A Balaton-felvidék csöpp falujába nem csak a sajtért érdemes ellátogatni, de a Vászolyi Sajtmanufaktúra létrejötte újabb apropó lehet ennek a dombokkal körbeölelt, nádtetős házakkal tűzdelt kis falunak a meglátogatására.
Számunkra is új volt, hogy Vászoly egyik magaslati pontjáról milyen különleges rálátás nyílik a Balatonra, a nem messze kirajzolódó Tihanyi-félszigettel, távolabb a déli parttal és a Somogyi-dombsággal. Nem véletlen, hogy a Vászolyi Sajtmanufaktúra logójában is ez a látvány köszön vissza, hiszen Reményik Kálmán, a manufaktúra tulajdonosa esténként maga is szívesen ücsörög kedvenc helyén. Persze csak miután egyetlen munkatársával teljesítették a napi sajtpenzumot.
A Manufaktúrába még azzal a hiú ábránddal léptem be, hogy pontosan le tudom majd jegyezni a sajtkészítés folyamatát, de valahol a harmadik savózás, baktérium kinyerés-hozzáadás, szűrés és hűtés körül végleg elvesztettem a fonalat. Közben pedig Reményik Kálmán időről időre elnézést kért, és fehér munkaköpenyében elviharzott a sajtkádakhoz, ahol éppen a tej pasztőrözése történt, percre kiszámolt folyamatokra szabva.
Egy óra szemlélődés után be kellett látnom, nem is falrengető közhely, hogy a sajtkészítés művészet. és talán nem is baj, ha ezt a titkot azok őrzik, akik értenek hozzá. Mert hát egy sajtot éppen annyi apró részletében lehet elrontani, mint, mondjuk, egy szép cserépbögre díszítését.
„Minden a tejjel kezdődik. A tej minősége pedig attól függ, hogy hol legel a tehén. Mi most Vigántpetendről hozzuk a tejet egy megbízható gazdától, de hosszútávon cél, hogy saját teheneink legyenek”- magyarázza nekünk a Manufaktúra tulajdonosa.
Azt is elmondja, hogy épp Svájcba készül egy kéthetes sajtkészítő tanfolyamra, hogy a szakma finom részleteit is elleshesse: „Svájcban vagy Hollandiában vannak olyan drága sajtok, amiket például csak májusban vagy nyáron készítenek, mert olyankor a legjobb a legelők minősége. És ez még csak egy szempont az ezer közül, ami végül meghatározza egy sajt karakterét. Hiszen ott van még a pasztőrözés, a savó alapú préselés, sózás, fűszerezés, érlelés, amikre minden sajtkészítőnek megvan a saját jól bevált receptje.”
Úgy vettük észre, hogy munkája során az óra a legjobb a barátja a sajtkészítőnek. Percre pontosan meg van szabva, hogy melyik folyamatot meddig szabad csinálni, vagy hogy mikor kell a sajtokat forgatni, és ez láthatóan nagy lelki terhet ró a készítőjükre. Hiszen bármelyik folyamatot elrontja, száz liter tej, vagy szerencsésebb esetben csak néhány kiló sajt mehet a kukába.
Félórányi szemlélődés után, mi is jobbnak láttuk nem zavarni a munkát, ezért inkább a kóstolóhelyiségben ismerkedtünk a végtermékekkel. Az abszolút két kedvenc nekünk a friss kiflire kent, tejszínes hatású krémsajtjuk és a fűszerlóherével ízesített csemege sajtjuk volt. Utóbbira - az utóíze alapján - meg mertünk volna esküdni, hogy diós sajtot kóstolunk.
Camembert jellegű Szent Jakab-sajtjuknak Reményik Kálmán még kissé karakteresebb ízt szeretne adni, de szerintünk már most is elég ígéretes ez a fehérpenésszel borított lágy sajt. Félkemény Balaton-sajtjuk utóíze is kellemes.
Jelenleg hatféle sajtot készítenek, egy és három hónap közötti érlelési idővel. A tulajdonos szerint két sajtkészítő számára nagyjából ennyiféle sajt látható át, hiszen minden elkészült sajtot egyéni azonosítóval tartanak számon, hogy pontosan nyomon tudják követni az érlelési folyamatát.
A Manufaktúrában egyelőre szombaton tíztől kettőig lehet vásárolni. Akinek nagyon kiesik az útjából Vászoly, annak jó hír lehet, hogy ezekben a balatoni delikatesz üzletekben és éttermekben is megvásárolhatják vagy találkozhatnak a vászolyi sajtokkal:
