A másik bolt Balaton klasszikus értelembe véve bolt, mert persze van pult, áru és eladó, azonban mégsem klasszikus bolt, mert annyi minden más is mellette: a legkötetlenebb balatoni borkóstoló terasz, szörpölde, biciklis pihenő és legfőképpen találkozó- és barátkozóhely, aminek lelke és motorja a történetekből soha ki nem fogyó Willmann Fábián.
Arról, hogy mennyire más a Másik bolt Balaton, mint a többi üzlet, legutóbb onnan győződhettünk meg, hogy augusztus 18-án lesz a nyitóparti. Igen, szerintük augusztus 20. után nem áll meg az élet a Balatonnál, sőt, akkor kezdődik, és október 23-ig tartják a frontot. Örvényesen, a 71-es útról már jól látszik a vidám, színes terasz, ahová mindig érdemes betérni. Borért, szörpért, kenyérért, sütiért, gyümölcsért vagy csak jó szóért.
Forró nyári napokon enyhén édes-savanykás, mentás uborkaszörppel menti meg Fábián a vendégeket a kiszáradástól, és miután kicsit magukhoz tértek, előkerül a verjus (éretlen termésből kipréselt, szűrt, savanyú szőlőlé) is jéghideg szódával felengedve. Utána lehet válogatni a borok között. Itt vannak a balatoniak: Sabar, Káli Kövek, Skrabski, Tagyon Birtok, Szászi Birtok, Lídia Borház, Gyukli Pince, Strommer Pincészet. Aztán folytatásnak jöhet egy kis kézműves sör vagy még egy pohár szörp a keszthelyi Spájztól, a tapolcai Csupaszörptől vagy a sümegi Bella Manufaktúrától.
Harapnivalónak van kézműves sajt, kovászolt kenyér és péksütemények, egy kis sárgadinnye pármai sonkával, vagy gyümölcsök, éppen miből van jó. A termékek hetven százaléka balatoni termelőktől származik, harminc százalékuk az ország más pontjáról. A közös bennük az, hogy Fábián ismer mindenkit, akitől beszerzi az árut, így megtudhatjuk, kik, milyen történetek állnak a címkék mögött. Az árakon nem lepődünk meg: olyanok, mint a piacon (őszibarack 450 Ft/ kg) vagy egy nem túl elszállt gourmet élelmiszerüzletben. Az árakkal kapcsolatban Fábián azt tudja mondani, mint régen egy néninek, aki drágállta nála a termelői krumpli árát: „ez azért van, mert azt a tudást, amit nem adtak át, most drágán vissza kell szerezni”.
A szabadtéri szatócsboltban van minden, ami egy jó piknikhez kell. A héten startol a négykerekű mobilbolt is, amivel a nyár lecsendesülésével roadshowba kezdenek és körbejárják a Balaton-felvidéki termelőbarátokat. Addig pedig helyben áll Örvényesen, mert a bolt egyik legfőbb attrakciója – az uborkaszörp felfedezésén túl –, hogy jó itt lenni.
Citrom, Zokni és a többi jóbarát
Bekanyarodnak a 71-esen járó autósok, biciklisek, túrázók, üresen még nem láttuk a placcot. A bolt maga egy terasszal körülvett kis bódé, az egyszerű faasztalokat és raklappolcokat virágok, színes lámpasorok, szélforgók, párnák dobják fel – mindez Fábián feleségének, Bernadettnek köszönhető. Rögtönzöttnek tűnik, de a lényeg, hogy szerethető. A ketrecben hullámospapagáj, Citrom csücsül, és pár héttel ezelőttig még a szomszédos Art Balaton ház udvarán kapirgáltak Fábián tyúkjai és szépségverseny győztes kakasa, Zokni is, míg el nem vitte őket a róka. (Mi épp a vesztüket megelőző nap láttuk őket, és az impozáns Zokni valóban megérdemelte a díjat. Eredetileg tyúknak vették, de aztán sem váltak meg tőle, hogy tekintélyes farktollat és taréjt növesztett.)
A Másik bolt Balaton már ismerős lehet azoknak, akik már jártak a Wekerle-telepen lévő „anyaboltban”. A balatoni ennek a kistestvére, ahogy Fábián fogalmaz, „ha anyagilag nem is lesz siker, ez presztízs. Aki onnan idejön, nagyon jóindulatú lesz velem, mert látni fogja, hogy ez inkább… – és elharapja a szót, mosolyogva ingatja a fejét, mert igen, ez nem egy profi üzlet, inkább olyan, amilyet Fábián 15 évvel ezelőtt nyitott volna. Éppen ettől a lazaságtól bájos, de közben nem blöffölnek (a sokat hallott és agyonhasznált jelzők, mint „termelői” vagy „kézműves”, valóban minőséget jelentenek, nem marketingtrükköt), és odafigyelnek a részletekre.
Például úgy, hogy a bicajosoknak gyorsszervízt biztosítanak a Mesterbike&coffee project jóvoltából, mert bármikor szükség lehet egy belsőgumi cserére. És őket is kisegítik, ha szükség van rá, nemrég például a Pláne Badacsony egy kávégéppel. „Féltem attól, hogy lesznek, akik irigységjeleket fognak mutatni, de nem így lett” – mondja Fábián. Barátja, Reményik Kálmán, a Vászolyi Sajtmanufaktúra tulajdonosa nem is értette: „a pesti üzlet kurva jó, de mit keresel Örvényesen?”, mire Fábián azt válaszolta: „hadd nyaraljak egy kicsit”.
Dolgozik is, nem csak beszélget
„Budapesten keveset vagyok otthon, ez – mutat a boltra Fábián – amolyan családegyesítés, összehoz minket. Itt is dolgozom, de ez azért más. Ha együtt leszünk itt, az már az egésznek értelmet ad.” Nevetve mondja, hogy szeretné, ha fia elhinné, hogy az apja dolgozik is, nem csak beszélget a vevőkkel, és elmeséli, hogy épp abban a korban van, amikor rádöbben, „hogy az apja nem félisten, tele van hibával és rossz döntéssel. Meg kell neki mutatnom, hogy az apja jófej is, ez a nyár jó alkalom lesz rá. Van még két gyönyörűszép lányom, az egyik jól fest, itt festegethet az Art Balaton mellett, a kisebbik pedig roppant kommunikatív, nem tudom, kitől örökölte.”
Miközben egyik történetből a másikba kezd, csak hallgatjuk és kortyolgatjuk a bort, amit ajánl. A budapesti üzlet hajdanán borboltként indult. Fábián közvetlenségére jellemző, hogy nem előzte meg hírverés, két héttel a nyitás előtt odaült egy táblával az üzlet elé: itt nemsokára borbolt nyílik. „Gondolták, ki ez a madár, aki itt ül? Hatvan borral indultunk, a legelső vevőnk, aki bejött a boltba, kiszúrta az akkor legdrágábbat. Azt gondoltuk, hogy ha a legelső vevő a legelső nap megveszi a legdrágább boromat, akkor ez baromi jó lesz. Most jólesik visszaemlékezni – tűnődik el Fábián – de szeptemberig imádkoztunk a napi egy palackért.” Mindezt a gazdasági válság kellős közepén, amikor mindenki értetlenül nézett rá, hogy van bátorságba belevágni, ráadásul a Wekerle-telepen.
Mint egy békebeli csemegeüzlet
Fábiánnak mindenről eszébe jut valami, de nem tolakodó. Érdeklődik, kérdez, és már a legelső alkalommal a régi ismerősök közvetlenségével fogad, melegen, de nem bizalmaskodva. Vagyis helyesbítenénk első megállapításunkat: a Másik bolt Balaton mégis csak klasszikus bolt, olyan, amilyeneknek a békebeli csemegeüzleteket képzeljük, ahol mindenki ismerős volt, és a boltos tudta, mire van szüksége a kedves vevőnek. Hol kolbászra, hol verjus-re. Még a Wekerlei indulásról mutat képeket. Menő kis üzlet lett belőle, a világ bármelyik pontján megállná a helyét. „Amikor a vevők egy nevet rosszul ejtettek ki, nem jöttek zavarba, nem feszengtek, mint egy belvárosi üzletben. Ahogy mi is növünk, a vevőkör komolyabb lett, túl profi, elvesztette az amatőr báját” – vallja be Fábián. „Azért van itt ennek a boltnak egy kis létjogosultsága, mert itt vissza lehet térni az alapokhoz, ahhoz, amilyenek még a kezdetekkor voltunk.”
