Ülünk a verőfényes késő áprilisi délutánba süppedve, szőlőtőkék katonás rendje masíroz a borért vívott harcba, az egész kis hétvégi telek egy mini paradicsom. Na nem az a nyugtalanító, Brueghel-féle, inkább a Balaton tágabb környezetére jellemző, meseszép panorámás, harapnivaló levegős, üdezöldes. Horváth László mégis keserűen jegyzi meg:
"Amikor megtudtuk ezt az egészet, nagyon későn, az hidegzuhany volt."
"Amikor megtudtuk ezt az egészet, nagyon későn, az hidegzuhany volt."
Horváth úr és felesége kedves kis présházuk előtt, a terasz asztalánál ülve beszélnek arról, mik a kilátások most, hogy Sümegprága külterületén egy osztrák cég újranyitná az évtizedek óta bezárt bazaltbányát. Robbantások, por és zaj rémképe tűnik fel, ahogy szomorúan beszélnek az egészről. Közhely, de nekik ez egy élet munkája: a sümegi pár az ottani kis házukból ide jár kikapcsolódni, ha már jó idő van, éjszakák sokaságát alusszák kint (ha hűvös az éj, raknak még fát a benti kályhába). De a madárdalos idillt így is néha sutba vágja egy óriási detonáció a már meglévő bazsi bánya irányából.
Ugyanis a környező hegyek bazaltja roppant értékes építőanyag - ezt korábbi cikkünkben mi is bemutattuk. Nem véletlen bányászták el a Haláp sipkáját, nem véletlenül martak bele csákányok a Badacsonyba és Gulácsba, nem véletlenül működnek most is méretes bazaltbányák a szomszéd községekben: Bazsiban és Uzsán. A Sümegprága környéki hegyek is tartogatnak a kemény kőzetből, ami többek közt a vasúti sínek között is dominál; a huszadik század elejétől 1970-ig fejtették a követ. Erre bazíroz a Modre Bergbau Gmbh nevű osztrák cég is, ami újraindítaná a rendszerváltozás környékén leállított bányászatot. (Érdekesség: az uzsai kitermelést végző német cég is próbált bányászni errefelé, de nem kapott korábban engedélyt; a helyi szóbeszéd szerint ezért aktívan gáncsolják az osztrákok bányanyitási tervét.)
Bazaltkemény történet
A történetet a Magyar Hang követte a legalaposabban a magyar sajtóból. A Modre Bergbau még 2017-ben nyerte el a koncessziót a 60 évre elegendő prágai bazalt kitermelésére. Erről a helyiek úgy értesültek, hogy a megyei kormányhivatal március elejére közmeghallgatást hívott össze az ügyben. Az időzítés roppant szerencsételen volt - hétköznap délelőtt -, de így is megtelt a 600 fős falu művelődési házának nagyterme. A helyiek fel voltak háborodva, a Modrét képviselő - magyarul is tűrhetően beszélő - Andreas Puhr türelmesen próbált a felpaprikázott kérdésekre válaszolni (mellesleg 320 tiltakozó aláírással petíciót is átadtak neki a lakosok).
Puhr itt elmondta, a bányaterületet már megvásárolták, különböző engedélyekért folyamodtak, köztük a környezetvédelmiért. Puhr elmondta, családi cégről van szó, ami ötödik generáció óta van ugyanazon família tulajdonában. Központjuk a szintén karintiai Mittertrixen, kevés hírt találtunk róluk az osztrák médiában, egy korábbi, 2018. januári cikk egy 5000 eurós adományukkal foglalkozik, amit a helyi Caritasnak adtak.
A Modre Bergbau válasza
Mi is megkerestük a Modre Bergbaut, három kérdésre szerettünk volna választ kapni: 1. Valóban új állásokat teremt-e a bánya a faluban? 2. Mivel fogják elszállítani a kitermelt követ, illetve van-e esély vasúti szállításra? 3. Ha bezuhan a helyi ingatlanok értéke a bánya miatt, kompenzálják-e a lakosokat? Andreas Puhr a kérdésekre nem válaszolt, személyes és helyszíni találkozót kért akkor, ha végre a kijárási korlátozások megszűntek. Tehát a veszélyhelyzet végével - ami akár jövő évig is fennállhat.
A fórum után egy időre elcsendesedtek a hullámok, majd április 18-án jött a Horváth úr által fenn emlegetett "hidegzuhany": a Modre megkapta a környezetvédelmi engedélyt, így megnyithatja a bazaltbányát a Sarvaly- és a Karikás-hegy közötti gerincen. Ez azért is érdekes, mert tavaly még megtagadták tőlük a környezetvédelmi engedélyt, azonban 2020 elejére megkapták azt. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Hatóságának engedélye azért is furcsa, mert a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) is jelezte feléjük, a Sümegprágához tartozó rész Natura 2000-es, védett terület (Sümeghez is tartozik jókora terület a tervezett bányából, az nem védett erdő és bányagödör). Puskás Zoltán nemzeti parki igazgató egy még nem publikált interjúnk során megerősítette ezt, de közölte, nem nagyon tudnak mit tenni jogilag az engedély ellen.
E-mailbe feltett kérdéseinkre még annyit írt a BFNP, hogy "a hatóság határozatában szereplő előírások összhangban vannak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményével." Ugyanis a park a terület természetvédelmi kezelője. Azt írták, az osztrák cég engedélykérelmében szereplő 10 ingatlanból 6 Natura 2000-es területen áll. Az engedély ebből ötön tiltja is a bányászatot, egy pedig út, tehát nem alkalmas bányászati célra. Hozzátették, a bányászat tehát e területeken tilos, és "a bánya területén potenciálisan előforduló védett/fokozottan védett fajokat élőhelyükkel együtt meg kell óvni." A bányacégnek pedig a környezetvédelmi engedélyen túl a létesítési, építési engedélyt is be kell szereznie.
A kormányhivatal válasza
Egy hétfői e-mailben megkerestük a kormányhivatalt is kérdéseinkkel, többek közt azzal, a korábbi elutasító határozatok után most miért adták meg mégis a környezetvédelmi engedélyt, illetve milyen rekultivációs és természetvédelmi tevékenységeket írtak elő a Modrénak. A Veol cikkét is figyelmünkbe ajánló választ itt közöljük:
"A kérelmet a Veszprém Megyei Kormányhivatal a hatályos jogszabályok, szakhatósági állásfoglalások és az érintett önkormányzatok nyilatkozatai alapján bírálta el és azok alapján hozta meg döntését. A környezetvédelmi engedély megléte önmagában bányászati tevékenység végzésére nem jogosít. A bányanyitáshoz további engedélyek megszerzése is szükséges, továbbá az engedélyek kiadásához a kérelmezőnek az érintett települések (önkormányzatok) településrendezési eszközeivel való összhangot is meg kell teremtenie. A karsztvíz és a Sarvaly-forrás vonatkozásában kérjük, forduljon az illetékes Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz."
Márpedig a bánya külszíni fejtéssel működne, védett állat- és növényfajok élnek a rajta elterülő, elpusztítandó erdőben, sőt a közeli Sarvaly-forrás is elapadhat (ez amúgy a Marcal forrásvidéke). Annyit sikerült elérni, hogy a Natura 2000-es területeken szinte minden bányászati tevékenységet megtiltottak; az engedély szövege szerint a Sarvaly-forrás vízhozamát és -minőségét pedig nem veszélyeztetné a bánya. A helyiek a bányát kizáró településrendezési tervben sem reménykedhetnek: Sümegprága és Sümeg önkormányzatait kötelezték a tervmódosításra. Az erdőt így is újra kell később telepíteni, nem moshatnak bányagépeket, nem apríthatnak követ, de a 43 hektáros területen akár évi 80 ezer köbmétert is kitermelhetnek.
A cégnek 2017-től számítva öt éve van a kitermelés elkezdésére, de a helyiek még a bírósági útban bíznak. Hujber Csaba polgármestert sok kritika éri, hogy nem küzd eléggé a bánya ellen, bár amikor telefonon elértük, épp túl volt egy tárgyaláson a témában a térség országgyűlési képviselőjével. Elmondta, a védettség miatt a sümegprágai oldalon szinte semmit sem tehet a cég, de a sümegin igen. Sümeg városához tíz hektár állami erdő és húsz hektár rekultiválandó (helyrehozandó) bányaterület tartozik, ez utóbbihoz hozzá se nyúltak, nem lett helyrepofozva a bányászat óta. Szóval Hujber szerint a sümegi térfélen pattog a labda.
Szétrobbantott idill
Ellátogattunk Kalla Kálmán nyugdíjas séfhez is, aki egy csinos vendégházat üzemeltet a faluban. Ő emlékezett arra, hogy amikor 2002 magasságában ideköltöztek, kicsiben még folyt a bányászat, "nagy kocsik jártak le, át a falun, repedtek a házak, zaj és por volt". Munkát már akkor is kevés embernek adott a bánya, szóval mindenki boldog volt a bezáráskor. A bazsi bánya azonban még működik, az ottani robbantások zaja is idehallatszik, Kalla szerint a kutyák fel is vonyítanak olyankor.
"Pedig ide azért jönnek a vendégeim, hogy pihenjenek. Most olyan csend van az erdőben, múltkor a szemben lévő dombon láttam az őzeket szaladni."
"Pedig ide azért jönnek a vendégeim, hogy pihenjenek. Most olyan csend van az erdőben, múltkor a szemben lévő dombon láttam az őzeket szaladni."
Kalla Kálmán is gyakran kirándul a környéken, és a vendégei is ezért jönnek ide. A bányaterület sem csúf tájseb már annyira, a természet visszahódított mindent - meg is néztük, pár beton épülettorzó, méretes bazaltkavicshalmok és a bányagödör meredeken leszakadó szélei emlékeztetnek a múltra. A fórumon Kalla is járt, és egyvalamit nagyon hiányolt: a cég egy szót se beszélt arról, mi haszna származhat a falunak a bányából. Támogatója a lakosság közt nincs, így nem valószínű, hogy bárki is haszonélvező lenne.
A cikk elején említett, a szőlőhegyen ügyködő Horváth-pár is abban a hitben vett itt szőlőt az 1980-as években, hogy nem lesz már bánya Sümegprágán. Ők attól is tartanak, hogy a szóbeszéd szerint 4800 köbméter fát kéne kitermelni csak azért, hogy a kőszállító kamionoknak utat vágjanak az erdőn át. Persze a kőrobbantásoktól is félnek Horváth-ék. Múltkor a szőlőhegy aljában lévő sírkertben voltak temetésen, "de a bazsi bánya zajától alig lehetett a papot hallani". Horváth-ék a fúrt kútjuk vizét is féltik a bányától.
Egy pozitívumot azért mondtak az osztrák cégről: legalább a területen felhalmozott illegális szemetet összeszedték. Bár hozzátették: "ők most a jófiúk, 1-2 konténer szeméttel megvennék a lakosságot". Azt is megtudtuk, hogy kb. 4-5 millió forint itt egy nyaraló-présház telekkel (az Ingatlan.com-on mindössze két találatot leltünk, egy 2,5 és egy 8 milliós ingatlant), és hogy már fiatalok is vesznek ezen az idilli, a sümegi hegyoldalra és a Marcal-völgyre néző helyen házikót. Ők is tartanak ezen árak bezuhanásától a bányanyitás esetén.
A zászlóvivő
Babik Anikó helyi tanárnővel is beszéltünk, aki többek szerint is vezeti a bányacég elleni harcot. Elmondta, "az elmúlt 30 évben újra meg újra felmerült a bánya újranyitása", de mindig sikerült megakadályozni. Ő is megerősítette, hogy a sümegprágai, védett területeken megtiltja az engedély a bányászatot, és "remélhetőleg nem fogják kivenni a Natura 2000 alól soha, soha, soha."
A tanárnő néha fátyolos szemmel magyarázta, hogy a helyieknek nincs nagy vagyonuk, csak ez a gyönyörű természeti környezet, "mi csak éljük a csendes hétköznapokat, amiket az ideköltözéssel választottunk". Nem vágynak az Uzsán és Bazsin megismert porra és zajra, pláne, hogy a külszíni fejtés olyan szakképzettséget igénylő munkaköröket vonz, mint a robbantómester. Abból meg nem sok van a faluban, így a munkahelyteremtés nem reális. A házuk értéke egy általuk megkérdezett banki szakember szerint a felére csökkenne, ha megnyitna a bánya.
Éjszakákat nem aludtak, amíg a beadványaikat írták - mondta Babik Anikó a kezében szorongatva a környezetvédelmi engedélyt. A falubeliek szerint hatalmas erdőterületet kéne kiirtani, amivel a szelek dinamikája, a környék klímája is megváltozhatna. Napi 50 kőszállító kamion menne itt el, hogy a napi 320 köbméter kitermelt követ elvigye, és azt se tudni, hol zúznák össze a kőtömböket. Sümeg környéke pedig érzékeny vízminőségi szempontból, a rétegvizek is sérülnének egy korábbi hatástanulmány szerint. Ezt a tanulmányt a tanárnő kritizálta is, mondván "az egész nem szól az emberről".
Sümegprága tehát el van keseredve, és arra várnak, hogy kiderüljön, mi lesz a Sümeg fennhatósága alá tartozó véderdővel és rekultiválandó területtel. A labda most az önkormányzatok és helyi testületek előtt pattog, hogy a felszólításnak eleget téve módosítják-e a településrendezési tervet, engedve a bányászatot. Az is kérdés, ha a bánya győz, kap-e a falu bármilyen kárpótlást. Mindenesetre Babik Anikó szomorúan látja a jövőt:
"Ha a bánya megnyílna, lehetetlenné válna az életünk. Pedig mi nem bántottunk senkit."
"Ha a bánya megnyílna, lehetetlenné válna az életünk. Pedig mi nem bántottunk senkit."
