Az építészettől a lángosig – Sokszínű előadásokkal érkezik a TEDxBalaton

Kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, aki a Szent György-hegyen tölti ideje egy részét. 2012-ben kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és költők szerelmi életéről szóló írásait, amelyek rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert.

Az Így szerettek ők-sorozat, az Igazi hősök, a Merész magyarok és a Festői szerelmek című kötetek szerzője ezúttal arra vállalkozik, hogy bemutassa, hogyan vált néhány generáció alatt nyaralóhellyé és a magyar identitás részévé a Balaton – és hogyan úszta meg a tó, hogy lecsapolják és bevessék búzával.

A Balaton térségének intézményes fejlesztése az ötvenes évek elején merült fel, az Országos Tervhivatal kezdeményezésére. 1958-tól tehetséges építészek által összeállított rendezési terv alapján kezdődtek meg az építkezések, kifejezetten ígéretes kezdetekkel. Más kérdés, hogy a vártnál 40 százalékkal több látogató felülírta a várakozásokat. Wettstein Domonkos, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusának egyik fő kutatási területe a tópart huszadik századi építészeti öröksége, a TEDxBalatonon a két háború közti civil kezdeményezésekről és a hatvanas évek balatoni főépítészének a tevékenységéről mesél majd. 

Ezzel a témával foglalkozik a szerző új könyve, a Balatoni építészet is, amely korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor vagy Polónyi Károly koncepcióit vizsgálja, amelyekkel megoldásokat kerestek a tóparti építészet problémáira.

A tópart egységes rendezését célzó Balaton-tervről ebben a cikkben írtunk, itt pedig a tapolcai Y-házakról beszélgettünk Wettstein Domonkossal.

A Balatonról óhatatlanul eszünkbe jut a lángos, a lángosról pedig a Balaton. Van, aki a klasszikus sajtos-tejfölösre esküszik, és van, aki bevállalja az extrémebb, virslis, netán az édes vagy a puritánabb, szimplán fokhagymás verziót. És ha már nem telhet el balatoni nyár lángos nélkül, felmerül a kérdés, hogy hogyan építsünk erre úgy, hogy egy jó sajtos-tejfölös, bárhol esszük is a világban, a legjobb oldalát, ízélményét mutassa meg a Balatonnak.

A témát Harcsa Beáta marketing- és kommunikációs szakember járja körül, és a minőségről, a megújulásról is elmélkedik az előadásában. Még egy lángoskódexről is szó esik majd.

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének alelnöke korunk egyik legnagyobb, a Balaton jövőjét alapvetően meghatározó kihívásáról, az éghajlatváltozásról fog előadást tartani. Amennyiben nem változtatunk sürgősen a gazdasági modellünkön, a technológiákon, az életmódunkon, a civilizáció túlélése, de legalábbis a jólétünk és a békénk komoly veszélyben van. A klímakutató szerint ugyanakkor a váltás egyben lehetőség is az élhetőbb, dugómentes, tisztább városokra, jobb mentális és fizikai egészségre és a több szabadidőre. A választás a miénk: maradunk a fogyasztás mókuskerekében, és rohanunk egy nagyon kétes jövő felé, vagy egy jobb életminőségű világot építünk?

Litkey Árpádot és családjának tagjait a magyar vitorlásélet legmeghatározóbb szereplői között tartják számon (elég, ha Litkey Farkasra, a 13-szoros Kékszalag-győztesre gondolunk). Árpád hatévesen vett részt első Cadet-versenyén, és azóta a vitorlázásról szól az élete, sokrétű versenyzői és edzői tapasztalattal rendelkezik, a hazai és a nemzetközi vizeken egyaránt. 2014-ben balatonfüredi gyerekeket kezdett oktatni az általa tervezett kétárbocos kishajókkal. Feleségével, Litkey Zsuzsival létrehoztak egy teljesen egyedülálló oktatási rendszert, amelyben a kezdő szinttől az olimpiai felkészülésig különböző oktatási formákat kínálnak.

Vallják, hogy a vitorlázás mindenki számára elérhető tömegsport is lehet, amely egyben megalapozza a magas szintű versenysportot is, hiszen a nagy merítésből kerülnek ki a jövő olimpikonjai is. A TEDxBalatonon Zsuzsi és Árpi oktatási koncepciójukba adnak betekintést, amely nemcsak hazai, de világszinten is megreformálhatja a vitorlázás oktatását.