Az Istvándy Birtok Káptalantótitól délre, a Tóti-hegy délnyugati dűlőin terül el. A család több generáció óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, borászkodással, és az utóbbi tíz évben vendéglátással is. A kéknyelűre, erre a titokzatos és ezerarcú fajtára több mint két évtizede kiemelt figyelmet fordítanak. Hisznek abban, hogy a fajta olyan lehetőségeket rejt magában, amelyek hozzájárulhatnak a Badacsonyi borvidék ismertségének növeléséhez, meséli Istvándy Gergő borász.
Először felkutatták a kéknyelűlelőhelyeket a borvidéken a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködésben, majd készítettek hozzá szaporítóanyagot, az első saját, egyhektáros kéknyelűültetvényüket 2000-ben telepítették. Ma összesen három hektáron termesztik a fajtát:
„Amikor a kéknyelű nemesítésébe kezdtünk, még nem ismertük igazán, milyen is ez a fajta. A nagyapám is borász volt, és tőle tudtuk, hogy már a szövetkezetben is készítettek kis mennyiségben kéknyelűt, és ez komoly sikereket ért el nemzetközi borversenyeken. Ez volt az érzelmi alap.”
„Amikor a kéknyelű nemesítésébe kezdtünk, még nem ismertük igazán, milyen is ez a fajta. A nagyapám is borász volt, és tőle tudtuk, hogy már a szövetkezetben is készítettek kis mennyiségben kéknyelűt, és ez komoly sikereket ért el nemzetközi borversenyeken. Ez volt az érzelmi alap.”
A kéknyelű arcai
Így köszöntött
be náluk a „Kék-korszak”, ami arra is utal, hogy a hagyományos alapokból
kiindulva kísérleteznek a fajtával. Eleinte úgy gondolták, a karakteres ízvilág
elérése érdekében fahordóban kell érlelni a kéknyelűt. Teljesen új vizekre
eveztek, amikor egy kilenc évig fahordóban érlelt, szemelt kéknyelűdesszertbort készítettek.
Aztán a fahordós szabály megdőlt, amikor 2015-ben olyan jó minőségű, zamatos szőlőt szüreteltek, hogy nem volt szükség a hordó aromájára. A Kékderű már acéltartályban készült. Az első kéknyelűpezsgőt 2012-ben mutatta be a pincészet, és bebizonyosodott, hogy a magas savakkal rendelkező fajta a hosszabb érlelésű pezsgőkhöz is ideális alapanyag.
Badacsony különleges fajtája, a kéknyelű
A Badacsonyi borvidék tradicionális szőlőfajtája levelének kékes-lilás nyeléről kapta nevét. Egyedül a Balaton-felvidéken termesztik. Különleges fajta, csak nővirágú, így a beporzásához szükség van egy másik fajtára is, emiatt legtöbbször budai zölddel együtt telepítik. Régen „úri szőlőnek” hívták, mert nemes fajta, nem terhelhető, mennyiségre nem kényszeríthető, csak a jómódú gazdák engedhették meg maguknak a termesztését, hiszen nem ígért biztos hozamot. Ugyanezért a nagyüzemi bortermelésben sem volt helye.
A kéknyelűből készített bor magas savtartalmának köszönhetően hosszan érlelhető, nem öregszik. Újborként halványsárga, érettebb állapotában mélyebb sárga tónusú, visszafogott, kissé fanyar aromavilágú. Elsődleges értékei a szép savszerkezet, amihez a badacsonyi borokra jellemző ásványos jegyek társulnak.
Palackok a jövőnek
Istvándy Gergő
létrehozott egy Kéknyelű Ízbankot is, ami a legjobb kéknyelűborok
ízélménykészletét hivatott megőrizni a jövő badacsonyi borásznemzedékei számára. A Kéknyelű Ízlelő vakkóstolón badacsonyi kéknyelű-bortermelők és
országos borszakértők választották ki 28 tételből azt az 5 bort, amely a leadott tételekből a
legmeggyőzőbb ízélményt nyújtotta. Ezek az alábbiak: Borbély Kéknyelű 2019, Szászi Kéknyelű 2019, Sabar Kéknyelű 2020, Pláne Kéknyelű 2020 és Éliás Kéknyelű 2020.
A megőrzésre szánt mennyiség 5x50 palack.
„Kóstoltunk már nagyon szép, muzeális kéknyelűtételeket, és fontos, hogy tudjuk, mit tudnak ezek a borok majd 10 év múlva. Ezért gondoltam arra, hogy jó lenne ezeket eltenni és megőrizni” – mondja a kezdeményezésről a borász.
„Kóstoltunk már nagyon szép, muzeális kéknyelűtételeket, és fontos, hogy tudjuk, mit tudnak ezek a borok majd 10 év múlva. Ezért gondoltam arra, hogy jó lenne ezeket eltenni és megőrizni” – mondja a kezdeményezésről a borász.
A borokat egy
borszéfben, egy klimatizált helyiségben fogja tárolni. Időnként újrakóstolják a
palackokat, és feljegyzéseket készítenek. Ha kiderül, hogy ezek a borok sok év
múlva is élvezhetők, akkor az komoly presztízs- és értéknövekedést hoz a
fajtának nemzetközi szinten is, vallja Istvándy Gergő. A hozzájuk látogató borszakértők is érdeklődnek a fajta iránt, és ebből vásárolnak. „Ez elegáns, letisztult bor, kiváló pezsgőalapanyag, úgy érzem, ezzel még egy nagyobbat fogunk dobni a jövőben.”
Egyre több borászat fedezi fel ennek a különleges fajtának az értékeit, és sokan egyetértenek abban, hogy
a kéknyelű a borvidék persztízsterméke lehet.
A badacsonyörsi Csendes Dűlő Szőlőbirtok 2006-os kéknyelűje például Michelin-csillagos éttermek borlapjára is felkerült (a borászat más tételeivel együtt), Földi Bálint és Bencze István borászok pedig kéknyelű-műhelymunkába kezdtek.
Így lesz „kék" a naplemente
A kéknyelűt népszerűsíti az Istvándy Pincészet már hagyományosnak számító kéknyelűízlelő programja, a IV. Kéknyelű Piknik sétálókóstoló is, amire 2022. május 14-én kerül sor, a Káptalantóti határában található Istvándy Ligetben. Az eseményre mintegy 10 badacsonyi pincészet több mint 30 kéknyelűtétellel érkezik.
A kóstolót két mesterkurzus kíséri majd, a szervezők természetesen gasztroélményről is gondoskodnak, a naplementéhez DJ Ernő Piaf keveri majd a zenét.
