Mesélő freskók és mozaikok a fényűző római korból – Bejártuk a megújult Villa Romana villagazdaságot

A Veszprém melletti Nemesvámos közelében, egy 10 hektáros területen találjuk az egykori római villagazdaságot, a Villa Romana Baláca régészeti parkot. A főépület több fejlesztésen esett át, így 3 év részleges látogathatóságot követően most újra bejárhattuk a teljes birtokot.

Egy mozaikdarabbal kezdődött az egész – 1904-ben, szántás közben kerültek elő a legelső régészeti leletek Balácapuszta földjén. Rhé Gyula régész feltáró munkájának köszönhetően derült ki (ezt a munkát folytatta K. Palágyi Sylvia, aki könyvet is írt a birtokról), hogy bizony egy római kori villagazdaság nyomairól van szó. A Villa Romana Baláca ma is Magyarország egyik legnagyobb látogatható római kori villagazdaságának számít, mely a Magyar Nemzeti Múzeum védett műemléki kiállítóhelye.

A római kori Pannónia idején, a 3–4. században itt élt tulajdonosok tehetős, az akkori társadalom felső 5-10 százalékának vezetői közé tartozhattak (több generáción és századon keresztül). Főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkozhattak Balácapusztán, erről a hatalmas területen kívül a gazdasági épületek megmaradt nyomai is árulkodnak. A ma látogatható villagazdaság központi része maga a 2400 nm-es lakóépület, amiben – mivel a magántulajdon szent és sérthetetlen volt – csak a birtokos család szűk része élt, az ott dolgozók szokás szerint mindannyian külön épületekben laktak. 

Fényűzés római módon

Hatalmas terek, különleges falfestmények és gyönyörű mozaikpadlók esetenként teljes egészében megmaradt formái alapján képzelhetjük el, milyen lehetett itt élni. Villabejárásunk során Kovács Loránd Olivér régész, a Villa Romana Baláca kiállítóhely vezetője kalauzolt bennünket.

Az épületben látható, vörös kárpitozású ágyfoteleken (klinéken) félig fekve, félig ülve zajlottak a fogadások és az étkezések, merthogy az asztalok mindig nagyon alacsonyak voltak. Ezeket az asztalokat ráadásul mindig előre megterítve vitte be a személyzet az ebédlőkbe, egy közvetlenül az étkező mellett lévő nagy gazdasági helyiség mutatja, mekkora térre volt szükség az ilyen jellegű előkészületekhez.

Már egy másik, válaszfallal (a mai könnyűszerkezetes favázak legelső verziói) elkülönített helyiségben mesélnek a mozaikpadlón lévő gyümölcsök, vélhetően gránátalma, barack, narancs (vagy legalább is korabeli megfelelőik), két, madárt ábrázoló mozaik felett. Ez és még néhány szoba is rendelkezett már padlófűtéssel akkor, hogy a hideg időszakokat átvészeljék.

Az éghajlatváltozást a belső udvart elválasztó falakkal is próbálták kivédeni, azonban a mediterrán kert látványáról így sem voltak hajlandóak lemondani, 

Nem volt fehér falfelület

A Villa Romana Baláca négy egyedülálló mozaikkal büszkélkedhet, melyekből az egyik eredeti a Magyar Nemzeti Múzeum Római Kőtárában található. A mozaikok és a freskók fénykorukban igazi színkavalkáddá varázsolták a birtok épületét: a festéket – melyet a lovasi festékbányából bányásztak – a helyiségek funkcióinak megfelelően is használták, például az egykor konyhaként működő térben kenyér, hal és gomba is feltűnik a falon. Az esetenként már csak darabokban fennmaradt felfestések a római kori Pannóniában rikító színekben pompáztak.

A római kori hangulatot nemcsak elképzelhetjük a látottak, hallottak alapján, hanem egy VR-szemüvegen keresztül is átélhetjük, milyen lehetett az épület eredeti formájában. Ez is a legújabb fejlesztések egyike, mint ahogy a 2000 négyzetméter méretű, fémszerkezetű védőtető is.

Színház a kertben

A villagazdaság területe és épületei nem csak nyitvatartási időben, hagyományos bejárással látogathatók: idén a megszokott programok mellett, mint a Múzeumok Éjszakája vagy a Vinalia Rustica (római borünnep) a színházat is beviszik Balácapusztára. Terveznek improvizációs színházi előadást, és a Veszprémi Petőfi Színház társulata is készül előadásokkal a nyárra.

A Balaton partjától 10 perc autóútra lévő villagazdaság szuper úti cél kiránduláshoz, történelmi felfedezésekhez. A mediterrán hangulatú romkertben pedig kellemes sétát tehetünk a fűszer- és gyógynövények közt.

A bejáráson a Magyar Nemzeti Múzeum, a Vaskori Duna Út Egyesület és a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program közös szervezésében vettünk részt.