Szeptember elején indított petíciót a Balatoni KaPocs Egyesület a volt BAHART, EGIS és Kereked kikötők előtti hullámvédő kőszóráson belüli nádas Tihanyba költöztetése ellen, mely az érintett csopaki nádas teljes kikotrásával járna.
Most a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) is közzétette szakmai álláspontját egy ilyen átköltöztetéssel járó tevékenység kapcsán:
Az áttelepítés során a növények és a nádhoz kapcsolódó élőlényközösség jelentős része elpusztul, így nemhogy megőriznénk a természetes értékeket, hanem kétszeres veszteséget okozunk: egyszer az eredeti élőhelyen, egyszer pedig az új területen. A mesterségesen létrehozott nádasok hosszú távon nem fenntarthatók, és olyan új környezeti problémákat okozhatnak, mint a vízáramlási viszonyok megváltoztatása, üledékcsapdák vagy lokális szennyezési gócok kialakulása, amelyek akár egész öblökre, medencerészekre is hatással lehetnek
– olvasható az intézet BalatonScience nevű Facebook-oldalán. Szerintük olyan előfordulhat, hogy egy nádas egyes emberek számára zavaró, vagy nem kívánatos helyen van, ez azonban semmit sem von le annak ökológiai jelentőségéből.
A Balaton nádasai pótolhatatlan értéket képviselnek,
ökológiai és limnológiai szerepük pedig független attól, hogy milyen megítélés alá esnek az emberi társadalom szemében, teszik hozzá. Az áttelepítés szerintük nem hogy nem nyút megoldást, fokozott ökológiai kockázatot jelent.
A legfontosabb feladat a meglévő nádasok védelme és a tó természetes környezeti feltételeinek helyreállítása, hogy a nád természetes módon fennmaradhasson – folytatódik a poszt. A nádasok jelenleg is pusztulnak a Balatonon, melynek a következők az okai a Limnológiai Kutatóintézet szerint: a tó partjainak túlzott beépítése, az urbanizáció, valamint a vízszint túlszabályozása.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
