A veszprémi várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során Szent István király egyik legelső ezüstdénárját is megtalálták.
„A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtunk rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való – ezek tulajdonképpen a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék” – mondta a mostani felfedezéssel kapcsolatban Vavra Áron, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetője.
„A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtunk rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való – ezek tulajdonképpen a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék” – mondta a mostani felfedezéssel kapcsolatban Vavra Áron, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetője.
A most talált Lancea Regis feliratú – jelentése „a király lándzsája” – dénárt Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethette a Magyar Nemzeti Múzeum régészei és a várnegyed műemléki megújításáért felelős szakemberek szerint. A pénzérme elsősorban azért különleges, mert nagyon kevés készült belőle (alig félszáz példányról lehet tudni), ráadásul egy olyan talajrétegben találták meg, ahonnan csak Árpád-kori leletek kerültek elő, derült ki a feltárásról szóló sajtóközleményből.
A pénzérme mellett feltárt többi lelet – egy falmaradvány, valamint több kerámiaedény, többek között egy épségben megmaradt Árpádkori fazék is – újabb bizonyítéka annak, hogy a veszprémi várnegyedben már ebben a korai időszakban is éltek emberek” – tette hozzá Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze.
Korábbi kutatások során beigazolódott, hogy a Nagyszeminárium déli szárnya egy középkori temető határa volt, attól északra pedig már az Árpád-korban is épületek álltak. Tavaly januárban a vár délnyugati részén kora újkori palánkerődítés nyomait találták meg, de korábban nem ismert barokk csatornarendszer, középkori várfalszakaszok és befalazott kemencék is előkerültek. „A földmunkák során számos más érmét is találtunk, a legkorábbi az Árpád-korból származik, a legkésőbbi pedig a 19. századból. Ezen kívül korabeli használati tárgyak, például még egy fogkefe is előkerült” – mesélte Vavra Áron műemléki projektvezető.
Az elmúlt években feltárt leletekből kiállítás is nyílt ősszel a Biró-Giczey Házban, a Szent György Kápolnában pedig az itt zajló kutatás legújabb eredményeit ismerhetjük meg.
