„Üres a Balaton", „A Balaton tartja a rekordformát" – Az idei nyár slágertémájává vált az, hogy milyen a forgalom a Balatonnál, és ahogy olvasható, kifejezetten ellentétes összképet mutattak a hírek, ennek kapcsán pedig az Economx Forsthoffer Ágnest, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) balatoni régióvezetőjét kérdezte.
A szállodák stagnáltak, a kisebb szolgáltatók visszaestek
Forsthoffer Ágnes úgy fogalmaz, hogy a szállodák tekintetében hozták a megszokott számokat, számottevő visszaesést és jelentős kiugrást sem tapasztaltak, azonban a vendéglátóhelyek, borászatok és a kisebb szállások – apartmanok, panziók – csökkenő fogyasztást érzékeltek.
„A számok mögé nézni kötelező”
– tette hozzá a régióvezető. Nem célszerű kiemelni olyan adatokat, hogy a bevétel hány százalékkal nőtt, ez nem igazi értékmérő, és a vendégszám is relatív, hiszen lehet, sok vendég volt, de kevesebbet költöttek. Forsthoffer Ágnes szerint a kérdés inkább az, hogy a térség tud-e eredményességben növekedni, tud-e fejlesztésekre félretenni, vagy csak túlél.
A legutóbbi adatok
A Visit Hungary július hónapra vonatkozó adatai alapján a hazai szálláshelyek 1,9 százalékkal több vendégnek örülhettek, mint egy éve. Mint írják, az év hetedik hónapjában 1,3 millió belföldi turista választott itthoni nyaralást, legtöbbjük a Balatonhoz és a Mátra-Bükk térségébe utazott vakációzni. A Központi Statisztikai Hivatal az 1,9 százalékkal több turistához hozzáteszi, hogy a belföldi vendégek száma azonban 0,9 százalékkal kevesebb volt, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos havinál, illetve a Balatonnál 5,3 százalékkal kisebb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett belföldi vendégek száma.
Időjárás, pénzhiány, árvaszúnyogok
A kiszámíthatatlan időjárás nem egyszer húzta át a nyaralni vágyók számításait, persze mindig erős befolyásoló tényező egy esős vagy hűvös hétvége. Július elején ráadásul rég nem látott vihar söpört végig a országban, amely a tónál komoly károkat is okozott. Egy másik, nem elhanyagolható tényező az idei árvaszúnyograjzás, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette a déli parti vendéglátóhelyek működését, Siófok „kapta” a legtöbbet. „Remélem hosszú távon nem alakul ki miatta olyan negatív imázs, mint amit annak idején az angolnapusztulás okozott” – tette hozzá Forsthoffer Ágnes. A harmadik tényező a pénzhiány, amely a szolgáltatói és a vendégoldalon egyaránt jelen van. A magyarok a korábbi 6-7 éjszaka helyett rövidebb időre fizetnek be, a Balaton egy-két napos desztinációvá vált, amihez az is hozzájön, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetet a szabadidős költésekből élő szektor elsők között érzi meg.
„Minden évben már-már »divat« az itthoni közbeszédben a Balaton turisztikai adatain csámcsogni. Szezon előtt, közben és után is. Sokszor elgondolkodtam, hogy miért ez a turisztikai térség a legfőbb terepe annak, hogy a magyarok miként tudnak egymás nehézségén kárörvendeni. Mintha örülnének annak, ha valami nem működik jól, vagy nem tökéletes. Emellett persze van a másik oldal is, a sikerhíradások: legyen bármilyen a gazdasági eredmény, akkor is rekord színben tüntetik fel a balatoni turizmust. Egyik sem jó. Mindegyik a maga módján káros”
– tette hozzá Forsthoffer Ágnes. A teljes cikk az Economx weboldalán elérhető.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
