Eredetileg a kápolna felújítását megelőző feltárások miatt kezdtek kutatásba az elmúlt hetekben Keszthelyen, amelynek során meglepetés érte a régészeket: a Szent Miklós-kápolna szentélye alatt egy kriptára bukkantak négy koporsóval. „Egy középkori templomnál ez meglehetősen szokatlan, és példa sincs arra, hogy ilyen előfordult volna, ezért a kripta kora is vitatott még” – számolt Orha Zoltán régész-muzeológus a felfedezésről az MTI-nek július végén.
Akár 14. századi is lehet
Mint írják, a párhuzamok alapján az lenne valószínű, hogy a 18. században készült a kripta a templom török kor utáni első felújításakor. Azonban építész, restaurátor, illetve régész szakemberek úgy vélik, hogy a templom építésével egy időben készült a sírhely, vagyis a 14. században – jelezte az ásatásvezető.
A koporsókat – melyek közül az egyik egy gyereké – viszont 1717 és 1775 között helyezték el itt, a temetésük pontos időpontját is meg lehet majd állapítani a fa vizsgálata alapján. Hozzáteszik, hogy feltételezhető, hogy nemesek sírjai lehetnek.
Falfestmények, pénzérme
A templomban korábban 14. századi freskókat is feltárták, valamint Luxemburgi Zsigmond idejéből származó pénzérmét és egy füles gomb töredékét is megtalálták.
A feltárást végző Göcseji Múzeum összefoglalója szerint a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolna eredetileg a középkori Szentmiklósszeg falu temploma volt, amely a 13. század végén vagy a 14. század elején épülhetett. Az épület a török kor után barokk stílusban épült újjá, majd a 20. század elején historizáló átépítésen esett át, amikor Vaszary Kolos bíboros temetkezési helyévé alakították – írják.
(Borítókép: Getty Images Hungary)
