A veszprémi várnegyed felújítása során az elmúlt időszakban több műtárgy, helyiség és enteriőr is visszakapta régi fényét, de kültéren is folytatódott a megújulás.
Műtárgyak az Érseki Palotában
A veszprémi várnegyed megújulásának részeként több mint 350 tárgyat restaurálnak szakemberek – áll a szerkesztőségünknek küldött sajtóanyagban. A műtárgyak megújításán, többek között fém-, fa-, festmény-, papír-, üveg- és kőrestaurátorok, ötvösök és művészettörténészek dolgoznak – teszik hozzá. A tárgyak között a jeruzsálemi Szent Sír barokk mása is szerepel, ez húsvét óta látogatható, azonban a rengeteg tárgy között köztéri szobrok, falképek, több száz éves nyomtatványok, könyvek, festmények, csillárok, szalongarnitúrák, templomi padok, orgonák, kályhák, metszetek, szobrok, illetve a régészeti feltárások során előkerült emlékek, ötvösremekek, órák, és püspöki mellkeresztek is sorakoznak.
A várnegyedbe látogatók külön vezetett séta keretein belül csodálhatják meg az Érseki Palota enteriőrjeit és megújult kincseit, például a történeti bútorokat vagy a püspöki gyűjtemény egyes tárgyait. Egy-egy kiemelt alkalommal a 2026 januárjában átadott Koller-könyvtár is megnyílik, hétvégente pedig – a palota szalonsorán végigvezető vársétákon – például a több mint 250 éves, a Szent Családot ábrázoló oltárképet is láthatják az érdeklődők.
Kertek és szimbolikus növények
2026 áprilisától kezdve több eddig nem látogatható kert nyílt meg: a Nagyszeminárium északi kertjében egy árnyas pihenőhely és kilátópont vár, a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon Ülő Istenanya szobrát, valamint az egykori vadgesztenyesor megmentett példányait láthatjuk, de a várhegyen az épületek mellett
közel 10 ezer négyzetméternyi zöldterület is megújul.
Archív felvételek, ortofotók segítségével kirajzolódott egy kép arról, hogy hogyan nézhettek ki a várnegyed kertjei a korábbi századokban, ennek értékeit megőrizték és beépítették a tájépítészeti koncepcióba.
Meghatározó szerep jut a karakteres, nyírt örökzöldeknek, amelyek a várnegyed és a kertek időtlenségét erősítik. A klímaváltozás ugyanakkor indokolttá tette más, korábban itt nem jellemző fajok ültetését, az erős napsütésnek kitett területekre például olajfák kerültek, amelyeket télen természetesen fokozottan óvunk majd”
– árulta el Massány Edina vezető tervező.
Az Érseki Palota kocsifeljárójához gömbtiszafák kerültek, a Szent György-kápolna előtt egy vörös tölgy áll. Mint írják, bibliai növények is helyet kaptak a kertekben, fontos szerepe van a fehér liliomnak, amely többek között a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe. A lila virágú örökzöld, a kis meténg az örök élet szimbóluma, amely Szent György legendájához és a gonosz távoltartásához is kapcsolódik. A főként a Nagypréposti Ház körül megjelenő, illatos bazsarózsa és a bűntelenségre, az ártatlanságra is utal, míg a harangláb galambra emlékeztető virágaival a Szentlélek szimbóluma is.
A palota kertjei és a várfalsétány csak a húsvéti ünnepek alatt volt látogatható.
A veszprémi várnegyed felújítási munkálatai során már több alkalommal bukkantak kincsekre, például titokzatos falfestményt, hétszáz éves várfalat, befalazott titkos kápolnát, de egy vasalószobát is feltártak.
(Borítókép: Pesthy Márton)
