Ércbe öntött életmű – Balatoni szobraival búcsúzunk Varga Imrétől

Már nyáron dilemmák jöttek elő bennünk, amikor a Balaton rejtettebb, de mégis fontos szobrait szedtük össze cikkünkben. Nyilván le kellett szűkíteni a listát, de a legnehezebb dolgunk az volt, hogy mit kezdjünk Varga Imre örökségével. Ha Egry Józsefet a Balaton festőjének nevezik, akkor illendő lenne Varga Imrét a Balaton szobrászának, aki csak Siófokon több alkotást hagyott az utókorra.

A dilemmából döntés lett, a cikk megszületett, most pedig szomorúan olvastuk, hogy Varga Imre 97 évesen, hosszas betegség után elhunyt otthonában. Nem kérdés, hogy ezért ismertebb siófoki szobrait gyűjtöttük össze ebben a cikkben, emlékművet állítva neki (a Balatonnál összesen 23 szobra tekinthető meg, 20 Siófokon, 3 Tihanyban).

Egy élet az ércek bűvöletében

Varga Imre 1923. november 1-én született Siófokon, középiskoláit pedig Székesfehérváron, Budapesten és Szombathelyen végezte. Tehetséges művész volt már fiatalon is, festményei és rajzai Párizsig eljutottak. Tanult a Műegyetemen, a katonai akadémián és a Képzőművészeti Főiskolán, miközben lezajlott a második világháború, ami nem tudta derékba törni az életét. Amerikai hadifogságba esett a repülőtisztként szolgáló Varga, de ép bőrrel hazatért.

Az 1950-es évekre bontakozott ki a művészete, ekkor végleg a szobrászat felé fordult, Vasmunkás című szobrát az I. Országos Képzőművészeti Kiállításon is bemutatták. Egyre nagyobb sikereinek csak az 1956-os forradalom vetett rövid időre véget, nagy bűnt nem követett el, géppisztoly viselésén kapták, ezért elhallgattatták egy időre. Lassan kialakuló saját stílusában több zsánerszobrot készített, 1969-től pedig záporoztak rá a díjak: Munkácsy-, Kossuth-, Érdemes Művész-, Herder-díjakat is kapott. Tíz éven át országgyűlési képviselő volt (1980-90), 1983-ban állandó kiállítása lett Óbudán. Magyar, német, francia, olasz és brit kitüntetéseket is kapott, világszerte mintegy 300 alkotása áll.

Bronzba öntött Balaton

A hazai operettek császára volt Kálmán Imre, Siófok máik híres művész szülötte, így stílszerű volt, hogy Varga Imre emeljen szobrot neki. A Kálmán Imre sétányon, a Zenepavilon közepén lévő bronzszobrot 1997-ben avatták fel. A zeneszerző, a Csárdáskirálynő megkomponálója egy méretes fotelban ül egy kis asztalka és egy méretes állólámpa társaságában, botra támaszkodva.

Az öreg Krúdy címen kapott saját szobrot a kis fiákeren ülő idős író, Krúdy Gyula. Eredetijét 2003-ban állították fel Nyíregyházán, a rákövetkező évben került a siófoki Krúdy sétányra a másodpéldány. A 800 kilós krómacél remekmű a turisták egyik kedvenc helyi szobra, hisz kialakításának köszönhetően bárki leülhet az írószobor mellé és pózolhat egy fotó erejéig. Krúdy pedig morcosan elfordítja orcáját.

Károlyi Mihály egészalakos szobrának története mindent bemutat, ami miatt még mindig nem sikerült lezárnunk a 20. századot. Az ellentmondásos szerepű gróf, az első magyar köztársaság államfője először a Kossuth téren kapott helyet, 1975-ben avatták fel a hatalmas boltív alatt görnyedező alakot. Végül 2012-ben hosszan tartó politikai viták után az újjáépítendő Kossuth térről eltávolították a szobrot, majd Varga Imre saját kezű felújítása után egy csendes balatonszéplaki parkban helyezték el még ugyanabban az évben.

A Mártírok-szoborcsoportnak csupán töredéke, négy alak látható a városban, a Tanácsház úton. A szoborcsoport eredetileg Kaposváron állt, és Leninnek és a tanácsköztársaság alakjainak állított emléket, de a rendszerváltáskor eltávolították. Végül 1993-ban Siófok kérésére kerülhettek az addig raktárban porosodó szobrok a városba, de addigra a csoport több darabja eltűnt.

1988-ban avatták fel a siófoki Fő téren Varga különleges, "vizes" szobrát, a Vénusz születését. A korabeli leírás szerint három elemből, a szélből, a vízből és a napból épül fel a kompozíció. Az egyik alak a nap, amit Vénusszal egy vitorla köt össze. Az egész szobor egy szökőkút fölé került, ezt 2005-ben felújították, és a tér másik pontjára helyezték.

Óbuda Fő terén található a Várakozók elsődleges példánya, a régi térre helyezett esernyős alakok már több filmben és videóban szerepeltek. A szoborcsoport egy másodpéldánnyal is rendelkezik Siófok Fő terén, amit 2003-ban helyeztek el a Víztorony közelében.

A La Charogne című szobor a francia költő, Charles Baudelaire Une Charogne (Egy dög) című versének állít emléket. A fekvő nőalak fő példányát Mezőberényben állították fel, a siófoki, Fő téri verzió másodpéldány. A szobor bronzból és krómacélból, eredetileg az 1970-es IV. Európai Plasztikai Biennáléra készült.