Hamarosan kézműves pékség nyílik Balatonfüreden, a Sparhelt szomszédságában. A Péklánynál, Zeliska Orsinál jártunk, aki az első babkák felett, néhány héttel a nyitás előtt mesélt arról, hogyan lett belőle Péklány, mire hasonlítottak az első teljes kiőrlésű kenyerei, mi a hasonlóság a kenyérsütés és a gyereknevelés között, de azt is elárulta, mit keres a sámli a pult mellett.

Mondhatjuk, hogy a dolgok közepébe csöppentek: önkormányzat, iskola, óvoda és a Bistro Sparhelt veszi körül őket Balatonfüred központjában, amerre a helyiek nap mint nap sűrűn megfordulnak. Már most, nyitás előtt is benéznek, nyitva van-e már a pékség, hiszen finom illatok szállnak előtte.

A kemencében sül a rozskenyér, a kakaós babka, a narancsos-fahéjas csiga, felkészül a női áldás, a lenmagos, teljes kiőrlésű tönkölykenyér – ez a kenyér Orsi nagy büszkesége, ez volt az első, amit 100 százalékig frissen őrölt lisztből sütött.

Orsi és a péklány szerep három éve kezdődött, amikor Csaba (a férje) születésnapjára egy köves házimalommal lepte meg. Addig kenyérsütő-gépben sütött, majd a szekrény tetejére rakta és inkább kézzel formálta a vekniket. Megismerkedett a gabonafajtákkal, hogy miből mit lehet sütni, és az őrlés fortélyaival. Igaz, először a friss, teljes kiőrlésű kenyerek helyett inkább téglákra hasonlító kőkemény nehezékek készültek a sütőjében. Idővel azonban annyira belejött, hogy saját kovászt készített – a pékségben is ebből készülnek a kenyerek –, és néhány hónappal később már a Kenyérlelke fesztiválra is benevezett.

Orsi lelkesen mesél a többségében férfiakból álló pékszakmáról, ahol egymást támogatják, arról is, hogy Balatonfüreden már az első naptól kezdve otthon érezték magukat, de szóba kerül az is, hogy most már mennyire más dolgok miatt izgul: nem a határidők és a „kampánykreatívok” foglalkoztatják, hanem az, mennyi kakaó kell a babkába vagy mitől lesz még szebb a magos kenyér bele.

Orsi ugyanis közel tíz évig egy közismert márka senior marketing menedzsere volt. Szerette a munkáját, vagyis nála szó sincs kiégésről, nem ábrándult ki belőle, egyszerűen annyira beleszeretett a kenyérsütésbe, hogy úgy érezte, pályát, ezzel együtt pedig lakóhelyet, életet szeretne váltani. A váltás árnyoldalát egyelőre nem érzi, azt is viccesen jegyzi meg, hogy a pékszakma miatt nem festheti a körmét. Cserébe átszellemülten beszél a frissen őrölt gabona illatáról, langymelegéről, lágyságáról. És azt sem bánja, hogy mostantól korán kell kelnie.

A műhelyben egy mesterpék, Péter van a segítségére és a pult mögött álló Bence. A kenyerek és péksütemények mellett kapható lesz majd többféle szendvics, smoothie, müzli, gyümölcssaláta és az édesszájúaknak egyszerű torták, emellett helyi termelőktől származó lekvárok, szörpök és mézek. Orsiékat máris megkeresték boltok és éttermek, hogy szállítanának-e nekik. Sőt, valaki azt jósolta, hogy tavaszra úgyis kinövik az üzlethelyiséget, jobb, ha elgondolkoznak a bővítésen, de egyelőre csak annyi munkát szeretnének vállalni, amennyit jó szívvel, jó kedvvel tudnak elvégezni.