Kísérletező, évről évre növekvő családi pincészet a Káli-medence egyik legszebb településén, Szentbékkállán. Jelenleg öt hektáros területen gazdálkodnak, főleg chardonnay-vel, királyleánykával és olaszrizlinggel dolgoznak. Végigkóstoltuk a palettát, s közben arra is rájöttünk, hogy miért utaznak a fiatalok több száz kilométert egy Istvándy-féle borkóstoló kedvéért.
Alkalmazott vs. vállalkozó
A modell, amiben a szentbékkállai Istvándi Jenő Pincészet működik, kísértetiesen hasonlít a SKIZO Borházéra. Akárcsak a SKIZO két tulajdonosa, Istvándi Tamás főállásban szintén egy nagy borászat alkalmazottja. Mivel hétköznap jártunk náluk, Tamás nem is volt otthon, felesége és a borászat ügyeinek intézője, Istvándi-Demeter Éva azonban készségesen körbevezetett minket a nagyszülői házból kialakított birtokon.
A főállás kontra családi vállalkozás kettősségét a fiatal pár egyáltalán nem skizofrén állapotként éli meg, inkább egy jó lehetőségnek az anyagi függetlenséghez és az átgondolt építkezéshez. Igaz, ennek az az ára, hogy az eredetileg zenetanárnőként végzett Éva mostanra teljes egészében a családi vállalkozásnak szenteli a napjait, Tamás pedig munka után csatlakozik hozzá.
A Balaton környéki, illetve budapesti borértékesítésen kívül, Szentbékkállán is árulnak bort, illetve a borkóstolókat is itt tartják. Emellett bérpalackozást is vállalnak, amit a jelek szerint nagyon díjaznak a környékbeli kis borászatok.
Kannás bor kontra minőségi palackok
A szőlőtermesztéssel kapcsolatos munka javát most már a fiatalok, Istvándi Tamás és felesége csinálják, de az alapokat a most már inkább tanácsadó szerepben működő borász édesapa, Istvándi Jenő fektette le. Ő még a 90-es években kannás borokat adott el balatoni éttermeknek. Tamás is folytathatta volna ezt a kevésbé stresszesebb utat, ő azonban a minőségi borok készítését tűzte ki célul maga elé. A fiatal pár pontosan látja ennek az árát is, az éjjeli palackozásokat, a végeláthatatlan hétvégi munkálatokat a szőlőben, valamint azt, hogy kellő mértékű területnövekedés mellett is jó, ha tíz év múlva tudnak kizárólag a családi vállalkozásból megélni.
Ezeket a borokat érdemes végigkóstolni!
Jelenleg öt- tízezer palack bort termelnek évente. Előszeretettel kísérleteznek különböző házasításokkal. Nekünk a 2013-as Parfym elnevezésű bor lett a kedvencünk, talán azért is, mert ez egy tipikus női ital. Könnyed, lágy cuvée, ami olaszrizling, királyleányka és rizlingszilváni házasításból készült. A parfüm hatást egyébként az önmagában is illatos szőlőfajta, a királyleányka garantálja.
Másik 2013-as bázisboruk éppen a Parfym ellenpólusa. A tisztán olaszrizlingből készült Kála kicsit savas, férfiasabb ízvilág. A Kálánál is testesebb, magasabb alkoholtartalmú 2012-es Olaszrizlingjük, ami a Mátés-hegyi öreg szőlőtőkék fürtjeiből készült. Negyedik tételként a 2012-es Napsugárt kóstoltuk. A maradék cukortartalommal bíró chardonnay ismét egy lágyabb, nőiesebb ízvilágot képviselt.
Jelenlegi aduászuk egy 1973-as évjáratú olaszrizling, a Botrytis, ami valódi borkülönlegesség. Dióolajra emlékeztet, tömény, ugyanakkor zamatos bor. 15%-os alkoholtartalommal bír, ami egyben a tartósságát is garantálja. Negyven évet töltött fahordóban, mielőtt szűretlenül a palackba került. A készlet már erősen fogytán van, úgyhogy ezért a borért már biztosan érdemes útba ejteni ősszel Istvándi Jenő Pincészetét.
A palackok ízlésesen visszafogottak, mégis elegánsak az Istvándi Tamás által saját kezűleg tervezett címkékkel. Csakúgy, mint édesapja és nagyapja, Istvándi Tamás is gondosan vezeti saját bornaplóját. Mint mondja, ez a bortermesztés bibliája. Ebből emlékszik, melyik évjárat milyen volt, és hogy az adott évben milyen problémák akadtak a szőlővel.
