Egry József 140 – Balaton, Szicília, Nervi
Az első világháborút követően Keszthelyen, majd Badacsonyban letelepedő Egryt elsősorban a Balaton festőjeként tartják számon, ám ennél sokkal összetettebb életművet hagyott hátra. Így a kiállítás sem csupán a balatoni képekre koncentrál, hanem felvonultatja a festő olaszországi tanulmányútjai során készült alkotásokat is.
A Laczkó Dezső Múzeum Egry József születésének 140. évfordulója alkalmából létrejött tárlat gerincét a múzeum képzőművészeti gyűjteményének, közel 50 darabot számláló Egry-kollekciója adja. Mivel Egry itáliai képeinek zöme már az 1930-as években közvetlenül magántulajdonba került, a kiállított művek egy része műgyűjtőktől kölcsönzött darab. A tárlat további képei fővárosi és vidéki múzeumok gyűjteményeiből érkeznek Veszprémbe. A kiállítást február 18-ig látogathatjátok. További információt itt találtok.
„A forma színné, a szín formává válik.”
A Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény kiállítása a nemzetközi léptékben is jelentős magyar magángyűjteményéből mutat be rendhagyó időszaki tárlatot. Célja, hogy megismertesse a konstruktív és konkrét művészet legjelentősebb európai kötődésű alkotóit, kiemelve a svájci konkrét művészet nagymestereit, a szobrászrajzok sajátos világát és a színtan újragondolásával kísérletező alkotókat. Az emeleti kiállítótérben a Bauhaus iskolájából ismert Johannes Itten, valamint Barcsay Jenő, Gyarmathy Tihamér, Sean Scully és Haász István alkotásait láthatjátok. A kiállítás 2024. február 25-ig látogatható. (A kiállítás címe Richard Paul-Lohse svájci festőművésztől kölcsönzött idézet.)
További információt itt találtok.
SPECULUM
A veszprémi Fotonban található f|x|r galériában a holland művészcsapat, a SMACK alkotása látható: a SPECULUM egy digitális triptichon, amelyet Hieronymus Bosch A földi örömök kertje című műve ihletett. A kissé felkavaró alkotás a jelen tükre, mindig bekapcsolt technológia, mindenütt jelen lévő márkaépítés, környezeti összeomlás: a SMACK 3D animációval és a populáris kultúrára való ravasz utalásokkal hívja fel a figyelmet korunkra.
A vetítés január 31-ig megtekinthető, a részleteket itt találjátok.
Zavargó vizek
A Zavargó vizek a BALATORIUM projekt folyamatának egy új állomása. Ne számítsatok statikus, hagyományos tárlatra, ez a kiállítás a különböző művek mögött meghúzódó együttműködések és párbeszédek folyamatát tárja föl azzal a céllal, hogy a szélesebb közönség bevonásával elmélyítse a dialógust. A kiállítás célja, hogy reflektáljon a Balaton és a Balaton-felvidék kulturális és ökológiai kapcsolatára. Bemutatja a szabadonbalaton projektek, pl. az Alga Bár, a két Művészeti Rezidencia Program során kezdeményezett és a kutatókkal együttműködésben kidolgozott alkotásokat, a két Ökológiai-Kulturális Hét workshopjait, a SLOWWALK-sorozatot is. Január 28-ig lehet megnézni, a részleteket itt találjátok.
Főúri enteriőrkiállítás – Festetics-kastély
A keszthelyi Festetics-kastély építését 1745-ben kezdte meg a Festetics család, ezt több nagyszabású át- és hozzáépítés követte. Ma több izgalmas kiállítást is láthattok az épületegyüttesben: a Helikon Kastélymúzeum eredeti, illetve korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be, a neorokokó stílusú Tükörteremben a Festeticsek díszebédlőjét mutatják be a közel 200 darabból álló, 12 személyes étkészlettel. Nemrég öt új szoba is megnyílt a látogatók előtt, többek között Festetics IV. György herceg gyerekszobája és a két szomszédos helyiség is látogatható. A hintókiállításon a korabeli közlekedési eszközöket lehet megnézni, gyerekekkel pedig nem érdemes kihagyni a modellvasút-kiállítást sem.
Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum
Tudtátok, hogy a Tihanyi Bencés Apátság végvárként is működött? És hogy az apátsági templom oltárai több mint 20 éven át készültek? Az apátság tárlata unalmas történelmi tények helyett az épületegyüttes és a bencés rend történetének érdekes részleteire helyezi a hangsúlyt, a szerzeteslét misztikumát pedig az atyák hétköznapjainak bemutatásával, fontos kérdések megválaszolásával oldja fel. Ebben a cikkben 10 érdekességgel adtunk ízelítőt az apátság kiállításából.
Mennyei ügyek – Püspöki Palota
A felújított Püspöki Palota Mennyei ügyek című, 2021 novemberében megnyílt kiállítása három témára fókuszál: bemutatja az épület történetét, Padányi Bíró Márton püspök életét és pályafutását és a zseniális freskófestő, Franz Anton Maulbertsch világát. A tárlat nem csak a nevében interaktív, lépten-nyomon izgalmas részletekkel, érintőképernyőkkel és néha zavarba ejtő leletekkel lepi meg a látogatókat, és gyerekek számára is élvezhetően dolgozza fel a rengeteg információt. Kirakós játékok, a könyvtárban lapuló, könyvnek álcázott tabletek, a festők munkáját bemutató rajzfilmek színesítik a szokatlan megoldásokat felvonultató tárlatot. A kiállítás január 16–22. között karbantartási munkák miatt nem látogatható.
Tipp: A kiállítás után betérhettek egy pohár borra a szomszédos Palota Pincébe, ahol a sümegi pezsgőgyártás történetében mélyülhettek el.
Nádasdy-kastély
A nádasdladányi neogótikus, angol Tudor-stílusú kastélyt, mely a II. világháború kitöréséig pezsgő társasági életnek, fontos megbeszéléseknek adott helyet, Nádasdy Ferenc gróf és felesége, Zichy Ilona az 1870-es években építtette fel (a grófnő – tragikus halála miatt – csak az alapkőletételnél lehetett jelen). A kastély 2021-re teljes rekonstrukción esett át, kívül-belül megújult, tárlata betekintést enged a századforduló és egy nemesi család mindennapjaiba. A kiállítás minden tekintetben igazodik a kor elvárásaihoz, a család izgalmas történetéről animációs film mesél a pincében, számos interaktív elem visz közelebb a kastély történetéhez. Érdemes egy sétát tenni a kastély pompás kertjében is. Itt írtunk részletesen a kastélyról.
Szigligeti vár
A vár 2020-ban, komoly rekonstrukciót követően nyitotta újra kapuit, de még 2021-ben is adtak át felújított részeket. Megújult többek között a Tóti Lengyel-kapu, a Török Bálint-kaputorony, háromszintessé alakult a Bencés-torony. A palotaszárny boltozott terében a vártörténet fontos pillanatait ismerhetitek meg, az installációkon és a szöveges anyagokon kívül vetítőterem és egy-egy körüljárható központi installáció mesél a vár történetéről. A fegyvertár szobáiban pedig megelevenedik a lovagi élet, és itt ér megfogni a buzogányt, a szablyát, a hajítódárdát, a csákányfokost és a pallost. A várról szóló beszámolónkat itt találjátok.
Talabér-malom, pékmúzeum
A gyenesdiási Talabér- vagy más néven Osvald–Bujtor-féle vízimalom egykor a Festetics-uradalom része volt. A malom már legalább 500 éves, és oldalában jelenleg az egykori vízikerék pontos mása látható. A műemlékben ma pékmúzeum és herbárium is működik, a malom mellett már a Festeticsek korában is fűszerek és gyógynövények termettek. A felújítás után is levendulával, oregánóval, citromfűvel és más gyógy- és fűszernövényekkel teli magaságyások illatoznak, amelyeket körbejárni felér egy rövid terápiával. Egy rövid, a Balatoni Bringakörútra vezető utat is kialakítottak itt a felújítás során: a Forrás tanösvény a malomtól indul, és 16 táblán mutatja be a helyi növény- és állatvilágot. A malomról szóló cikkünket itt találjátok.
(Borítókép: Bíró Dávid – Művészetek Háza Veszprém)
