Örökzöldek között sétálva csodálkoztunk rá a balatoni őszre és a Folly Arborétumra, hiszen utóbbi nemrég nyerte el az Év ökoturisztikai tanösvénye 2017 címet. Majd 120 évvel ezelőtt került ide, a badacsonyi hegyoldalba az első egzóta – azóta a ciprusok, cédrusok és a különböző borókák hatalmasra nőttek. A Folly Arborétum igazi – ráadásul nem is rejtett – gyöngyszem a Balaton északi partján.

Egy kezünkön meg tudjuk számolni azokat a balatoni arborétumokat, ahol borozni is tudunk. A Folly Arborétum ilyen hely, amit a tulajdonosok tudatosan ki is használnak. Már a bejáratnál eldönthetjük, hogy egyszerűen csak teszünk egy – akár egész napos – sétát a 8 hektáros területen – ami fele-fele arányban arborétum és szőlő – vagy rögtön benevezünk egy 3 vagy 5 borfajtát felvonultató borkóstolóba.

Az iskolásokat kulcsszereplőnek tartják a tulajdonosok, így – előzetes egyeztetést követően – őket ingyen fogadják.

Már önmagában az is nyugalommal tölt el bennünket, ahogy a bejárattal szemben kiszállunk a parkolóban. Csend van, a Balatont látjuk a lábunk alatt és a hegyoldalban található szőlőültetvényeket. A hátunk mögött pedig magát az arborétumot, hatalmas örökzöldjeivel.

A családi arborétumról már írtunk korábban és az egyik tulajdonost, Folly Rékát is megszólaltattuk, most pedig arra voltunk kíváncsiak, mennyiben hoz változást a Magyar Turisztikai Ügynökség által adott Az év ökoturisztikai tanösvénye 2017 cím a vállalkozás életébe. „Nekünk nagyon fontos, hogy elismerik mindazt, amit itt létrehoztunk. Pincészet borkóstolóval, arborétum, tanösvény és gyermekeknek készült ökojátszótér, ezt csak mi tudjuk nyújtani az országban” – mondja Réka, miközben körbevezet minket.

Az ősz közepén felmerül a kérdés, hogy mire számítanak a télen kevesebb embert vonzó környéken. „Már korábban bevezettük, hogy zenés esteket is adunk, ezt télen is folytatni szeretnénk. Kialakítunk olyan fedett helyeket, ahová be lehet húzódni a hideg elől egy pohár borral. Szintén látogatócsalogató a faiskolában nevelt jegenyefélék karácsonyfának való árusítása is. Ilyenkor - karácsony környékén - igyekszünk hangulatos fényekkel, ajándékötletekkel, forralt borral és a már említett élőzenével megörvendeztetni azokat, akik megállnak nálunk.”

Séta közben elhaladunk a régi présház mellett, amelynek pincéjében a szüret utómunkálatai zajlanak. „Az épületet felújítjuk és egy konferenciatermet alakítunk ki benne, remélhetőleg jövő tavaszra” – árulja el kérdés nélkül is Réka. „Az arborétum így szakmai konferenciák, esküvők, esetleg kisebb céges tréningek lebonyolítására is alkalmas lesz.”

Önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon az eredetileg ültetett növények mindegyike látható-e ma is? „Az arborétumban – elhelyezkedésének köszönhetően – jól érzik magukat a növények. A kezdeti telepítések (1905-ben – a szerk.) teljesen ismeretlen fajok voltak, ezek nagyrészt ma is megvannak, de mivel nem tudták a várható méretüket, néhány helyhiány miatt elpusztult" – meséli Réka, majd hozzáteszi, hogy a kert képét folyamatosan alakítják, aminek egyaránt része a telepítés és a ritkítás is.

Benne járunk az őszben, így a tücskök és kabócák hangját már nem hallani, de a hatalmas tűlevelűek, borókák közt járva akár mediterrán vidéken is érezhetjük magunkat, amire a Balaton látképe is rásegít. Semmi nem zavarja a csendet a több mint 400 fenyőféle között sétálva, s alig várjuk, hogy felmehessünk a lentről nem látható kilátójukba is. Előtte Réka még megosztja velünk, miként viszonyul a növényekhez, amelyek gyakorlatilag az élete részét jelentik, szó szerint.

„Nagyon jó érzés néha leülni az alsó teraszon lévő Csüngő Atlasz-cédrus alá, feltöltődni és gyönyörködni a természetben, de mindegyik fenyőnek története van itt, ezért közel állnak hozzám. Nagy fájdalom volt nagyapám életében, mikor a mamutfenyőt villám sújtotta. Félbe tört, ő megkönnyezte. A növény végül próbált újra hajtani és megélt negyven évet, végül mi vágtuk ki 2014-ben. Gyönyörű a himalájai cédrusunk is, aminek a csúcsa fagyott el korábban, nagyon féltünk, hogy elveszítjük. A fagyástól elképesztő alakja lett, máig a kert legszebb fája.”

Még érezzük a szintén itt készült gyömbérszörp ízét a szánkban, ahogy haladunk az apró kilátó lépcsőin. A nap még éppen bevilágítja a Balaton víztükrét, ám egy fekete felhő gyorsan változtat ezen, így sajnos az őszi fények kevésbé ragyognak.

Lefelé menet megcsodáljuk az óriástobozú fenyőt – az ágakon mintha ananászok lógnának. A rendezett területet tíz alkalmazott segítségével tartják karban Rékáék, ami első hallásra nagyon kevésnek tűnik. Ráadásul a Folly-család nem titkoltan abban reménykedik, hogy mind a szakmai elismerés, mind a szolgáltatás-kínálat bővítése új látogatókat vonz majd. A boraikra már elég sokan felfigyeltek, korábban nálunk is több válogatásban szerepeltek. Legutóbb pedig arról írtunk, mennyi balatoni rizling került be az Olaszrizling Október Nagykóstoló első tíz helyezettje közé – nem meglepő, hogy Follyék Rajnai rizlingjével is lehetett találkozni Budapesten.