Megnéztük a balatoni halárakat, hogy kiderüljön, mennyiért tudunk enni egy halsütőben, és ehhez képest mennyibe kerülnek a halból készült főételek különböző éttermekben. Több érdekességet is találtunk, de a legfontosabb, hogy tévedés a hekkre pénztárcabarát főételként gondolni.
Szinte feloldhatatlan az ellentét, ami szétfeszíti a Balatont: halászni tilos a tóban évek óta, ellenben igény az volna a a vendéglátásban a helyi halra. Mindenki keresi a balatoni halat, olykor kap is belőle, bár általában akad némi csalafintaság a dologban. Ugyanis a sok helyen balatoniként hirdetett jobb esetben Balaton-környéki (más esetben külföldi, akár kazahsztáni halastavakból jön), hisz a nagy tó környéki kis tenyésztavakból fogják ki őket. Mindennek persze megvan a pozitív hozadéka is, a minden évben esedékes nagy haltelepítéseket a horgászturizmus miatt végzik és az ökoszisztéma is eléldegél az egyre jobb vízminőségű tóban.
De vajon mit eredményezett az, hogy már nincs nagyüzemi balatoni halászat, és belföldi vagy külföldi halastavi halat, na meg persze a jól bevált uruguayi-argentin hekket csemegézik a strandolók? Mennyire kell mélyen a tárcánkba nyúlni a vendéglátóhelyeken, hogy egy jó halételt ehessünk? Hogyan tudjuk előre, mennyibe fog kerülni a hal, ha mindenhol dekában van megadva az ára, és csak a hal lemérése után látjuk, mennyit fizetünk valójában? Ennek jártunk utána többtucatnyi, halételt is kínáló vendéglátóhely megvizsgálásával, megkérdezésével.
Következzenek a nyers adatok 25 dekás hallal, sült krumplis körettel és savanyúsággal számolva.
- hekk - 1980 Ft
- keszeg - 1845 Ft
- süllő - 2730 Ft
- pisztráng - 2035 Ft
- fish&chips (változó fajtájú halakból) - 2355 Ft
A számításunk alapja az volt, hogy megnéztünk tíz, halat kínáló büfét, ahol elsöprő többségben 1, 10 vagy 100 dekás árat adnak meg a halaknak. A tíz hely átlagát (kivéve a süllőt, mert ezt csak hét helyen leltünk a vizsgáltak közül) vettük alapul, majd felszoroztuk egy átlagos méretű, a tányérra kerülő hal súlyával, ez kb. 25 dekagramm. A hasábburgonyát sok helyen szintén 10-20 dekákra számolták, de sok helyen csak "1 adag" van feltüntetve, így itt az ömlesztésből vontuk az átlagot, ami 413 forint lett adagonként. A savanyúságnál is vegyes volt a kép, itt 392 forintra jött ki az átlagár (a kenyér karéja pedig 44 forintra, ha valaki azzal enné).
Komolyabb halételeket is megnéztünk, és a kapott kép alapján az ilyen ételeket eladó strandbüfék, bisztrók és éttermek árai nem lógnak ki durván felfelé, ha a fenti árakhoz hasonlítjuk őket. Pár példa különböző helyekről:
- Rántott fogasfilé majonézes burgonyával - 2600 Ft
- harcsasteak szezonálisan változó salátával - 2590 Ft
- pisztrángpaprikás kaporral, szalonnás túrógombóccal - 2890 Ft
- Roston sült tokhalfilé vajon futtatott bébirépával és zöldhüvelyű zöldbabbal 3100 Ft
- Balatonboglári ponytfilé rántva, burgonyasalátával - 3290 Ft
Összességében elmondható, hogy a halat - még a balatoninak nevezett halat is - meg kell fizetni, de a közvélekedéssel ellentétben a hekk sem számít olcsónak, sőt, amint látható, drágább, mint a keszeg.
A halárak közötti különbség összetett kérdés: belejátszik a kereslet-kínálat viszonya, a szállítási költségek, az adott fajta hozama, a külföldi beszerzés esetén a devizaárfolyamok, de még az is, hogy némely hal nagy mennyiségben, aránylag olcsón behozható, mint a nagyüzemben tenyésztett kazahsztáni édesvíziek vagy a dél-atlanti, a tengeren gyorsfagyasztott hekk.
A keszeget a hazai halastavak is megtermelik, míg a hekket több ezer kilométer távolságról hozzák, így nem véletlen, hogy még így is a tömegárunak számító hekk a drágább. A másik érdekes tanulság, hogy nincs árban akkora különbség egy bisztró/étterem és egy mezeibb büfé halételárai között, egy kiadósabb étkezés kevesebb mint ezer forinttal drágább. Ez persze relatív, a végösszeg egy család esetén már nagy különbséggé duzzadhat.
