A Tapolcára látogatók általában nagyon meglepődnek, amikor a híres Kiskirálylány szoborral találkoznak a Fő téren, a Malom-tóhoz vezető átjáró előtti korláton. A szobor a híres budapesti alkotás másolata, készítője, Marton László háromszoros Munkácsy-díjas szobrászművész pedig a kisváros szülötte, és számos híres szoborral ajándékozta meg a települést. Ezek között teszünk most egy sétát.
A Duna-korzó korlátján ülő, a víznek hátat fordító, fura koronát viselő kislányt ábrázoló szobrot mindenki ismeri, de hozzátartozik a városhoz a Duna-parton üldögélő József Attilát ábrázoló, a Dunánál című szobor vagy az Operaház tetején ülő Mozart és Beethoven szobor is. A közös ezekben az alkotó, Marton László, aki egy kovácsmester fiaként született Tapolcán, és akinek országszerte mintegy 150 alkotása látható – ezek közül negyven Budapesten. Ebben a cikkben most a szülővárosában, Tapolcán található szobrokra fókuszálunk.
Már gyerekkorában megmutatkozott különleges tehetsége:
„Volt egy idegenvezető Tapolcán, aki a tavasbarlang után Vásártéri házunkba (ma Köztársaság tér) kalauzolta a kirándulókat. Van még egy nevezetesség is Tapolcán – mondta. Nézzék meg, ez a gyerek milyen szobrokat készít. […] Rengeteg cikket írtak rólam, az újságok »csodagyereknek« kiáltottak ki. Budapestre is eljutott a hírem, tizenkét évesen meglátogatott Fülöp Elemér és Ferenczy Béni szobrászművész”
„Volt egy idegenvezető Tapolcán, aki a tavasbarlang után Vásártéri házunkba (ma Köztársaság tér) kalauzolta a kirándulókat. Van még egy nevezetesség is Tapolcán – mondta. Nézzék meg, ez a gyerek milyen szobrokat készít. […] Rengeteg cikket írtak rólam, az újságok »csodagyereknek« kiáltottak ki. Budapestre is eljutott a hírem, tizenkét évesen meglátogatott Fülöp Elemér és Ferenczy Béni szobrászművész”
– nyilatkozta később, szigligeti házában a Veszprémi Naplónak.
A két szobrászművész tanácsára a fővárosban képezte magát tovább. 17
éves volt, amikor elkészítette a tapolcai szülői ház előtt látható, Pásztorfiú
nevű szobrát, amelyről ezt mondta
egy, a Veszprémi Naplónak adott interjúban 1997-ben:
„Nagyon szeretem a lovas szobraimat, a történelmi tárgyú műveimet, de mégis van kedvencem: a Pásztorfiú. Tizenhét éves koromban készítettem. A mai napig sem tudtam jobbat csinálni”
„Nagyon szeretem a lovas szobraimat, a történelmi tárgyú műveimet, de mégis van kedvencem: a Pásztorfiú. Tizenhét éves koromban készítettem. A mai napig sem tudtam jobbat csinálni”
Míg Marton László korai munkái erőteljes, élettől duzzadó alakokat ábrázoltak, a későbbiekben a kisplasztika stílusa felé fordult, és lágyabb, érzékletesebb alkotásokat készített. Az inspirációt a családtagjai, történelmi események, a művészek és a magyar társadalmi élet egyéniségei jelentették. Készített szobrot többek között Bartók Béláról, Dózsa Györgyről, Egry Józsefről, Kodály Zoltánról, Kossuth Lajosról, Liszt Ferencről, Nagy Imréről és Széchenyi Istvánról, és természetesen szülővárosa híres költőjéről, Batsányi Jánosról is.
Marton László (1925–2008)
Kossuth-díjas, háromszoros Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész. A Magyar Iparművészeti Iskolán, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult, mesterei között Pátzay Pált, Ferenczy Bénit, Bernáth Aurélt és Szőnyi Istvánt tartják számon. Művei országszerte láthatók, a Magyar Nemzeti Galériában és több más magyar közgyűjteményben is, de a walesi herceg és a japán császár gyűjteményében is szerepelnek alkotásai. A szobrász egyik legismertebb rekonstrukciós munkája ifj. Vastagh György Görgey Artúr lovasszobra, amely a budai Várban látható. Akvarelleket is festett, budapesti műtermében és szigligeti házában alkotott, kívánsága szerint Szigligeten helyezték örök nyugalomra.
Szívesen dolgozott megrendelésre, ilyen volt például az a mellszobor, amit 1993-ban Károly hercegnek (ma III. Károly néven brit uralkodó) készített. A felkérést egy véletlennek köszönhette, amelyre így emlékezett vissza egy interjúban:
„Egy angol házaspár járt Budapesten. A Duna-korzón pillantották meg a Kiskirálylányt. Mit ad a sors, feleségem is éppen arra járt, s beszélgetésbe elegyedett a szobor szemlélőivel. A barátkozásnak az lett a vége, hogy a feleségem megajándékozta őket az albumommal. Az ő révükön jutott el a walesi herceghez, akinek később vendégei is lettünk highgrove-i kastélyában.”
„Egy angol házaspár járt Budapesten. A Duna-korzón pillantották meg a Kiskirálylányt. Mit ad a sors, feleségem is éppen arra járt, s beszélgetésbe elegyedett a szobor szemlélőivel. A barátkozásnak az lett a vége, hogy a feleségem megajándékozta őket az albumommal. Az ő révükön jutott el a walesi herceghez, akinek később vendégei is lettünk highgrove-i kastélyában.”
A Kiskirálylánytól a bauxitbányászokig
A Tapolcára látogatók általában nagyon meglepődnek, amikor a
híres Kiskirálylány szoborral találkoznak a Fő téren, a Malom-tóhoz vezető
átjáró előtti korláton. A szobor eredeti, 50 centiméteres kisplasztikáját a
művész 1972-ben készítette, az alkotás pedig a művész első házasságából
született legidősebb lányát, Évikét ábrázolja, aki szeretett királylányjelmezben játszani, újságpapír koronával
a fején.
A szobor később, 1989-ben nagyobb méretben is elkészült Budapest város megrendelésére, és egy év múlva került a korzóra.
A tapolcai szobor ennek másolata, a harmadik példány pedig Japánban, a Tokyo Metropolitan Artspace kulturális központ koncertterme előtt látható, a művész ajándékaként.
Ha nyitott szemmel járunk, a város olyan, mint egy szabadtéri galéria. Továbbhaladunk a tó felé vezető átjárón, és az 1992-ben készült Négy Évszak-szoborcsoporttal találkozunk. A négy nőalak az évszakokat és az örök megújulást jelképezi, a művész a tavaszt virágcsokorral a kézben, az őszt szőlőfürttel ábrázolta.
A Malom-tótól a katolikus templom felé a Múltunk című, guggoló fiút ábrázoló szobor miatt érdemes tenni egy kitérőt. A fiú egy összetört agyagedény darabjait próbálja meg összerakni. A szobor helyét maga Marton László választotta ki, a közelben feltárt egykori vár romjainak közelében.
A Szent Borbála című szobor a bányászok védőszentjét ábrázolja, és a Tapolcai-tavasbarlanggal szemben, a Tamási Áron Művelődési Központ előtt látható. Az épület a település életében meghatározó, a környéken művelt egykori bauxitbányászat helyi székházaként működött, az alkotás a bányászok veszélyes, természeti erőknek kiszolgáltatott munkája előtt tiszteleg.
Kicsit kilóg a sorból a Szent Borbála szobra mellett látható, 1973-as, Bauxitbányászok című mészkő alkotás. A figurális rácskompozíció a bányászok nehéz munkáját jeleníti meg.
A már említett Pásztorfiú mellett Tapolcán látható még a szobrász Batsányi Jánost ábrázoló plasztikája,
a Szomorú múltunk című szobor a Hősök terén, és utolsó alkotása, Wass Albert című mellszobra is, amely a Városi Könyvtár előtt található. A 2008-ban elhunyt Marton Lászlót a XX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alkotójaként tartják számon.
Ha szeretnétek többet megtudni a szobrászművészről, érdemes meglátogatni a tóparton a Marton László Emlékházat. (Csak a nyári hónapokban tart nyitva, de előzetes bejelentkezéssel máskor is megtekinthető).
Marton László magyarországi tereken felállított szobrainak listáját itt találjátok.
A cikkhez használt források:
A Kiskirálylány szobor története
Marton László honlapja
Horváthy György: A Pásztorfiútól a hercegig – Szigligeti beszélgetés Marton Lászlóval, a
kitűnő szobrászművésszel. Napló, 1995. július 13.
Hamar Imre: Az alkotó nem pihen
–
Látogatóban Marton László szobrászművésznél, Veszprémi Napló, 1997. július 9.
