Kinizsi sírhelyét még keresik, a leszármazottai nyomait azonban megtalálhatták

A 77-es út mellett, a nagyvázsonyi Szent István-templom északi – a falu felé eső – oldalán, egy kb. 12 méter hosszú és 2 méter széles kutatóárok tetejéről nézünk le a feltárt sírokra és az egyik gödör alján fekvő, épen maradt csontvázra. Az árok alján néhány önkéntes dolgozik, négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre kutatják át az egykori tömegsírt és tisztítják meg a felszínt.

A templom temetőjét 1801-ben számolták fel, és egyes források szerint ebbe az osszáriumba (tömegsírba) gyűjtötték össze a temetőben eltemetett halottak egy részét, meséli dr. Kandikó Csanád helytörténész, a kutatás projektvezetője. Sok éve kutatja a hadvezér nyughelyét, Nagyvázsony és a szomszédos Vigántpetend történetét, a kutatási eredményeket pedig a Vázsonykő blogon és több könyvben publikálja.

„Gyerekkoromban a vár mellett nőttem fel. Valaki focista akar lenni, valaki vadászpilóta, én Kinizsit akartam megtalálni, és ezt a gyerekkori álmot nem engedtem el” 

– mondja. A feltárást többéves, írott és íratlan forrásokon alapuló kutatómunka előzte meg. Csanád 2015-ben vetette fel az akkor még régészhallgató barátjának, Győrffy-Villám Zsombornak, hogy a források szerint Kinizsi valahol a templom közelében nyugszik, és hogy szeretné megtalálni. „Ő volt az első a családtagjaim mellett, aki nem kinevetett, hanem azt mondta, hogy a sírt régészeti eszközökkel fel lehet kutatni” – meséli Csanád.

A kétfős kutatógárdához 2021-ben csatlakozott Pátkai Ádám Sándor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze. Míg a régészek a szakmai hátteret biztosítják, Csanád a helyi forrásokat kutatja fel. Ez azt jelenti, hogy ügyvédjelöltként, szakvizsgára készülve, 

munka után napi 3-4 órát is a forráskutatással tölt, sok éve már, hogy hetente 10-15 órát szán a gyerekkori álom beteljesítésére.

Ami valószínűleg többéves kemény munka lesz: a kutatás első szezonja 2022. augusztus 22-én – Kinizsi Pál vázsonykői birtokadományának 550. évfordulóján – kezdődött. Az idei, második szezon augusztus 21-től szeptember 23-ig tartott, hetente átlagosan 4-5 ásatási nappal.

Idén a feltárásnak „csupán” a második szakasza zajlott le. Mivel meglehetősen nagy területet kell feltárni, biztos, hogy még több feltárási szezonra lesz szükség. 

A legfontosabb, hosszú távú cél a magyar hadvezér és utódja, Horváth Márk maradványainak megtalálása, de a kutatás a Szent István-templom és Nagyvázsony keletkezéstörténetéhez is rengeteg új lelettel és információval járulhat hozzá.

Két kézilabdapályányi területen kell kutatni

Kinizsi Pált és utódját, Horváth Márkot a nagyvázsonyi Szent Mihály-kolostorban temették el. A sírokat 1708-ban kirabolták, a maradványokat pedig a Zichy család uradalmi tisztje mentette meg, a szétszórt csontokat a nagyvázsonyi Szent István-templom a temetőjében temettette el. A tömegsír helye pontosan meghatározható Éri István régész 1959–1960-as ásatásának köszönhetően, de a hadvezérek sírjának pontos helyét titok övezi.

A kutatásnál Csanád elsősorban másodlagos forrásokra támaszkodott: visszaemlékezésekre, illetve a nagyvázsonyi Historia Domusra – egyházi intézmények fontosabb eseményeit tartalmazó könyvre – és különböző levéltári forrásokra. A helyi legendáknak is utánajárt, mert többen keresték meg a pontos temetkezési helyekről szóló információval a környékbeli településekről, de kiderült, hogy ez mind csak szóbeszéd.

Több régész és kutató, például Éri István és Zákonyi Ferenc szerint a hadvezér a templom déli oldalán van eltemetve, viszont ők nem hivatkoznak ezzel kapcsolatos forrásokra, mondja Csanád. Pauer Antal plébános viszont a Historia Domus alapján az északi oldali temetkezést tartja valószínűnek.

„Amit tudunk, az az, hogy Kinizsi nagyjából egy olyan két kézilabdapálya méretű helyen lehet eltemetve. Az idei ásatás célja még nem konkrétan Kinizsi maradványainak megtalálása. El szeretnénk különíteni a régi középkori faluhelyet a középkori temetőtől, hogy tudjuk, milyen szélességben és milyen hosszúságban kell majd feltárni a régi temetőt, hogy esélyünk legyen Kinizsi megtalálására” 

– teszi hozzá a kutatás projektvezetője.

A Kinizsi-leszármazottak felkutatása is segíthet

Ugorjunk egy kicsit előre az időben, és tegyük fel, a kutatás során előbb-utóbb megtalálják a vázsonyi hadvezérek temetkezési helyét! Ez esetben felmerül a kérdés, hogy honnan lehet biztosan tudni, hogy a csontmaradványok valóban Kinizsi Páltól, illetve Horváth Márktól származnak.

Csanád szerint a maradványok valószínűleg nem antropológiai rendben lesznek a sírban, hiszen újratemetésről van szó. Kinizsi kb. hatvanéves korában hunyt el, és a források alapján tudjuk, hogy az átlagnál alacsonyabb, de sokkal izmosabb katona volt. Horváth kb. negyvenéves korában halt meg, egy lovasbaleset után nem sokkal, így a csontjain ennek lehetnek nyomai. A szénizotópos kormeghatározás és a DNS-vizsgálat lehet a bizonyíték.

Egészen idáig úgy volt, hogy ehhez nem áll rendelkezésre kontrollanyag, de Csanádnak pár hete sikerült rátalálni a Kinizsi-vér fennmaradását igazoló forrásra. Kiderült, hogy Kinizsi Pál a húgán keresztül összeköthető Bethlen Gábor erdélyi fejedelem családjával: Kinizsi ismeretlen nevű húga Bethlen (II.) Gáborhoz ment feleségül, akitől Bethlen (I.) Farkas néven fiuk született, aki nem más, mint a fejedelem atyja – olvasható a felfedezésről szóló Facebook-bejegyzésben. 

A családfakutatás alapján van olyan élő személy is, akiben Kinizsi-vér folyik. Fontos ugyanakkor kijelenteni, hogy jelenleg ez az egyetlen forrás áll a rendelkezésre, mely igazolni látszik a Kinizsi-vérvonal fennmaradását, teszi hozzá a helytörténész. És még azt is számításba kell venni a több évszázadra visszamenő családfakutatás során, hogy a jogi leszármazás nem mindig egyezik meg a genetikai származással.

Egy eltűnt imaterem nyomában

Az önkéntesek lassan befejezik a mai munkát. Összepakolják a szerszámokat, a feltárt csontok katonás rendben sorakoznak az árok oldalán. Még egy hét van hátra az idei kutatási szezonból.

Csanád elmondja, hogy a feltárás során a Szent István-templom keletkezéstörténetével kapcsolatos információra is fény derülhet. A templomot a XIV–XV. században építették, és mivel a templom mellett temetőt hoztak létre, az ásatás a templom és Nagyvázsony története szempontjából is fontos adatokkal, leletekkel szolgálhat. Meghatározható lesz az első temetkezések ideje, illetve már tavaly részlegesen feltárásra került a templom déli oldalához épített egykori oratórium, azaz imaterem helye, ami több régi fotón és rajzon is feltűnik.

Befejeződhet a templombelső és a templomot körülvevő terület talajradaros kutatása is, melynek során emberi maradványokat és sírokat nem, nagyobb tárgyakat azonban azonosítani lehet. Ilyen lehet például a Vázsonyt egykor birtokló Vezsenyi család XV. századi sírkövei, de azonosítani lehet a temetőt és a középkori Vázsony települést elválasztó cinteremfalat is.

A hosszabb távú cél a temető teljes feltárása és Kinizsi maradványainak fellelése esetén a hadvezér újratemetése az eredeti nyughelyére, a Szent Mihály-kolostorba.

Csanád ezzel nem hagyna fel a kutatással, hiszen a környék még rengeteg izgalmas témát kínál. A közelben volt például 1664-ben a Nőzsér-mezei csata, történelmi emlékekre utal a Sántabég-völgy helynév is, és maga a pálos kolostor is sok titkot rejt még. 

A feltárás 2022-ben, a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa támogatásával valósult meg. 2023-ban az ásatás megvalósítására a Vidékfejlesztési Program keretén belül, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület – Helyi fejlesztések támogatása című felhívás alapján a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület nyert támogatást.

A cikkhez a következő forrást használtuk: a Vázsonykő blog bejegyzései.