„Zala megye csodája” – így is hivatkoznak a Vindornyaszőlős melletti Kovácsi-hegy 200 méter hosszú szurdokára, a Bazaltutcára, ahol sötét hasadékok, legendák övezte barlangok, hatalmas bazaltoszlopok között vezet az út. Van valami ebben a tájban, amitől a szavunk is elakad, és akaratlanul is a hátunk mögé nézünk.
Ha menekülnénk a hőség elől, vagy olyan helyet keresünk, ahol előfordulhat, hogy órákig nem találkozunk senkivel, ez az egészen elvarázsolt erdei szakasz és a Buruczky Ferenc (a környékről származó meteorológus) Tanösvény jó választás. Az útleírások szerint könnyen járható ez az útvonal, viszonylag kevés a szintkülönbség, és útközben nagyon furcsa természeti képződményeket láthatunk.
A Keszthelytől 20 km-re található Vindornyaszőlős felől közelítjük meg a helyet, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területének számít. Elhagyjuk a települést, és a kőbánya felé vesszük az irányt, egy magánúton haladva érkezünk meg a vindornyaszőlősi bazaltbánya bejáratához.
A konténer-portánál nagyon örülünk, hogy a helyet őrző kutyák nincsenek szabadon, de elbizonytalanodunk, így biztos, ami biztos, megkérdezzük, hogy jó helyen járunk-e. Piros betűs táblával jelölt ösvényen indulunk az erdőbe.
Eleinte egy csordogáló patak medrében vezet az út, csak vízhatlan cipőben és szúnyogriasztóval felszerelkezve érdemes nekivágni.
A Bazaltutca a kb. 6 km hosszú Buruczky Ferenc Tanösvény része. Fehér alapon fekete madár jelzés kíséri az tanösvényt, ami sokáig együtt halad a következetesen felfestett sárga jelzéssel.
A patakmedret hamarosan kaptató váltja fel. Megéri bevállalni a kitérőt jobbra, és követni a sárga barlangjelzést a Vadlánlikhoz. A mohával borított bazaltkövek, sötétbe vesző hasadékok között kacskaringózó út egy egészen elvarázsolt helyre vezet.
Erre számítunk a legkevésbé: tündék és orkok helyett árnyas tűzrakóhelyet és padokat találunk. Tökéletes hely egy nagyobb társaságnak a sütögetéshez, és azoknak, akik menekülnének a nyári forróság elől.
A környéken összesen négy Vadlán-lik, vagyis barlang van, a Kovácsi-hegyen kívül Vállus, Rezi és Gyenesdiás közelében is találhatók üregek. Ez utóbbit titokzatos vadlányok lakták, akik magukkal csábították a partról a halászokat.
Itt nem a kilátásért húztunk túrabakancsot, és jobban tesszük, ha inkább a lábunk elé nézünk: az alattunk levő üreg a Bazaltutca árkára merőleges repedés nyomán alakult ki, és a nyolcadik leghosszabb bakonyi bazaltbarlang bejárata. 24 méter hosszú, és 4 méter mély. Most főleg denevérek lakják, de annak idején remeték, betyárok, és a legenda szerint egy szerelmi bánattól elbujdosott lány búvóhelye is volt, akinek énekét még sokáig hallhatták az erre járók.
A barlangot a német megszállás alatt is használták, a Rákosi-rendszerben pedig a helyiek ide rejtették el terményeiket a beszolgáltatási kötelezettség elől.
A tanösvény a Bazaltutcában folytatódik. A különleges természeti képződményt a szél hozta létre: kifújta a homokot a hegy bazalttakarója alól, a bazaltoszlopok pedig kibillentek és megrepedeztek. A kőtömbök több kisebb barlangot is rejtenek.
Az 5-15 méteres bazalttömbök és furcsa hasadékok között sétálva elakad a szavunk, és néha akaratlanul is a hátunk mögé nézünk, nem követ-e minket valami különös teremtmény.
A szurdokot Nagygörbő felől, a kőbányához vezető 2 km-es úton is meg lehet közelíteni. Ha itt parkolunk le, csak néhány száz métert kell gyalog megtenni a bazaltoszlopokig. Nem bánjuk meg, hogy a hosszabb utat választottuk.
A Kovácsi-hegycsoport a Keszthelyi-hegység legnyugatibb „mostohagyereke”: vulkáni tevékenység eredménye, szemben a hegység többi részével. A környék több elképesztő túraútvonalat is kínál: nagyon közel van a Vindornya-tőzegláp, és szintén kihagyhatatlan a Szent Miklós-forrást és a kutyatemetőt érintő forrástúra, vagy a „kilátótúraként” is ismert Darnay-Dornyai Béla emléktúra.
