics külterületén, magánterületen, a 71-es út mellett található, de az útról az épület nem látszik a fáktól. 

A kb. 6 km hosszú, Vindornyaszőlős és Nagygörbő felől is megközelíthető Buruczky Ferenc Tanösvény leghíresebb szakasza a Bazaltutca nevű szurdok. Az 5-15 méteres bazalttömbök és furcsa hasadékok között vezető turistaút egy fantasy helyszíne is lehetne, olyan hely ez, ahol néha akaratlanul is a hátunk mögé nézünk, nem követ-e minket valamilyen különös teremtmény. Innen ágazik le sárga barlangjelzéssel egy kis ösvény,  ami a Vadlánlikhoz vezet. Itt jobban tesszük, ha inkább a lábunk elé nézünk: az alattunk levő üreg egy 24 méter hosszú és 4 méter mély bazaltbarlang bejárata. Most főleg denevérek lakják, de annak idején remeték, betyárok, és a legenda szerint egy szerelmi bánattól elbujdosott lány búvóhelye is volt, akinek kísérteties énekét még sokáig hallották az erre járók.


A környéken összesen négy Vadlán-lik, vagyis barlang van, a tanösvény tágabb környezetén, a Kovácsi-hegyen kívül Vállus, Rezi és Gyenesdiás közelében is találhatók ilyen üregek.

A mesztegnyői vasútállomásról induló, 7 km-es „Eltűnt puszták nyomában” tanösvény egészét végigkíséri az a hangulat, ami az elhagyatott helyek sajátja. Kakpuszta mintegy 60-70 évvel ezelőtt vált szinte lakatlan településsé, és bár a természet már visszafoglalta a helyet, még látható néhány ház és középület alapja, az egykori kertekről gyümölcsfák árulkodnak. Az egész szellemfalu talán legfurcsább része az egykori templom romja és a mögötte levő lápos terület, az elhagyatott temető és az az omladozó ház, amely két testvér vitája miatt pusztult el. Az egyikük nem szeretett volna elmenni Kakpusztáról, hiszen idekötötte az élete, míg testvére költözni kívánt. Mivel nem tudtak megegyezni, az a testvér, aki menni akart, lebontotta a ház felét. Így pusztult el az egész épület.

A fonyódi villát Abrudbányai-Rédinger Ödön építtette az esküvő előtt betegségben elhunyt menyasszonyának, Magdusnak. 1941-ben, már családos emberként emelt emlékvillát halott kedvesének. A pazar helyre épített, mediterrán stílusú épületbe márványból faragtatta ki a nászágyukat, rajta Magdus és saját maga fekvő másával. A villába kerültek volna Magdus hamvai is, ám a háború meghiúsította a tervet. A bizarr történethez egy babona is kapcsolódik: ha egy fiú és egy lány a nászágy felett megfogják egymás kezét, a szerelmük örökké fog tartani.

A  déli parton is volt egy Csopak nevű település: az 1200-as években ugyanezen a néven jegyeztek egy községet Somogyvámos közelében. A török háborúk alatt teljesen elnéptelenedett a hely, és ma már csak híres pusztatemplomának romja őrzi az emlékét. Az építmény nemcsak templomként funkcionált: a magas ablakaiból könnyen kiszúrhatták az ellenséget, a masszív falak pedig védelmet nyújtottak a falu népének. Igazán hátborzongatóvá azonban nem a csendes pusztaság, hanem egy helyi legenda teszi a romot, amely szerint valaha ez az épület volt Koppány székhelye is, akinek gyermekét, Kupát befalazták a templom egyik oldalába.