2013 decembere óta törvény tiltja a balatoni halászatot, a horgászok által kifogott halat pedig nem lehet értékesíteni. A dél-amerikai hekken kívül legálisan csak halastavakban tenyésztett, vagy importból származó halakat ehetünk a tónál, változó minőségben. Balatoni vendéglátósokat és kereskedőket kérdeztünk, mit gondolnak a halhelyzetről, mivel pótolják a balatoni halakat, és milyen megoldást tartanának optimálisnak. Az is kiderült, milyen kiskapu létezik az igazi balatoni halhoz jutáshoz.
Bár továbbra sem eszünk sok halat, amikor nincs karácsony, és az édesvízi fajták népszerűsége még mindig nincs az egekben, a balatoni halászati tilalom miatti parázs viták továbbra sem csitulnak. A balatoni vendéglátósok szeretnének legálisan friss, balatoni halhoz jutni, a halászatot ellenzők - pl. a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. - pedig azzal érvelnek, hogy a tó halállománya a halászat és a sporthorgászat érdekeit együttesen már nem képes kiszolgálni.
Egyelőre marad az import, az édesvízi halak pr-jának javulását pedig sokan többek között a minőségi és az újhullámos balatoni gasztronómiától, a többek között hazai halakra alapozó beach food-mozgalomtól remélik. De nézzük, mit gondolnak a helyzetről a balatoni halpiac szereplői.
Ökológiai halászat, bekamerázva
Máté Zoltán, a Frisshal Kft. társalapítója a Kaposvár melletti alsóbogáti tavakban tenyésztett halakat dolgoz fel, árul és szállít, ezenkívül az idei szezontól ő viszi a balatonlellei Nádfedeles Halsütőt is. Küldetésének tartja a hazai édesvízi halak és a minőség népszerűsítését, és a szabályozott keretek között megvalósuló balatoni halászatot látja megoldásnak. „A teljes hátraarc, a tiltás soha nem jó. Nem javasolnám azt sem, hogy álljon vissza a rendszeres halászat, viszont az ökológiai célú halászatot igenis be lehetne vezetni” – mondja.
Véleménye szerint ezt meg lehetne oldani úgy, hogy egy zöld szervezet képviselője részt vesz a halászatokon, a sajtó pedig nyilvánossá teszi ezeket az alkalmakat. 360 fokos kamerákat is be lehetne vetni, hogy online bárki nyomon követhesse az eseményeket. Egy kattintás, és látható lenne, mit csinálnak a halászok. Ez a rendszer nemcsak a Balatonon, a hanem a Tiszán és minden magyarországi élő vízen működhetne.
A halászat hiányát a gasztroturizmus szenvedi meg: Máté a keszeget hozza fel példának: „A tilalom teljesen aláásta a hazai keszeg elérhetőségét. Ugyanabban a biológiai környezetben a keszeg és a kárász közül ez utóbbinak sokkal jobbak a túlélési esélyei, és kiszorítja a keszeget. Ahol tehát kárász van, ott hasonló mennyiségű keszeget tenyészteni nem lehet, vagy nagyon nehéz, ezért a keszeg ára nagyon magas. Sokan 8-9 ezer km-ről hozzák be, nem uniós országokból, ahol a feldolgozás és az élelmiszeripari szabályok ki tudja, milyenek.”
Heti két halászat beleférne
A szabályozott, ellenőrzött halászatnak tartja járható útnak Halas Karcsi, vagyis Csibrák Károly is, aki 35 év tapasztalatával süti a halakat Zamárdiban. „A halhelyzet csapnivaló, a kereskedők innen-onnan importálnak mindenféle rossz minőségű halat” – mondja. A már jól bejáratott, régóta ismert vonalakon vesz minőségi halat, még ha import is, mert fontos, hogy minőséget kapjon a vendég. De ez nagyon nehéz, a román keszeg például katasztrófa, az ukrán süllő van, amikor jó, van, amikor nem, még a kazahsztáni adja a legjobb minőséget, meséli. A halastavakból származó hal néha nem jó ízű, volt olyan, hogy a vendég visszahozta.
„Ellenőrzött, szabályozott, kvóták közé szorított halászatnak igenis helye lenne a Balatonon, mondjuk hetente kétszer – annyi hal kifogásával, amennyit a kereskedők felvesznek, és amennyit el tudnak adni” – vallja Halas Karcsi. Érdemes lenne átgondolni, hogy 7 millió turista fordul meg évente a tónál, aki enne halat, a horgászok száma pedig százezer alatt van. Van a Balatonban hal, a horgászok adatai szerint 1000 tonnát fognak ki évente, de ezt nyugodtan felszorozhatjuk kettővel, a rapsicok sem pihennek. Az sem tesz jót a halállománynak, hogy túl tiszta a Balaton, a süllőivadékok éhen halnak. A hattyú is rengeteg kárt okoz, megeszi a hínár hajtását.
A szezon balatoni halak nélkül is pörög a retró halsütödében. Nincs „sláger” hal, de felszaladt nagyon a fogasfilé, van rá fizetőképes kereslet. A sügérfilét és a füstölt halakat is kezdik keresni, és persze továbbra is vannak az „elborult” hekkevők, akik továbbra is csak ezt akarják enni, foglalja össze az idei nyár tapasztalatait Halas Karcsi.
A balatoni hal, ami legális
A balatonalmádi Jóbarátok halsütöde tulajdonosának átmenetileg sikerült úgy balatoni halat szereznie, hogy nem sértette meg a törvényt: a magas vízállás miatt megnyitott Sió angolnacsapdáiba került keszegekhez jutott hozzá. „Gyakorlott horgászként tudtam, hogy ilyenkor kerülhet ide angolna, kárász, ponty és süllő is” – meséli Márkus Ferenc, a halsütöde tulajdonosa. Ez persze csak rövid időre látta el igazi balatoni hallal a vendéglátóhelyet. A kiskaput egyébként a Jóbarátokon kívül még egy halsütöde használta ki.
Nem ért egyet a halászat leállításával, a Balaton-parton nem balatoni halat enni „gáz”, és úgy gondolja, nem lesz ez mindig így. Rengeteg a hal, ha kimegy az ember este horgászni, simán fog egy 10 kg-os pontyot. De addig is, több forrásból kell beszerezni a keszeget. Meg van elégedve a pisztránggal és a ponttyal is, nem panaszkodik pocsolyaízre. Kecsegét is árul, a fajta fő vonzereje, hogy nem szálkás. Ősztől bővül a kínálat, a kecsege füstölve is kapható lesz, akárcsak az angolna.
