Egy szerelmespár. Két hajó. Naplemente. Keszthely. Balatonfüred. Tihany. És persze a Balaton. Hogy mi köti össze ezeket? Helka és Kelén a maga történetével, legendájával és máig tartó szolgálatával összefonódik a magyar tengerrel. De vajon miért olyan különleges ez a két hajó, a BAHART flottájának az oszlopos tagjai? Hogyan kerül a történetbe egy hollywoodi filmbe illő szerelmi sztori sok féltékenységgel és ármánykodással? Felkutattuk a Balaton egyik legszebb love storyját.

A Kelén a Balaton egyik legrégebbi nosztalgiahajója, ami minden nyáron naplementenéző sétahajókörökre indul Balatonfüredről. Ikertestvére, a Helka szintén a mai napig szolgálatban van a magyar tengernél.

Már több mint egy évszázada szeli a Balaton hullámait a két hajónk, a Helka és a Kelén. Az 1891 áprilisában és júniusában vízre bocsátott „hajópár” egyrészt technikatörténeti érdekesség, másrészt élő emléke a magyar hajózás romantikus korszakának. Nevüket Fáy András „Sió” című tündérmeséjének legendás szerelmeseiről kapták, így méltó módon képviselik a tóhoz kötődő mitikus világot. A Helka 125 férőhelyes utasterével ma is az egyik legkedveltebb történelmi hajó a Balatonon. A nosztalgiahajó többszöri átépítés, modernizálás után is megtartotta a 19. század végére jellemző külső kialakítását, formavilágát, a reformkori hangulatot idéző belső terét. 2014-ben átfogó műszaki fejlesztésen esett át, új fő- és segédmotorokat kapott, felújítottuk a sétafedélzet és a belső utastér járófelületét. Két éve, 2023-ban korszerűsítettük a sétafedélzeti padokat is. De a Kelén sem marad el a testvérhajójától, amely máig őrzi azt a páratlan hangulatot, amely a századforduló vízi közlekedését jellemezte. A felső fedélzeten nyitott, kisebb utasteret alakítottunk ki, ahonnan csodálatos a panoráma, míg rossz idő esetén két kisebb, kényelmes és zárt utastér szolgálja ki az utasokat

– tudtuk meg a Balatoni Hajózási Zrt.-től az ikonikus hajók kapcsán. A Helka és a Kelén tehát idén, 2025-ben 134 évesek. Időtálló formaviláguk és a velük utazó, évszázados történetek különös nosztalgiát ébresztenek. Vajon milyen érzés lehetett az utazóközönségnek, amikor először megpillantották?

Kilenc ágyúlövéssel szentelték fel

A magyar tenger új gőzhajóját, Kelént, tegnapelőtt több vendég és nagyszámú intelligens közönség jelenlétében Siófokon beszentelték és felavatták. Délelőtt 11 órakor érkeztek oda gróf Nádasdy leányával Nádasdy Ilona grófkisasszonnyal, továbbá Szarvasi Sándor a Balaton gőzhajózási társulat alelnöke, Rapaics a közlekedésügyi minisztérium kiküldöttje és Püspökladányról, mely Nádasdy birtokát képezi, a plébános. A küldöttséget ágyúlövésekkel fogadták, s ezután a pap a hajó mellett levő állványra lépett, ahonnan a hajót beszentelte. A szertartás után Nádasdy Ilona grófnő, a hajó keresztanyja, a szalagokon függő üveget a hajó oldalához csapta, a mit közvetlenül kilencz ágyúlövés és nagy éljenzés követett. A felavatás így megtörténvén, a vendégek Hartmann vállalkozó építész vezetése mellett a hajó belső és külső szerkezetét nézték meg és teljes elismerésüknek adtak kifejezést. A tűzoltó kávéházban társas ebéd fejezte be az ünnepélyt

– így ír a Kelén felavatásáról már 1889 májusában a Pápai Lapok. A Kelén egy 1910. augusztusi képeslapon is ott „feszít”, a leírás szerint akkoriban halászhajóként teljesített szolgálatot. Néhány későbbi, 1954-es fotón már személyszállító csavargőzösként emlegetik.

A hajók nevét a Fáy András és más reformkori írók által népszerűsített balatoni tündérmesék ihlették, amelyek közül a Helka és a Kelén története kiemelkedett a romantikus hangulatával és nemzeti vonatkozásaival. Ahogy arról a BAHART tájékoztatta szerkesztőségünket, a névadás célja az volt, hogy a Balaton hajózása ne csak technikai vívmány, hanem kulturális és érzelmi élmény is legyen.

A szerelmesek legendája

Helka és Kelén története a Balatonhoz kötődő egyik legismertebb és legszebb tündérmese. Nem véletlenül. Ez a romantikus legenda a 19. században született, és azóta a balatoni kultúra szerves része lett. De hogy kerül a képbe Helka és Kelén? Helka a tihanyi herceg leánya, szépséges és jószívű tündérszerű lány volt, Kelén pedig egy bátor, nemes ifjú, aki beleszeretett Helkába. Ott ármánykodott azonban Klorinda, a gonosz boszorkány, aki megirigyelte Helka boldogságát. Történetünk főszereplői a Balaton partvidékén, Tihanyban éltek, ahol Helka és Kelén egymásba szerettek, ám boldogságukat megirigyelte Klorinda. Szó szerint, hiszen ő maga is szerelmes volt Kelénbe, ezért féltékenységből elrabolta Helkát. A félelmet nem ismerő ifjú szíve összetört, aki hosszú és veszélyes útra indult, hogy megmentse szerelmét. Kalandjai során találkozott vízi tündérekkel, a Bakony rejtekeiben élő erdei szellemekkel, de még egy viharokat irányító óriás madár is próbára tette bátorságát. Hűsége, kitartása és tiszta szíve végül győzedelmeskedett: legyőzte Klorinda sötét varázslatait, kiszabadította szerelmét, akivel örökre eggyé váltak.

Izgalmas csavar a történetben, hogy a szerelmesek találkoznak Sióval, a gyönyörű tündérrel, aki egykor a Balaton mélyén lakott. A gyönyörű persze relatív ebben a legendában, mert miután elátkozták hiúsága miatt, kígyók lepték el az arcát. Az átok szerint „hófehér nyakát ölelő aranyló tincseit addig vissza nem kaphatja, amíg az igaz, szívből jövő szerelem, melyet annyiszor kigúnyolt, fel nem oldozza”. Kik menthették meg végül a tavi tündért, akinek később a Sió csatorna kialakulását és a balatonfüredi gyógyforrásokat köszönhetjük? Amire gondolhattok:

Helka és Kelén őszinte szerelme.

Források: Hungaricana, Arcanum, BAHART

(Borítókép: Fortepan / Sattler Katalin, Balatoni Hajózási Zrt.)

Címkék