A fitoplazma-fertőzés súlyos gondokat okoz a Badacsony környéki ültetvényeken, de egyre több jelzés érkezik a hatóságokhoz a Balatonboglári borvidékről, valamint a Balaton-felvidék olyan ismert bortermelő településeiről, mint például Csopak, Balatonfüred, Szigliget vagy éppen a Szent György-hegy térsége. A helyzet különösen aggasztó, mert a kórokozó terjedése rendkívül gyors.
A fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége, ami szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján. A fertőzés következtében a szőlőtőkék száma 20–50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. A kórokozó jelenleg tizenkilenc vármegyéből tizennyolcban már igazoltan jelen van, miközben huszonkettő borvidékből csak egyetlen nem érintett
– mutatott rá dr. Podmaniczky Péter, a Balatoni Borrégió Borrégiós Tanácsának elnöke, aki kiemelte azt is, hogy a fitoplazma semmilyen veszélyt nem jelent az emberi egészségre.
A dolgot nehezíti, hogy a védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Terjedése azonban megállítható az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel:
- a beteg tőkék kijelölése, eltávolítása az ültetvényből;
- tél végi nyesedék megsemmisítése, hiszen a kabóca tojás alakban telel a szőlővessző kérge alatt;
- a károsítót terjesztő amerikai szőlőkabóca nyomon követése érdekében sárga ragacsos színcsapdák kihelyezésével végezhető felderítés a szőlőültetvényekben;
- permetezés a tojások ellen olajtartalmú szerekkel a nyugalmi időszakban – lárvák és a kifejlett egyedek ellen a tenyészidőszakban.
Dr. Podmaniczky Péter szerint kiemelten fontos a tudás- és információmegosztás, valamint a dűlőutak karbantartása. A szakember hangsúlyozta, hogy az árokpartok tisztítása, illetve az elsődleges gazdanövények (mint vadszőlő, bálványfa, iszalag, mogyorófélék, fűzfafélék) irtása.
Évek óta fertőz, és nem válogat a szőlőfajták között
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint a kórokozó Európa néhány országában évtizedek óta, míg a nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága észlelte először 2013 augusztusában, Lenti város határában. A betegségre ráadásul az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony, különösen a chardonnay, valamint a cabernet sauvignon, a sauvignon blanc, a pinot noir és az olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat eközben többnyire tünetmentesen fertőzi.
A mégis felbukkanó tünetek ráadásul igencsak sokszínűek, a lassuló fejlődéstől kezdve a gumiszerű, elvékonyodó vesszőkön és a sodródó leveleken át a fémes színű levélfelületig. Az eredmény ráadásul kevesebb és rosszabb minőségű termés, de komoly intő jelzés lehet az elfeketedő vesszők látványa.
A szakhatóság azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy a fitoplazma tünetei szabad szemmel szinte megkülönböztethetetlenek a sztolbur fitoplazma okozta betegségtől, ezért a biztos azonosításhoz laborvizsgálat szükséges.
Egyre nagyobb problémák a Balatonnál
A szőlőkabóca által terjesztett fitoplazma-betegség egyre terjed, és jelentős károkat okoz országszerte. A balatoni borászok ezért összefogtak, és felhívták a figyelmet a legfontosabb teendőkre, amiben a balatoni borok egyediségének és szimbolikus jelentőségének megóvását szorgalmazzák a járvány elleni védekezéssel.
A fitoplazmával és a fagykárral kapcsolatos, illetve a balatoni borvidékeket érintő tapasztalatokról és intézkedésekről Borbély Tamást, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökét, illetve Tornai Tamást, a Somlói Borvidék Hegyközsége elnökét is megkérdeztük.
We Love Balaton: Mennyire súlyos jelenleg a fitoplazmahelyzet az Önök borvidékén vagy térségében? Látnak gyorsuló terjedést az elmúlt évekhez képest?
Borbély Tamás: A fitoplazmahelyzet 2014 óta súlyos mind a Badacsonyi borvidéken, mind Zala és Veszprém vármegye borvidékein. A felmelegedő klímának és a nem kellően tudatos termelői hozzáállásnak köszönhetően az elmúlt években felszaporodott az amerikai szőlőkabóca (a fitoplazmát terjesztő vektor). 2024-re nagyon súlyossá vált a helyzet, jelentősen nőtt a fertőzött tőkék, ültetvények száma, és 2025. augusztus–szeptember hónapokban az országos felderítésnek köszönhetően kiderült, hogy egy kivétellel az ország összes borvidékén jelen van az aranyszínűsárgaság-fitoplazma a szőlőültetvényekben.
Tornai Tamás: A Somlói borvidéken az elmúlt év nyarán fedeztük fel az első fertőzött tőkéket. A gyors közösségi fellépés, az oktatás megszervezése, az egyéb termelői érzékenyítés, majd aktivitás, a hatóságok, az önkormányzatok, valamint a környékbeli szakiskolák segítő közreműködése nagymértékben hozzájárult a korlátozott terjedéshez. A védekezés koordinálását Pászti János hegybíró vállalta. A nagy fokú aktivitás ellenére a kár jelentős.
WLB: Milyen mértékű tőkekivágásokra volt szükség eddig, és milyen gazdasági veszteséget jelent ez a termelők számára?
B. T.: A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal növényegészségügyi hatósága egyre több ültetvényt illetően írja elő a fertőzött tőkék kötelező eltávolítását, és akár Zalában, akár a Veszprém vármegyei borvidékeken egyre nagyobb mértékben kell teljes ültetvényeken kényszer kivágást elrendelni. Ezek mértéke jelenleg nem ismert pontosan a Badacsonyi borvidék számára.
T. T.: Nem tudunk pontos kimutatást összeállítani a „szőlő aranyszínű sárgasága” okozta károkról. A flavescence dorée, röviden FD fitoplazma fertőzés az egyik legsúlyosabb szőlőbetegség, amit mi, a Somlói borvidék termelői korábban nem ismertünk. A termelők vágtak ki tőkéket, vagy akár egész ültetvényeket, azok leromlott állapota miatt. Egyik termelőtársunk, aki korábban fertőzésben azonosított, a Zalai borvidéken is érdekelt, tavaly júniusban jelezte a gyanúját. Ezt követően az ültetvényeket részben önkéntesekkel, részben hatósági szakemberekkel átvizsgáltuk. Biztos igazodási pont, hogy hatósági mintavizsgálat alapján több mint 15.000 tőke és 8 ültetvény megsemmisítését írta elő a hatóság, ami azóta megtörtént. A megsemmisítés környezetkímélő megoldása a növényi részek erőművi „hasznosítása” Ajkán, egy erdészeti vállalkozás és az erőmű közreműködésével. A tényleges kár több összetevőből áll, hiszen csak az egyik tényező a vizsgálat, az extra növényvédelem, a tőke megsemmisítésének, pótlásának, majd többéves (termőre fordulásáig) gondozásának egyedenkénti több ezer forintos költsége, de emellett a termelőnek meg kell küzdenie a hiányzó árualap miatt a piacvesztés rémével is.
WLB: A májusi fagykár mennyiben nehezíti tovább a szőlőtermelők helyzetét?
B. T.: A Balaton borrégióban kb. 120-at ha érintett kisebb-nagyobb mértékben a május 1-i fagy, így itt nem jelent nagy veszteséget, csupán néhány ültetvény hajtásai lassabban fejlődnek. Komoly, közel 90%-os kártétel az alföldi borvidékeken történt, ahol 19 000 hektárt érint a fagy, ami az országos szőlőtermés felét adná.
T. T.: Borvidékünkön csak a Somlón tapasztaltunk fagykárt, három területet érintően, a teljes terület kevesebb mint 3%-án. A kár két részre bontható aszerint, hogy az termő vagy új ültetvényt érintett. A termő ültetvényeken elfagyott hajtások indító rügyeinek mellékrügyei valószínűleg kihajtanak, és megközelítőleg 1/3, ½ termést hozhatnak. Az új telepítéseknél nagyobb a baj, mert a szárazság miatt egyébként is nehezen induló tövek valószínűleg végleg elhalnak. Fontos, hogy a termelők vis maior jelentést adjanak, mert a kárt a visszafizetendő támogatás tovább fokozhatja.
WLB: Mennyire tudják a gazdák időben felismerni a fertőzést? Gyakori, hogy túl későn derül ki a probléma?
B. T.: A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a hegyközségek, hegybírók és a térségi növényorvosok összefogására már 2025-ben elindultak az oktató foglalkozások, amelyeken a termelők térítésmentesen részt vehettek. Szükség van a gazdák tudatos munkájára, hogy a tünetes tőkéket mielőbb felismerjék, jelentsék a hatóságnak, és minél gyorsabban gyökerestül kivágják, hogy ne legyen meg az esély a betegség további terjedésére.
T. T.: Az FD okozta betegség felismerése nem könnyű, gyakorlatot igényel. Ezért is szervezett a Somlói Hegyközség több tanfolyamot, készített és tett fel a honlapjára rövid videókat. Nagyon fontos, hogy az első jeleket a lehető legrövidebb időn belül kövesse a beavatkozás. A terjedés gyors. Nemzetközi tapasztalatok szerint védekezés nélkül évente tízszeres. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt (azaz az első) évben azonosított tőkeszámból kiindulva a szőlőültetvények két éven belül teljesen fertőzötté válnak, és kipusztulnak.
WLB: Mennyire hatékony a helyben alkalmazott védekezési stratégia a terjedés lassítására? Mennyire együttműködők a termelők a kötelező védekezések és kivágások során?
B. T.: A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által elfogadásra került a tudatos védekezésre vonatkozó hegyközségi rendtartás módosítása, mely leírja a termelők és hegyközségek kötelezettségeit. A módosítás a közgyűlések döntése alapján az ország összes hegyközségi és borvidéki rendtartásába bekerül. A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal több mint 10 éve évi 2 alkalommal ad ki kötelező érvényű védekezési felhívást az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre, de a tudatos termelői működés önmagában nem elégséges, mert az ültetvények környezetében lévő rosszul művelt és műveletlen parcellákról, évtizedek óta felhagyott vadszőlős, iszalagos, bálványfás elvadult területekről folyamatos a visszafertőzés. Így a hegybírók feladatkörét bővítve új, hatékony eljárásrenddel ellenőrizzük a hegyközségek területén lévő műveletlen parcellákat, és rendeltetésszerű művelésre, az elvadult növényzet kivágására kötelezzük a tulajdonosokat.
T. T.: Nemzetközi tapasztalat, hogy a probléma sosem egyedi, hanem mindig közösségi, és a fegyelmezett közösségi védekezés eredményes és hatékony. A termelők döntő többsége megértette, hogy nemcsak gazdasági, hanem ennél sokkal több, kulturális és természeti örökségünk is végzetes veszélyben van. Így nem lehetünk toleránsak semmiféle eltéréssel szemben. Emiatt a Somlói Hegyközség közgyűlése egyhangúlag elfogadta az új rendtartást (azaz az együttműködés szabályozását), ami nemcsak részletezi a teendőket, hanem annak minden lehetséges eszközzel érvényt is szerez.
WLB: Elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben egyes területeken visszaszoruljon a szőlőtermesztés a fertőzés miatt?
B. T.: Mind Zalában, mind a Badacsonyi borvidéken csökken a szőlőültetvények száma, és az esetleges kényszerkivágás után sokan kivárnak, hogy érdemes-e újratelepíteni. Találnak-e a kutatók rezisztens fajtákat, sikerül-e a kabócapopulációt olyan alacsony szinten tartani, hogy ne terjedjen a fertőzés… Sok tényezőtől függ a termelők munkája, de gazdaságtalan művelést senki nem akar bevállalni.
T. T.: Szerintünk ez már több magyar borvidéken egyértelműen megtörtént. A Somlói borvidék esetében is komoly a veszély, de még nem tapasztalható lényeges ültetvényelhagyás.
A közelmúltban a Kéknyelű Virágzás Ünnepének sajtóútján mi magunk is több badacsonyi borásszal beszélgettünk a fitoplazma okozta helyzetről, és szinte minden állomáson szóba került a betegség terjedése. A borászok szerint a különösen érzékeny kéknyelű fajta sincs biztonságban: pontos adatokat egyelőre nehéz mondani arról, hogy a következő időszakban hány tőkét kell majd kivágni, ugyanakkor már több helyen kísérletek és szakmai együttműködések folynak a lehetséges megoldások feltárására, részben egyetemi háttérrel. A Németh Pincénél például elárulták, hogy jelenleg kísérleti kezeléseket végeznek a fertőzés visszaszorítására, miközben a borvidék szereplői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tudásmegosztásra és a közös védekezésre.
Források:
Felhasznált fotóink illusztrációk.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Balaton)
