Hogyan kerül szinte minden balatoni büfé és fagyizó táblájára mesterséges intelligenciával generált lángos, hamburger vagy fagylalt? És miért választ egyre több szállásadó és vendéglátós valódi fotó helyett olyan képet, amely valójában soha nem is létezett? A jelenséggel ma már szinte bárhol találkozhatunk a Balaton körül és országosan is. A mesterséges intelligencia néhány év alatt „beköltözött” a reklámokba, a közösségi médiába és a turisztikai szolgáltatók kommunikációjába. A generált képek meglehetősen látványos jelei annak a változásnak, amely ennél jóval messzebbre vezet. Miközben a szolgáltatók a mesterséges intelligenciával próbálnak elérni minket, a vendégeket, akik egyre gyakrabban fordulunk hozzá azért, hogy eldöntsük, hová utazzunk, mit csináljunk és mire költsük a pénzünket.
A büféstandok képei kontra kreativitás
Hogy mindez milyen gyorsan és milyen mélységben alakítja át a kreatív iparágakat, az az idei AI Summit Budapest egyik fontos kérdését jelentette. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora szerint ugyanakkor valójában nem beszélhetünk teljes „mesterséges intelligencia vadnyugatról”, hiszen számos korábbi szabály, köztük a szerzői jog, továbbra is alkalmazható az új jelenségekre. A nehézséget sokkal inkább az okozza, hogy „a valóság és a technológia gyorsabban fejlődik, mint a szabályozás tudja követni”. Amikor ugyanis egy technológia megjelenik, még viszonylag könnyű lenne szabályozni, ekkor azonban még nem tudjuk, milyen kockázatokat hoz magával. Mire pedig széles körben elterjed, már jóval nehezebb hozzányúlni. Ez pedig látványosan jelentkezik a kreatív területeken, mint például a már említett büféstandoknál.
A generatív mesterséges intelligencia különböző változatai nagyon is komolyan elkezdtek versenyezni a kreatív iparágak outputjaival. Ma már tömegek képesek olyan képeket és más, egyedinek tűnő alkotásokat létrehozni, amelyek előállításához korábban komoly szakmai tudásra volt szükség. Ezzel azonban az alkotás megszokott értéklánca is megváltozik. A modellek tanításához nagy mennyiségű szerzői művet használhattak fel, miközben a másik oldalon az sem mindig egyértelmű, hogy az elkészült, egyéni alkotásnak tűnő tartalomnak ki a jogosultja. A helyzet ráadásul nem írható le egyszerűen plágiumként, hiszen sok esetben nem azonosítható egy konkrét eredeti mű, amelyet a mesterséges intelligencia lemásolt volna
– hangsúlyozta előadásában a professzor, aki szerint a szerzői jogok itt nem elég következetesen érvényesülnek.
A balatoni büfék generált ételfotói ebben a megközelítésben egy jóval nagyobb átalakulás hétköznapi lenyomatai. Ahogy Ződi Zsolt előadásában hangsúlyozta, minden új technológiának akadnak olyan tovagyűrűző társadalmi hatásai, amelyekre a szabályozás nem feltétlenül tud előre felkészülni. És a hírolvasásban, az utazásunkkal kapcsolatos információkban, illetve a turizmusban ennek már a következő lépcsőjét láthatjuk.
Amikor a mesterséges intelligencia mondja meg, hová menjünk
De mi történik akkor, ha már nemcsak a reklám elkészítését, hanem az információgyűjtést és végső soron a döntéseink egy részét is a mesterséges intelligenciára bízzuk? Erről beszélt az AI Summit Whose Truth Is It When the Algorithm Creates It? (Kié az igazság, ha az algoritmus gyártja?) című előadásában Petneházy Dávid, a Promotheus Agency ügyvezetője. Szerinte az egyik legnagyobb veszélyt ma az jelenti, hogy rengeteg olyan tartalom kerül fel a világhálóra, amelynek nem ismerjük a valódi hátterét és a valóságtartalmát. Ennél is komolyabb következmény lehet azonban egy általános bizalmi válság kialakulása, amelyben „már nehéz lesz elhinnünk bármiről azt, hogy az igaz”.
Ma a társadalom mintegy 10 százaléka használ mesterséges intelligenciát információgyűjtésre, a használók 44 százaléka pedig teljes mértékben megbízik a chatbotoktól kapott hírekben. Csakhogy ezek a rendszerek nem tévedhetetlenek. Egyszerű ténykérdésekre többnyire jó válaszokat adnak, időnként azonban hallucinálnak, vagyis valósnak tűnő, de téves információt állítanak elő. A modellek válaszait maga a kérdező is befolyásolhatja, például ha egy állítást eleve tényként építünk a felvetésünkbe, azzal akár el is bizonytalaníthatjuk a rendszert. Ezzel a saját buborékunkat tudjuk erősíteni, de ez nem a helyes irány
– fogalmazott Petneházy Dávid, aki szerint ez a kérdés azért is egyre fontosabb, mert a mesterséges intelligenciát az életünk egyre több területén használjuk, és a kutatások jól jelzik, hogy 490 ezer vizsgált weboldal már több mint 35 százalékában találhatunk AI generált, nagy mennyiségű tartalmat.
Mindez egy balatoni nyaralás megtervezésekor nagyon is gyakorlati kérdéssé válhat. Ha egy chatbottól kérdezzük meg, melyik balatoni települést válasszuk, hol ebédeljünk, melyik strandot keressük fel vagy hogyan állítsunk össze egy hétvégi programot, akkor a mesterséges intelligencia által összegzett információ alapján jó eséllyel akár valódi döntéseket és vásárlásokat is hozhatunk. De vajon észrevesszük-e, ha az algoritmus által kínált „valóság” már nem egészen fedi a valóságot? Hiszen még egy törzsvendéget is félrevihet egy rossz nyitvatartás, megszűnt étterem, pontatlan menetrend vagy épp egy kitalált program.
(Borítókép: Kálló Péter – We Love Budapest)
