A Balaton déli partjától 14 km-re egy hatalmas, a hatvanas években épült komplexum található, horgásztóval, homokos partszakasszal, erdei ösvényekkel és kempinggel. Bejártuk az egykori Kék-tó Üdülőfalu űrhajó formát idéző, lépcsőzetes, brutalista stílusban épült betonszállodáját és a hozzá tartozó területet, ami korábban KISZ-táborok otthona volt, most pedig egy közösségi térnek, egy permakultúra-projektnek a helyszíne. Posztapokaliptikus hangulatú fotók következnek.
A lengyeltóti Kék-tó Üdülőfalu (ma Manas Garden) a Balatontól 14 km-re délre található, ahol a balatoni borvidék szelíd lankái helyett Somogy erdős dombjai uralják a tájat. A területet (Lengyeltótit elhagyva) egy néhány perces, vadregényes úton közelítjük meg.
Az őrbódés kapunál egy kicsit elbizonytalanodunk, hirtelen
különféle disztópikus filmélmények ugranak be titkos erdei komplexumokról, sci-fi-be illő eseményekről, de bent már az első száz méteren kisimulnak az idegeink. Aztán meglátjuk a hotelt, a
brutalizmus stílusában épült, 3 emeletes, lépcsőzetes építményt, ami erős kontrasztot jelent csupasz betonfalaival a békés, zöld környezethez képest.
Utazunk az időben, de nem a posztapokaliptikus jövőbe, hanem
a közelmúltba. Egy jó pár éve lakatlan szálloda üres tereiben sétálunk, de szinte minden érintetlen maradt, mióta az utolsó lakók kiköltöztek. Korlát nélküli lépcsők, kulcsok a recepción, vasalódeszka a sarokban. Szinte
látjuk magunk előtt, ahogy a vendégek iszogatnak a bár előtti, tóra épített
teraszon, biliárdoznak a társalgóban, és gyönyörködnek a tó látványában az
erkélyről. Az elhagyatott recepción és a félhomályos folyosókon simán újra
lehetne forgatni a Ragyogást.
Érdemes végignézni a hotelről készült galériánkat!
Az építőtáboroktól a bulihelyszínig
Az üdülőfalut a Balatonboglári Állami Gazdaság
gyümölcsösének központjában építették fel a hatvanas évek végén, és eleinte a
Kállai Éva Építőtábor résztvevői élvezhették a pazar környezetet. 1960-ban még
sátortábor fogadta a KISZ-táborozókat, 1965-től húszszemélyes faházak
jelentették a kényelmi szintet, 1968-tól pedig „a 4,7 millió forintért épült
200 személyes, sok fantáziával tervezett tetőteraszos, központi fűtéses szép
négyemeletes üvegbeton épület” lett a gyümölcsszüretelő lányok bázisa, ahogy a Kelet-Magyarország 1975. júliusi számában írta.
Egy korabeli filmhíradó egyenesen „palotának” nevezte a szálláshelyet:
„Ez az ultramodern épület feltűnést keltene bármely nagyvárosban vagy akár a Riviérán is, pedig csak egy kis község újdonsága. Lengyeltótiban a tó mellé épült palota a KISZ egyik építőtáborának nyújt otthont. Tizennégy naponként kétszáz-kétszáz középiskolás lány váltja itt egymást. Napközben a boglári állami gazdaság barackját szüretelik, de a hatórás munka után ebben a »kacsalábon forgó várban« üdülnek.”
„Ez az ultramodern épület feltűnést keltene bármely nagyvárosban vagy akár a Riviérán is, pedig csak egy kis község újdonsága. Lengyeltótiban a tó mellé épült palota a KISZ egyik építőtáborának nyújt otthont. Tizennégy naponként kétszáz-kétszáz középiskolás lány váltja itt egymást. Napközben a boglári állami gazdaság barackját szüretelik, de a hatórás munka után ebben a »kacsalábon forgó várban« üdülnek.”
A Pajtás 1969-ben a „tinédzserkaptár” szóval illette a szállodát:
„...megmutatták a Kék-tó partján emelt modern szállót, a tinédzserkaptárt. Találó elnevezés! Az ötletesen megtervezett épület valóban kaptárhoz hasonlít. Kényelmes, mindennel ellátott kaptárhoz. Diáklakói pedig a szorgalmas méhecskékhez. A napi hatórás munkát figyelembe véve, két hét alatt ötvennyolcezer kilót, nyolcvannégyezer forint értékű gyümölcsöt szüreteltek le.”
„...megmutatták a Kék-tó partján emelt modern szállót, a tinédzserkaptárt. Találó elnevezés! Az ötletesen megtervezett épület valóban kaptárhoz hasonlít. Kényelmes, mindennel ellátott kaptárhoz. Diáklakói pedig a szorgalmas méhecskékhez. A napi hatórás munkát figyelembe véve, két hét alatt ötvennyolcezer kilót, nyolcvannégyezer forint értékű gyümölcsöt szüreteltek le.”
A hetvenes években több heti- és napilap is beszámolt az építőtáborok szuper hangulatáról. A gyümölcsöstermesztés visszaesésével és az építőtáborok megszűnése után aztán a terület a Siotour gondozásába került. A 37 szobás szálloda épületét (akkor) 130 millió forintos beruházással felújították, az egykori tanári szálláshelyekből ikerbungalókat alakítottak ki.
Megkérték a nyaralás árát: a Siotour 1997. júniusi, a Napi Gazdaságban megjelent hirdetése szerint a háromcsillagos Kék Tó Szállodában 6 nap (5 éjszaka) félpanzióval, 2 ágyas szobában 10 500 Ft/fő volt, a pótággyal 10 éves korig 4500 Ft/fő. Az ABC, a horgásztó, a lovaglási és a teniszezési lehetőség is a hívószavak között szerepelt. Aki nem engedhette meg ezt magának, továbbra is érkezhetett sátorral és lakókocsival a kempingbe.
Az üdülőfalu új élete: permakultúrás kert és extrém fesztiválhelyszín
A terület legszebb része a középen gáttal elválasztott tó, melynek partján kopott, használaton kívüli óriáscsúszda kanyarog a víz felett. A helyszín jelenleg a Manas Gardené, ami egy 80 hektáros tájregenerációs permakultúra projekt előszobája, egy közösségi szabadtér, bemutató- és oktatóközpont mandalakerttel, tóval, nyári konyhával és kemencével, csirkekomposzttal és geodóm palántázóval.
Galéria a területről:
Electronic Beats hotelbuli a helyszínen
Július 15-én, szombaton az üdülőfalu lesz a Telekomosok Fesztiváljának következő helyszíne. Az Electronic Beats hotelbulira olyan előadók érkeznek, mint Ajsa Luna, Gyuris, a Freakin Disco, a Hakumba, DJ-oldalról pedig Tolo, Adis is OK, Katamii, Ruenge és Subotage erősít. A helyszín nem csak a homokos, tengerparthangulatú part, a néhai szállodai szobák is tematikus terekké lényegülnek át, művészeti projektekkel, pop-up színházzal és mindenféle meglepetéssel.
További információt itt találtok.
Felhasznált irodalom:
A Kék-tó partján, Pajtás, 1969, 33. szám
Kelet-Magyarország, 1975. július
Filmhíradók Online
Egykori építőtáborból turistaparadicsom. A Kék-tó üdülőfalu, Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus 15.
