Nagyon könnyű gyanútlanul áthaladni Révfülöpön, miközben Badacsony vagy a Káli-medence felé tartotok. Tény, hogy itt nincs kalandpark, Michelin-csillagokra törő étterem vagy élménybirtoknak álcázott borászat sem, de pont ez adja az általában csak keresett nyugalomfaktort. A fülöpi békében egy családi telken szép lassan egy közösségi tér alakul külföldi önkéntesekkel, gazdag veteményeskerttel. Ezen a héten a jógát a művészetekkel összehozó táborral indítanak.

Két évvel ezelőtt, amikor először meglátogattuk a szentbékkállai Pegazust, egy erősen lelakott épületet, egy pultot, néhány asztalt, egy jó fej kutyát és két lelkes fiatalt találtunk ott. A jövő teljesen bizonytalan volt, viszont elmondtak egy elég határozott víziót: létre akartak hozni egy közösségi teret. Ma már ott tartanak, hogy kortárs kiállításokat szerveznek, visznek hozzájuk esküvőket, üzemel a konyhájuk, időről időre pedig vagy Jordán Adéllal és a Puszi Zenekarral, vagy faldöngető technobulival töltik meg a Káli-medence egyébként 193 lakost számláló faluját.

A Pegazusról írtunk a múlt héten, a mostani sztori nem is róluk szól, de a Révfülöpön alakuló Neked Szabadot látva megkerülhetetlenül elkapott minket a déjá vu szele, és nem csak azért, mert alakul egy új közösségi és befogadó tér, ahol találkoztunk jó fej kutyákkal.

A hely 15 perc sétára van a Balaton partjától, és csak egy rövid kitérőre a 71-es főúttól. Ahogy belépsz az 1000 négyzetméteres kertbe, rögtön a balatoni vadregény fogad a zöld létező összes árnyalatával. Négyzetre nyírt bonsai fákat itt nem kell keresni, helyette van egy terebélyes cseresznyefa és egy elég komoly veteményeskert is, ahol most éppen a tökök harcolnak a területért a paradicsomokkal.

A kerti épületek még bőven építés alatt állnak, de az alapfunkciókat ellátó egységek már elkészültek: van kerti konyha, közösségi sátor (ami első ránézésre olyan, mintha a Samsara egyik helyszíne lenne), kerti zuhanyzó, ökomosdó és egy tűzrakó hely, ami már most is tábortűzért kiált.

Ez a kert a házigazda, Wanda családjának öröksége. Két évvel ezelőtt kezdtek el azon gondolkodni, hogy ideje lenne visszafoglalni a kertet a gyomnövényektől, így kezdtek el többen, barátokkal és családtagokkal rendszeresen idejárni, és letenni az alapokat, amire most fognak építkezni. Kezdetektől fogva a közösségi szellem vezérli Wandát, amit a külföldi útjai során tapasztalt: "Nagyon sok helyen dolgoztam önkéntesként, és az együtt gondolkodás, a multikulturális közegben létezés adott mindenhol erőt a dolognak. Szicíliában például láttam azt, hogyan tud sok, egymás mellett élő kis közösség a saját céljain dolgozni, miközben ezek a közösségek folyamatosan segítették egymást. A Káli-medence környéke és a Balaton-felvidék teljesen alkalmas helyszíne lenne egy hasonlóan nagy összefogásnak."

Azt szeretnék, hogy még többen csatlakozzanak a Neked Szabadhoz, és aki idejön hozzájuk Révfülöpre, vegyen részt a közösség életében, és segítsen építkezni: "Lehet, hogy ásol, kalapálsz, de ültethetsz paradicsomot is. A lényeg, hogy legyél velünk, és tedd hozzá a helyhez, amit te tudsz. Lehet konkrét programötletet hozni, de egy hétvégére is eljöhet bárki kertészkedni" - mondja nekünk Wanda, és ahogy erről beszél, látszik rajta, hogy az ő fejében is most alakul ki, miket lehet még kihozni a kertből. Például mennyire jó lenne megtanulni kőből kemencét építeni, majd egy hiteles valakitől végighallgatni, hogyan kell olyan jó tésztát gyúrni, mint egy itáliai mamma, és ebből hogyan kell pizzát sütni. Ehhez nyilván kell majd valaki, aki tényleg tud kemencét építeni, és még valaki, aki pizzatésztákat gyúr, mióta az eszét tudja.

Az elsőre túl idillinek tűnő kép nem példa nélküli: egyik első külföldi önkéntesük egy francia srác volt, aki nagyjából egy hónapot töltött itt. Korábban séfként dolgozott, így a kerti zöldségekből főzött több pazar ebédet, tanított új konyhai módszereket, nem mellesleg pedig teljesen beleszeretett a Káli-medencébe.

A veteményeskert nagyon fontos része a Neked Szabadnak, nemcsak azért, mert az itteniek így el tudják látni önmagukat friss zöldséggel, hanem mert az olyan fárasztó munkák, mint a palántázás vagy a reggeli öntözések végül tényleg megtérülnek. "A múlt héten vettünk le egy akkora paradicsomot, mint az öklöm, az íze pedig olyan volt, mint a mangóé. Nem hittem el" - meséli Wanda, miközben mutatja a birodalmat.

Egyelőre alakul, mi lesz ennek a pontos formája, de két programmal indítják be a kertet. Az első ezen a héten zajlik, a Yoga Art táborban minden reggel jógával kezdenek, a nap további részében pedig különböző fakultatív kreatív workshopokat tartanak a festéstől kezdve a táncon át a meditációig. Csatlakozni bármikor lehet, kaptok sátorhelyet a kertben, a reggelihez és a vacsorához pedig a kertből érkező zöldségek és gyümölcsök adják az alapanyagot, este pedig a tűzrakó hely is elnyeri értelmét.