A Bagossy Brothers Company mögött mozgalmas időszak áll, a nyári nagykoncertek után az őszi hónapok sem telnek eseménytelenül. Miközben a zenekar új dalokon, koncepciókon és a közönségnek szánt meglepetéseken dolgozik, Bagossy Norbert fejben már nyár vége óta a karácsonyra készül. Mint ahogy azt a zamárdi STRAND Fesztiválon elárulta nekünk, ez nála egyáltalán nem szokatlan. Korábban a zenekar karácsonyi lemezének dalai szintén az augusztusi kánikulában születtek. Így is fogalmazott nekünk: „Én már nagyon érzem az ünnep szellemét és a havat.”
Kiemelte, hogy a nyár után ősszel egy kreatív időszak következett, új gondolatokkal, dalokkal, koncepcióval és tervekkel, miközben a nyári hajtás után talán végre juthatott egy kis idő lassítani. Azt ígérte, meglepetést tartogatnak a közönség számára. És talán éppen ez a fajta lelassulás az, amit igazán szeret a Balatonban. Ezt igazolja egy korábbi kezdeményezés is: 2024-ben Balaturné néven öt szakaszban, a rajongókkal közösen kerékpározták körbe a Balatont, a túrák végállomásain pedig koncertekkel tették emlékezetessé az élményt.
Most nézzük, hogyan látja Bagossy Norbert a Balatont!
We Love Balaton: Mi az első, legmeghatározóbb emléked a Balatonról?
Bagossy Norbert: Tizenéves koromban range dance-eltem néhány évig. Egyszer Siófokon léptünk fel a tánccsoportommal. Én pedig itt tanultam meg hátraszaltózni. Ez a legelső balatonos emlékem. A következőnél már idősebb voltam, amikor huszonévesen a Veszprém fesztiválon töltöttem pár napot, és elmentünk a balatonfűzfői Tobruk strandra. Ez a nap hihetetlenül jó élményt adott. Pár évvel később, teljesen véletlenül újra ott találtam magam. Amikor a zenekarral jöttem először a Balatonra, akkor pont a tobruki strandhoz közel béreltünk ki egy családi házat, ahol hónapokig laktunk. Azt nagyon szerettem.
WLBa: Van olyan balatoni íz, illat vagy hang, ami azonnal visszarepít egy emlékhez?
B. N.: A fröccsöt a Balatonon kóstoltam először. Azóta is lelkes fogyasztója vagyok. Marhapörköltet életemben először a Balatonon ettem, kovászos uborkával. A lángos is egyértelműen balatoni. A hallal még barátkozom, úgyhogy összességében az nem olyan, ami megmaradt emlékként.
WLBa: Vannak kedvenc helyeid a Balaton körül (települések, strandok, rejtett pontok), ahová újra és újra visszatérsz?
B. N.: Titkos helyet nem mondanék, mert az maradjon titkos. Összességében az egész Balatont szeretem. Leginkább az északi parton mozgok, valahogy ez így alakult. A zenekarral itt találtuk meg egymást, és itt nagyon sok szép helyet, boltot, kocsmát ismerünk. Mondhatni, papucsos távolságra vannak az ismerősök és barátok.
WLBa: Mi az az egy balatoni élmény vagy hangulat, amit szerinted mindenkinek át kellene egyszer élnie?
B. N.: Nem húzok ébresztőt, magamtól ébredek. Nem sietek. Legyen nyitva egy jó brunchozó, ahol lehet finomakat enni. Süssön a nap, de ne nagyon! Igazából azt hiszem, egyre inkább arra vágyom, hogy ne legyen semmilyen program, hanem csak hagyjuk, hogy úgy alakuljon a nap, ahogy éppen jólesik. Ne siessünk sehová, és legyünk együtt, beszélgessünk a cimborákkal úgy, hogy nekik sincs programjuk. Amúgy este nagyjából ugyanez. Aztán lemegy a nap, mi pedig ugyanúgy beszélgetünk tovább, és nem azon gondolkodunk, mikor kellene lefeküdni ahhoz, hogy másnap is emberek legyünk.
WLBa: Az északi vagy a déli part áll közelebb hozzád – és miért?
B. N.: Mindenképpen az északi part. Félig-meddig már most is itt lakom, és ha választanom kellene, valami eldugott helyet keresnék ezen az oldalon. Persze a déli partot is nagyon szeretem, mindkettőnek teljesen más a hangulata. De én sokkal többet vagyok északon, úgyhogy számomra nem kérdés, melyiket választanám.
WLBa: Mit mutatnál meg először egy külföldi barátodnak a Balatonból?
B. N.: Hú, hát most e-foilozni vinném el. Ez egy elektromos meghajtású deszka, amely a hydrofoilnak köszönhetően menet közben kiemelkedik a vízből, így szinte a felszín felett lehet vele siklani. Pont tegnap voltunk ismét, minden évben el szoktunk menni egyszer-kétszer. Szerintem ez egy nagyon jó időtöltés a Balatonon. Az akarattyai magaspartra is mindenképpen elvinném. Sőt, megmutatnám neki a Balatont felhős, ködös időben is, mert szerintem ilyenkor egy egészen más, sötétebb, mélyebben ható oldalát mutatja. Számomra a Balaton nem csak a nyárról szól, közelebb áll hozzám ősszel és télen.
(Borítókép: Bátori Gábor)
