Sem saját felszerelés, sem motorcsónak nem szükséges ahhoz, hogy kipróbáld a vízen való siklást vízisível vagy wakeboarddal. A Balatonon összesen három kötélpálya üzemel, mi most a hatalmas napozóstéggel és barátságos helyiekkel megspékelt vonyarcvashegyi Lidó Strandon található pályát látogattuk és csúsztuk meg.
A saját cucc, vagy a motorcsónak hiánya nem lehet akadály, hogy kipróbáld, milyen hasítani a vízen vízisível vagy wakeboarddal. A vonyarcvashegyi vízisí és wakeboard pályán kevés feltételnek kell megfelelni: például legyél legalább nyolcéves, de az sem árt, ha az úszás gondolata eddig nem csak a rémálmaidban került elő. Ezen kívül elég a belevaló hozzáállás és persze kitartás ahhoz, hogy te is körbe tudd száguldani a pályát.
A pályát a vonyarci Lidó Strandon találod egy hosszú stég végén. Ide került a klubhelyiség is öltözőkkel, felszerelésekkel és a mentőhajó is itt köt ki. Akik inkább a kilátást és élveznék, vagy éppen két csúszás között kifújnák magukat, azoknak a sportcentrum hatalmas, 200 négyzetméteres napozóteraszát ajánljuk.
A személyzet mentőmellényt, illetve hűvösebb idő esetén neoprén ruhát is biztosít számodra az összes többi szükséges felszerelés mellett. Saját wakeboarddal érkezőkre külön díjszabás vonatkozik, de az árkülönbség nem nagy. Ha még sohasem próbáltad egyik sportot sem, a vízisível érdemes kezdened.
Ha nem túl hullámos a Balaton, akkor akár fél óra alatt is elsajátíthatod az alapokat, és körbe tudsz menni az összesen 830 méter hosszú pályán. Teljesen kezdőknek ugyanez a wakeboarddal általában 2 órát és a másnap biztosan jelentkező izomlázat jelenti.
Az oktatók segítenek a startnál és az alapok elsajátításában, illetve a biztonsági tudnivalókat is elmagyarázzák. A mentőmellény viselése kötelező, és ennek hasznosságát az első, sőt a sokadik esés után egyből meg is fogod érezni. Ha még a startnál akadnál el, a stég csak pár karcsapás, ami még a teljes felszereléssel is gyerekjáték, viszont ha távolabb veszítenéd el a fonalat és a fogantyút, akkor egy mentőhajó segít kijutni. A legfontosabb, hogy maradj nyugodt, és minél előbb ússz ki a kötélpálya alól, majd lebegve várd meg a csónak érkezését, ami visszavisz a pálya elejére.
Kezdőknek érdemes a délelőtti órákban érkezni, mert ekkor 25-30km/h-val üzemel a pálya és tömeg sincs. Délután már a profiknak ajánlott 30-35km/h-val fut a gép, és könnyen lehet, hogy szó szerint úgy érzed majd, hogy "útban vagy". A tapasztaltabbaknak a pályán egyébként több trükkelem is elhelyeztek, ahol látványos ugrásokkal és trükkökkel lehet próbálkozni. Az egyik ott dolgozó mondta a jó hírt, hogy pár héten belül egy újabb elemmel bővül majd a kínálat.
A vízisízést és a wakeboardozást sokan drága sportnak tartják, azonban kipróbálni, vagy hobbi szinten űzni egyáltalán nem tartozik a megfizethetetlen kategóriába. Fél óra - ami elsőre lehet, hogy bőven elég is lesz - vízisí felszereléssel együtt 3000 forintba kerül, de van egy órás, két órás és egész napos jegy is. A wakeboard pár száz forinttal drágább.
Nekünk bejött a feeling, még akkor is, ha elsőre a fenekünkön pattogtunk a vízen, másodikra meg arccal előre csobbantunk egy jó nagyot. Harmadikra és utána viszont sikerült értékelhető és élvezhető módon venni a hullámokat és a kanyarokat, persze a több méter magasba röpködéstől azért elég messze vagyunk - egyelőre.
