Miért csábította Keszthelyre a Gundel főkertészét III. Festetics György? Miről szólt a „kéjelgési szabályzat"? Itatta-e pezsgővel a lovait II. Festetics Tasziló, és melyik volt az a szörnyű bűntény, ami a Festetics-szobor leleplezésénél is jobban érdekelte az embereket Keszthelyen? A Helikoni városi sétákon jártunk, és kiderült, milyen volt Keszthelyen az élet a Festeticsek idején, és a város „fekete krónikájából" is megismerhettünk néhány fejezetet.
Ha már úgy érezzük, hogy a Festetics-kastély minden szegletét ismerjük, akkor kezdődhet az igazi történelemóra Keszthely életével kapcsolatban. Minden hétvégén, szombat és vasárnap délutánonként a Festetics-kastély többféle sétatúrát is indít, amelyek segítségével pontosabb képet kaphatunk arról, hogy kik voltak igazából a Festeticsek, és milyen volt az élet 150-200 évvel ezelőtt Keszthelyen. Mi végigjártuk két sétájukat - az ott elhangzott történeteken keresztül mutatjuk be, hogy mire számíthatunk.
A kastély déli kapujánál egy 20. század eleji ruhába öltözött, kalapos, elegáns hölgy várja a Festetics-család hétköznapjairól szóló séta résztvevőit. Ő Iski Szilvia, a Helikon Kastély történész-muzeológusa, aki hosszas kutatómunka után állította össze a séták - egyébként évről évre változó - témáit. Laminált, korabeli épületeket és térképeket ábrázoló lapokat kapunk, és a Festetics-család híres tagjairól is készített egy áttekinthető családfát, hogy el tudjuk helyezni a sztorikat térben és időben.
A herceg, a szépségkirálynő és a kertész
A Festeticsek és Keszthely – fényben és árnyékban című sétán azokból az eseményekből és történetekből kapunk egy csokrot, melyek a Keszthelyt felvirágoztató főnemesi család idején estek meg, a 19. és a 20. században. Megtudjuk, hogy szinte minden a Festeticsekről szólt a fürdővárosban, a helyiek nemcsak kíváncsian, hanem tisztelettel viszonyultak hozzájuk, hiába éltek szinte elzártan fényűző kastélyuk kerítésének falai mögött.
A séta állomásai között szerepel a korábban nívós szállodaként és nem hivatalos lóváltóként működő Amazon-ház, a régen is főutcaként funkcionáló Kossuth Lajos utca, ahol minden egyes épületnek története van, a Fő tér és a környékbeli kis utcák. Szinte látjuk magunk előtt, ahogy a főurak feltűnnek a város főterén, mozi előadásra érkeznek, vagy vásárolnak.
II. Festetics Tasziló mesés gazdagságáról és a 20. században már sokak által idejétmúltnak tekintett főúri életmódjáról és szokásairól sokat írt annak idején a korabeli sajtó. Sétavezetőnk szerint ezeket a forrásokat kritikával kell kezelnünk, mert a herceg valójában nem volt annyira megközelíthetetlen és szertartásos, mint ahogy az a korabeli cikkekben szerepel. Az viszont igaz, hogy egy vagyont költött a lovaira, a Keszthelyi hírlap 1886. május 9-ei száma szerint díjnyertes versenylovait a nagy győzelmek után pezsgővel itatta vödörből: „Festetics Tassilo gróf ur az ez idei budapesti tavaszi lóversenyeken már ez ideig is szép babért nyert. …Mint a Pesti Hirlap irja, a gróf meg is itatta nyertes lovait a vederből - pezsgővel.”
A sétán elhangzó történetek másik gyakori szereplője II. Tasziló fia, Festetics III. György. Megtudjuk többek között, hogy az 1936 februárjában Gundel Károlynál elfogyasztott uborkasaláta annyira lenyűgözte, hogy Keszthelyre csábította a friss uborkákért felelős kertészt. Egy másik sztori szerint ő ugrott be 1929-ben tolmácsolni Simon Böskének, a keszthelyi Miss Europe-nak Monacóban. De az is kiderül, hová járt írószereket vásárolni II. Festetics Tasziló felesége, Lady Mary Hamilton az unokáival, illetve az is, hogy milyen krimiket olvastak a kastély könyvtárában.
A Fő téren sétálva Festetics I. György szobrának kapcsán egy felkavaró családi tragédia is előkerül a múltból. Laskay Tivadar köztiszteletben álló keszthelyi polgár ugyanis felesége halála után 2 hónapon belül két gyermekét temette el 1901-ben. A halotti anyakönyvi kivonatok szerint betegségben haltak meg, de egy, a keszthelyi járásbíróságra eljuttatott névtelen levél nyomán elindult hivatalos vizsgálat szörnyű eredményt hozott: az apa arzénnal mérgezte meg a gyerekeit. Laskay 1902. június 8-ai tárgyalása elterelte a figyelmet egy fontos aznapi eseményről is, gróf Festetics György szobrának leleplezéséről - legalábbis a korabeli sajtóban.
Öngyilkosok, gyilkosok és a kéjelgési szabályzat
A város történetének sötét fejezeteit bemutató „Egy csendes fürdőváros bűnös titkai – Keszthely fekete krónikája” című séta helyszíneit Iski Szilvia a korabeli bűnügyi hírek alapján állította össze. Az egykori Amazon Szálló épülete elől induló séták az 1890-es évek eseményeit idézik fel. A szálló előtt a vendégektől ellopott pezsgőkről és az itt elkövetett öngyilkosságokról ismerünk meg történeteket, a belvárosban balesetek, betörések és egy késelés helyszíneit nézzük meg, és kétszer is a hátunk mögé nézünk, amikor egy szűk sikátorban sétálunk.
Hallunk történetet arról, hogy miért kaptak frászt a keszthelyiek, amikor egy őszi napon a cserszegi út mellett sétáltak, egy cselédlányról, aki a Pethő utcai híres „Nimfák kútjába” ugrott egy félresikerült szerelmi varázslás miatt. Megtudunk néhány részletet az 1890-es „kéjelgési szabályzatról” is, amit a kaotikus és rendezetlen prostituált helyzet miatt hoztak a város bordélyházára és az örömlányokra vonatkozóan.
Szó esik éjjeli verekedésről és fényes nappali pofozkodásról, pénzhamisításról és többnejűségről, ráadásul ugyanannak a személynek a kapcsán. Az érdeklődők megtudhatják, hogy milyen veszélyek leselkedtek a kislányokra, hová tűnt 22 borotva egy keszthelyi borbélyműhelyből és ellátogatunk egy hírhedt merénylet helyszínére is.
A Helikoni városi séták szombatonként 16 órakor a kastélypark déli kapujától indulnak (Keszthely, Kastély utca 1.), vasárnaponként 16 órakor az Amazon Ház Látogatóközponttól (Keszthely, Kastély utca 11.). További információ itt található.
