„A jó pincér mindig tudja, mikor van rá szükség, és mikor kell láthatatlanná válnia.” Ebben a szellemben a mediterrán hangulatú Káli Vendéglő tulajdonosa egy évtized távlatából is saját maga fogadja és szolgálja ki vendégeit. Az étlapon a magyaros ízek dominálnak, egy kicsit újragondolva, csipetnyi rozmaringgal fűszerezve.
Sok pesti romkocsma megirigyelhetné a kővágóörsi Káli Vendéglő teraszát. Pedig előre kigondolt designra itt nem volt szükség, több száz éve halmozódnak fel a régi bútorok. Csak némi kreativitás és két ügyes férfi kéz kellett a szú rágta szekrény vagy a korhadó komód megmentéséhez és méltó elhelyezéséhez. Bár valószínűleg ilyen örökséggel nagy volt a csábítás, a Káli Vendéglőből mégsem lett múzeum. A szanaszét álló faasztalok, a teraszt szegélyező leanderek és a kis fűszerkert mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vendégek fesztelenül érezhessék magukat.
Kővágóörs másik gasztronómiai nevezetességéhez, az Ivó'kához hasonlóan ide is érdemes üres gyomorral érkezni, mert az étlapon itt is a nehéz ételek dominálnak. Igaz, az eredeti recepteket mára kicsit újragondolta a szakács: a nagymamától ellesett házi rétesbe például margarin kerül zsír helyett. A fűszerkertben sorakozó zsálya, bazsalikom pedig nem csak a látvány miatt fontos: innen kerül friss rozmaring a harcsafiléhez járó fehérboros mártásba.
Érdemes megkóstolni a rackajuh és szürke marha különlegességeket, a fűszeres kacsasültet és a könnyű salátával tálalt balatoni halakat. A nagyétkűek valószínűleg az olyan magyaros találmányokkal is meg fognak birkózni, mint a szalonnával ízesített, pörkölt alapú pandúrleves és a lángos tócsnin tálalt sajtos-sonkás csirkemell .
