Még éppen elkapjuk a naplemente legszebb fényeit, amikor elindulunk a Pálffy borteraszról a Fekete-hegy felé. Sok helyen már javában zajlik a szüret, a Pálffy Pincénél is belevágtak már a többhetes munkába.
Megállunk a Csere-kútnál: az egyik új telepítés alattunk, a Csere-kúti dűlőben történt, 1600 tőke szőlőt ültettek ide 2018 június elején, meséli Pálffy Gyula. Már a római korban ismerték a korabeli, közelben levő település lakói az itt felszínre törő forrást. A kút mellé jegenyéket ültettek – ez jelezte annak idején, hogy merre tartsanak a szomjas vándorok.
Elhagyatott terület nagyon jó adottságokkal
„Fekete” – egyelőre így hívják a Fekete-hegy szoknyájának felső részén, az erdő alatt elterülő 7 hektáros területet, melyet néhány évvel ezelőtt vett meg a Pállfy-család. „Régi álmom volt ez a nagyon jó adottságokkal rendelkező parcella, és ebbe az álomba a gyerekek is belenőttek” – meséli Pálffy Gyula.
A Fekete-hegy a Balaton-felvidék legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű vulkanikus tanúhegye. A Badacsonynál is magasabb egy kicsit, 448 méter. 4-7 millió éve keletkezett, kőzete bazalt, bazanit és bazalt tufa. A tetején elterülő fennsíkon a tavak szintén vulkanikus tevékenység hatására jöttek létre.
"A második világháború óta nem művelték ezt a területet. A 60-as és a 70-es években egyre kevesebben akartak a mezőgazdaságban dolgozni, az emberek elvándoroltak innen, fogyott a falu népessége és fogytak a művelt területek is. A téeszesítés ide már nem futott ki, a hegy szoknyájának aljába kerültek az állami szőlők. A hetvenes években kaszálónak használták ezt a részt, aztán lassan visszavette az erdő. Teljesen elhagyatott lett ez a terület. Nagyapámmal sokat jártunk ide gombázni”.
Régen a fenti erdős rész is szőlő volt, mutatja a borász. A talaj nagy része fekete erdőtalaj bazalttörmelékkel keveredve. A terület tisztítása során hét beszakadt pincét találtak, köztük van olyan, ami középkori eredetű, az egyiket egy több száz éves térkép is jelzi. A pincék közvetlen környezetét érintetlenül hagyták, sajnos nem látszik túl sok minden néhány kőfalmaradványon kívül. Az is csak akkor, ha átküzdjük magunkat a csalánon és a bokrokon, és közelebb megyünk.
A forrás közelsége és az öreg szőlőművesek régen talált szórványleletei alapján nagy az esély rá, hogy a forrás közelében egy római villa lehetett.
Tavaly 3 hektárt telepítettek be a 7 hektáros területen, a másik felét egyelőre kaszálják, hogy ne bokrosodjon be újra. Egy rajnai rizling-ültetvény szélén beszélgetünk, a terület másik felébe furmintot ültettek, és nemsokára a pincékbe kerül a munka gyümölcse is: „Már szüreteljük itt a szőlőt, ha egy sorról egy láda jön csak össze, az is 2-3 hordó bor” – mondja Pálffy Gyula.
A furmint előtérbe kerül
„A globális felmelegedés miatt minden évjárat melegebb. Azok a fajták, amelyek a savakat nem tudják megtartani, például a rizlingszilváni vagy a muskotály, egyre inkább a háttérbe szorulnak. Ilyen a szürkebarát is, vannak olyan évjáratok, amikor birtokborba házasítjuk, és nem is jön ki új fajtabor-tétel. Hasonló a helyzet a traminival is: volt egy hektár, amit még édesapámtól örököltem, kivágtuk és kékfrankost telepítettünk a helyére. A traminit is főleg házasítjuk, vagy könnyedebb bort készítünk belőle, és a borteraszon kínáljuk.”
„Keressük azokat a fajtákat, amelyek a meleg ellenére meg tudják tartani a savakat. A furmint ilyen, a filoxéra vész előtt meghatározó fajta volt a Káli-medencében, és minden egyes borvidéken jelen volt a Kárpát-medencében. Már 2006-ban telepítettünk fél hektárt, 3 éve még felet, és azóta itt a Fekete-hegyen még felet. Az előző évjáratok megmutatták, hogy nagyon szép borokat ad itt ez a fajta. Pezsgőt is készítünk belőle.”
