Bojár Iván András a Szent György-hegy egyik meghatározó arca, számos kezdeményezés elindítója, a hegy lábánál található háza nyáron közösségi programoknak, irodalmi esteknek ad otthont. Új kulturális folyóiratának fókuszában a tanúhegy áll, de a témák ennél jóval szerteágazóbbak, és reflektálnak a világ történéseire.
A lapban a hegyen és a környéken élő, vagy ide kötődő szerzők novellái, tárcái, esszéi, beszámolói, versei jelennek meg, de a lakóhely nem feltétel, bárki jelentkezhet színvonalas szövegekkel. A szerkesztőség tagjai Bojár Iván mellett Kondorosi Edit, Láng Judit és Mesterházy Fruzsina, és olyan szerzőktől olvashatunk, mint Csikós Attila író, Artner Sisso, vagy Németh István Péter költő.
Az irodalom mellett a környezetvédelem is fókuszban van
„Ezen a csodálatos helyen élni, és innen nézni a világot egy olyan folyamatos élményt jelent, hogy átitatja az ember életét” – mondja a We Love Balatonnak Bojár Iván. A lap alapötlete részben kapcsolódik ahhoz a kötethez, ami a Nagy Káli Könyv mintájára készült volna a Szent György-hegyről. „Ez végül a kiadó miatt nem jelent meg, de az egyik fejezet a Szent György-hegy irodalma és az irodalomban való megjelenése lett volna” – teszi hozzá a Vulkán alapítója.
"Badacsonynak rengeteget jelentett az, hogy van Kisfaludyja, és rajta keresztül van történelme, legendája, egyfajta irodalmi kultusza, vagy Egry révén van egy festője. Fontos, hogy tudatosítsuk, a Szent György-hegynek ott van Konrád György (aki egy Szent György-hegyi présházból nézte 1999-ben a napfogyatkozást), vagy Kiss Bendek, a vagy a Kilencek népi írói körhöz tartozó költő, aki egyben szőlősgazda is volt a hegyen."
"Badacsonynak rengeteget jelentett az, hogy van Kisfaludyja, és rajta keresztül van történelme, legendája, egyfajta irodalmi kultusza, vagy Egry révén van egy festője. Fontos, hogy tudatosítsuk, a Szent György-hegynek ott van Konrád György (aki egy Szent György-hegyi présházból nézte 1999-ben a napfogyatkozást), vagy Kiss Bendek, a vagy a Kilencek népi írói körhöz tartozó költő, aki egyben szőlősgazda is volt a hegyen."
A lap másik kiemelt témája a környezetvédelem. „A vulkán metaforaként is működik. Egy nagyon zavaros, nagyon nehéz, váratlan kitörésekkel és megrázkódtatásokkal teli világban élünk, ahol az egyik legmeghatározóbb a környezet pusztulása, a klímaválság”. A lap alapító-főszerkesztője hozzáteszi azt is, hogy hiányolta az olyan kulturális folyóiratokat, amelyek a környezetvédelmet fontos társadalmi kérdésként fogalmazzák meg.
A főszerkesztő így fogalmaz egyik cikkében:
„Néhányan közülünk valóban vulkánok, a Szentgyörgyhegy és a Badacsony oldalában, mások gyakori vendégek itteni kertjeinkben. És van, akinek nincs szüksége bazalthegyre húzódni, hogy szakadatlan hallja, érezze, a Föld mélyéről szüremlő fenyegető morajt”
„Néhányan közülünk valóban vulkánok, a Szentgyörgyhegy és a Badacsony oldalában, mások gyakori vendégek itteni kertjeinkben. És van, akinek nincs szüksége bazalthegyre húzódni, hogy szakadatlan hallja, érezze, a Föld mélyéről szüremlő fenyegető morajt”
A Vulkán összes tartalma ingyenesen érhető el, és a főszerkesztő a jövőben sem teszi fizetőssé a folyóiratot, a lap munkatársai non-profit osztják meg írásaikat.
