Hogy miért kék a Kékszalag, azt nem tudjuk. De hogy miért a legnépszerűbb vitorlásverseny, azt igen. 1934 óta bárki, bármilyen hajóval indulhat. A cél: elsőként kerülni meg a Balatont. Persze a Kékszalagon is a legendás hajók és kapitányaik között dől el a verseny, amelynek indulását tömegek követik a balatonfüredi Tagore sétányról.

A Kékszalagról valószínűleg már az is hallott, aki még életében nem ült vitorláshajón. Hiába rendezünk vitorlás világversenyeket több száz hajóval a világ minden tájáról, Repülő Hollandi világbajnokságot, Laser Európa- és világbajnokságot, de ezek a többségnek nem mondanak semmit. Ellentétben a Kékszalaggal, amelynek ideje alatt hömpölyög a tömeg Balatonfüreden, és még a teljesen laikusok is lenyűgözve állnak a rajt reggelén a Tagore sétányon, a hajókat figyelve. Egyrészt a lassan 80 éves hagyománya miatt ilyen népszerű a Kékszalag, másrészt egyszerűsége miatt, hiszen a lényegét nagyon egyszerű megfogalmazni: ki megy leggyorsabban körbe a Balatonon?

Akit érdekel egy Kékszalagra készülő vitorláscsapat élete, az nézze meg Kollman András A vitorlázó című filmjét, amit már a Spektrum is vetít. Ebben a tízszeres Kékszalag győztes Litkey Farkast, és rajta keresztül csapatát, a magyar vitorlás életet, a balatoni hajókat és versenyzőket, és nem utolsó sorban magát a fantasztikus Balatont ismerhetjük meg.

A tókerülő versenyt először 1934-ben írták ki, és alapja azóta is változatlan. Hajótípusra, hajóosztályra való tekintet nélkül egyszerre rajtol mindenki Balatonfüreden. Először kelet felé veszik az irányt, a balatonkenesei, majd a siófoki bója felé, aztán a Tihanyi-csövön áthaladva elvitorláznak egészen Keszthelyig, majd onnan visszafordulnak a balatonfüredi befutóhoz. Az kapja meg a Balaton kék szalagját, aki először teljesíti ezt a körülbelül 150 km-es távot.

Az időpont kitűzése a holdtöltéhez igazodik. A júliusi teliholdhoz legközelebb eső hétvégére esik, hogy az éjszakai vitorlázóknak világítson a Hold. A táv teljesítésére 48 óra áll a versenyzők rendelkezésére, ám ha nincs szél, akkor még ez a két nap is kevés lehet. Az elmúlt években többször előfordult ilyen helyzet, és egyelőre idén sem ígér túl sok szelet a meteorológia. Elég idegölő, amikor már sötétedik, és még odafelé sem haladtál át a Tihanyi-csövön.

A verseny mégis minden évben tartogat valami váratlan izgalmat is, ami megnehezíti a hajózók életét. A 2010-es verseny éjszakai árvaszúnyog-invázióját azóta is emlegetik: centi vastagon borított mindent a csúszós szúnyogpép, elleptek mindent a rovarok, a versenyzők a szemüket alig tudták kinyitni tőlük. 2011-ben este 10 körül óriási, viharos szél csapott le Szigligetnél a mezőny nagy részére, teljesen szétverve azt. Egész éjszaka folyt a mentés, a csodával volt határos, hogy ember súlyosabban nem sérült meg a viharban, másnap széttört, félig elsüllyedt hajók hevertek mindenfelé a partoknál. 2012-ben a magyar fejlesztésű Fifty-Fifty nevű hatalmas, kétárbocos katamarán szolgáltatta a látványosságot. 10 óra 34 perc alatt teljesítette a Kékszalagot, ezzel megdöntötte a Nemere II több, mint ötven éve álló rekordját!

Most azonban a Fifty-Fifty biztos nem áll rajthoz, mivel idén utoljára a hagyományos építésű egytestű hajóké a Kékszalag. 2001 óta ugyanis a többtestűek, trapézos hajók csak páros években indulhattak a versenyen, hiszen egyértelmű sebességfölényük miatt esélyt sem adnak a klasszikus vitorlásoknak az abszolút első hely megszerzésére. Jövőre ismét eltörlik ezt a szabályt, és minden évben szabad lesz a terep a rohanógépeknek. A Kékszalagon a vitorlázóknak nagyon széles mezőnye sorakozik fel, a hétvégi vitorlázóktól az egészen profikig. Vannak szép számmal baráti társaságok, családok, akik csak az élmény kedvéért neveznek, és vannak versenyzők, akiknek az eredmény is számít. A Kékszalagon nagyon sok kategóriában, hajóosztályban értékelik a versenyzőket, de a legkiélezettebb verseny természetesen az abszolút első helyért folyik a profi vitorláscsapatok közt.