Az ország egyik legszebb, viszonylag ép formában fennmaradt középkori erődje egy magányos magaslat tetején uralja a tájat a Balatontól 30 km-re. Szinte mindenki járt itt az elmúlt évtizedekben osztálykirándulás vagy családi nyaralás keretében, és mindenki őriz egy emléket a komor toronyról, a lovagi játékokról vagy a kiállításokról. Az emlékeinket most teljesen felülírhatjuk, az elmúlt három évben ugyanis 1500 négyzetméternyi területet újítottak fel és építettek újjá az erődben, és elkészült a kibővített vártörténeti kiállítás is. Az új tárlatokat mi is végigjártuk: megnéztük, milyen lehetett a kilátás a XIV. században, és virtuális ásatáson is részt vettünk.

Egy szeles, esős napon sétálunk fel a várba. Bár az erődlátogatás tökéletes esőprogram a Balatonnál, a mostani időjárás miatt kevesen vállalkoznak a sétára – pedig az alattunk elterülő, párában úszó város és a Rendeki-hegyen ülő felhők nagyon szép látványt nyújtanak az esőfüggönyön át. 

Átsétálunk a belső kaputorony felvonóhídján, és máris a várudvaron vagyunk, szemben a hófehérre vakolt, teljesen újjáépült keleti szárnnyal. (A cikkben a március végén átadott újjáépített szárnyra és az új vártörténeti kiállításra helyezzük a hangsúlyt.)

A sümegi vár amellett, hogy a veszprémi püspökség Zala megyei birtokainak központja volt, a XVI–XVII. században a püspökök székhelyeként is szolgált, és a török hódoltság határának közelében emelkedő végvár szerepét is betöltötte. A vár lakói ezen háromféle szerepkört ellátó tisztviselők, mesteremberek, katonák és szolgák voltak.

Vártörténet dióhéjban

Az erődöt a középkorban a veszprémi püspök Zala megyei birtokainak központjaként építették fel. A fellegvár Öregtornyának alsó szintje az 1260-as években épült meg, magja egy nagyméretű, igen vastag falú lakótorony volt. A XIV. században, az Anjou királyok idején került sor a vár szerkezetének megerősítésére, és ekkor épültek fel a fellegvár falai és az Öregtorony felső szintje is. A nagyméretű külső vár kiépítéséhez a XV. század második felében kezdtek hozzá.

A vár a XVI. század második felében élte virágkorát, amikor a püspökök reneszánsz palotává és erőddé alakították, a XVII. század második felében pedig kora barokk részletekkel gazdagították. A kuruc felkelés után a várat megszállta a császári hadsereg, 1720 körül a seregek elhagyták a pusztulásnak indult erődöt. A vár köveit a vár lábánál épülő Püspöki Palota építéséhez hordták el.

A sümegi várnak két kemencéje is volt

A földszinten az eredeti funkcióknak megfelelően egymás mellett sorakoznak a vár hétköznapjai számára legfontosabb, korhűen rekonstruált helyiségek: a sütőház, a pék háza és a konyha néhány személyzeti lakószobával. 

A sütőház volt a vár „péksége”, a nagy sütőkemencében készültek a püspöki udvartartás és a vár személyzete számára a kenyerek és az egyéb péksütemények. A dongaboltozatos helyiség a XVI. század közepén épült, később egy válaszfallal osztották ketté. A helyiség egyik felében a sütés, a másikban a dagasztás és az előkészítés történt, és ez lett a pék egyszerű lakóhelye is. Bármennyire fontos munkakörről beszélünk is, a pék a vár személyzetének legalacsonyabb rangú mesteremberei közé tartozott.

Innen a szintén a XVI. század közepén épült hatalmas konyhába jutunk. A helyiség középpontjában álló tűzhelyet, a főzés korabeli eszközeit, a felfüggesztett kondérokat, a gerendáról lógó fűszereket nézve szinte látjuk magunk előtt, milyen sürgés-forgás lehetett, mennyi nehéz illat szállhatott itt fél évszázaddal ezelőtt. A konyhához később egy kisebb fűtőhelyiséget is csatoltak, itt volt a konyha másik, újabb sütőkemencéje is, amiben nem kenyereket, hanem különféle ételeket sütöttek.

A földszinten rekonstruálták az udvarbíró, a váruradalom gazdasági irányítójának lakhelyét is. Az egyszerűen berendezett szoba jelképezi a személyzetnek járó korabeli komfortfokozatot.

A 700 évvel ezelőtti panorámát is láthatjuk

Az új vártörténeti kiállítás az emeleten kapott helyet, ahol egykor a kapitány, a várnagy és a katonák szállása volt. Modern, interaktív, látványos kiállítás fogad minket, a sötét helyiségekben képernyőket érintve kerülhetünk képbe a vár történetével. Látványos ábrákon követhetjük végig a fontosabb korszakokat és eseményeket, virtuális rekonstrukciókat láthatunk az erőd bővüléséről, különféle korokba utazva nézhetünk körül a toronyból.


A 700 vagy 500 évvel ezelőtti körpanoráma megtekintése teljesen beszippant minket, de aztán nagy nehezen elengedjük az élményt. Egy másik helyiségben mi irányíthatjuk a felépített nagy vármakett megvilágítását, és egy virtuális ásatáson is részt vehetünk, ahol a kézmozdulataink segítségével kereshetünk kincseket padlóra vetített területen. 

Nem könnyű visszatalálni innen a jelenbe, és hogy ne legyen olyan éles az átmenet, még felsétálunk a Csabi-toronyba, ami kilátótoronyként újult meg.


A sümegi vár még számos látnivalót tartogat, a várat üzemeltető Papp család több, korábban életveszélyes falszakaszt, épületet helyreállított és több kiállítást is berendezett. Bár ezekben még nincsenek színes kijelzők és interaktív elemek, a csillogó lovagi páncélok vagy a középkori kovácsműhely szerszámai is megidézik a vár letűnt hétköznapjait.

Az erőd felújítása 2020 és 2023 között, 1,119 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósult meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF koordinációjában.

A sümegi vár mindennap nyitva tart.
A felnőtt belépőjegy 2000 Ft-ba, a gyerekjegy (6–14 éves korig) 1000 Ft-ba, a nyugdíjas- és a diákjegy szintén 1000 Ft-ba kerül. A Püspöki Palota Látogatóközpontba is szóló kombinált jegy (48 órán belül felhasználható) ára 3500 Ft.
További információt itt találtok. 

Címkék