A Balaton idegenforgalma, ahogy ma mi ismerjük, jórészt a Kádár-korban épült ki – elnézve a fotókat, nem hiába kapta Magyarország a legvidámabb barakk elnevezést. A tóparti idegenforgalom nagy volumenű fejlesztése az 1956-os forradalom leverése után indult meg – a rendszer vezetése a jóléti szocializmus, az úgynevezett „legvidámabb barakk” megteremtésével kívánta elkerülni még egy lehetséges felkelés és hatalom elleni lázadás esélyét. Hogy milyen is volt a korszak, amiről Cseh Tamás azt énekelte, hogy Táguló gyűrűkben konszolidációt/hullámzott a szép Balaton? Íme:
Balatonlelle, 1951: Sátraik előtt beszélgető és Esze Tamást olvasó fiatalok a Munkaerő Tartalékok Hivatala (MTH) balatonlellei üdülőjében. Az MTH az ipari és a kereskedelmi szakmunkás-utánpótlás biztosítására 1950-ben életre hívott szerv volt, aminek hatásköre az ipari és kereskedelmi tanulók iskoláira terjedt ki. A vas-, építő-, a bánya- és a faipar számára biztosította a szakmunkásokat. 1956-ban megszűnt, 1957-ben hatáskörét a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztálya vette át. (Itt is és innentől is a képek, képsorok alatt találod azok leírását – a szerk.)
Szigliget, 1958. augusztus 15. Autós kempingezők a sátruk előtt a Balaton-parton Szigligetnél. egy KIM gépkocsival, a Moszkvics elődjével. A kép nem csak elképesztően beállítottnak hat, de a korszakban az átlagember számára elérhetetlen jólélet is szimbolizál.
A balatoni turizmus fellendülésének egyik fontos mozgatórugója volt, már ami a külföldi turisták érkezését illeti, a berlini fal 1961-es felhúzása. A megosztott országban és városban élő kelet- és nyugatnémet családok bevett találkozási pontjává vált a Balaton partja. Egyes adatok szerint 1965-ben 125 ezer keletnémet tette tiszteletét a Balatonnál, és ez a szám a későbbi években is csak növekedett.
Szántód, 1962. július 22. Csehszlovák és keletnémet turisták a Zamárdi és Szántód közötti partszakaszon. Hosszú idő óta ismét meleg, nyárias volt az időjárás a hétvégén a Balatonon. Közel százezren fürödtek a magyar tengerben és mintegy tízezer gépkocsi parkírozott a campingek és hotelek környékén ekkoriban.
Zamárdi, 1962. július 22. Külföldi turisták Zamárdi és Szántód között.
Az idegenforgalmi fejlesztések első fontos állomása a M7-es autópálya kiépítése volt – az első szakaszt már 1964-ben átadták, de Siófokot csak 7 évvel később, 1971-ben érték el. Az idősebb generáció még emlékezhet azokra a vasárnapokra, amikor a félkész sztrádán csakis Budapest irányába volt szabad közlekedni, enyhítendő a kialakult dugókat.
Balatonfüred, 1962. augusztus 6. Lipcséből érkezett család az egy éve létesült balatonfüredi kempingben.
A tóparton voltak speciálisan a küldföldieknek dedikált kempingek is, és azt se felejtsük el, hogy minden napfény és mosoly ellenére egy ugyan egyre puhuló, de mégis embertelen diktatúrában járunk. A kontroll, a nyaralók – főként akiknek családtagjai közül esetleg disszidáltak – megfigyelése aktívan zajlott. Nem csak a magyar, de a német titkosszolgálat is egész szezonra berendezkedett a balatoni főhadiszállásaikon.
Magyarország, 1963. június 6. Ha már a beállított fotókat emlegettük, íme egy csodás klasszik reklámfotó: Az ORION Rádió és Villamossági Vállalat emblémájával forgalomba kerülő, de a Telefongyár (TERTA) által gyártott UKW Superton (ORION 1051) elnevezésű táskarádiót reklámozza egy manöken a Balatonnál – a kép az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat számára készült reklámfotó.
Balaton, 1963. augusztus 4. Homokozó gyermekek a Balaton partján a sátrak között száradó ruhák alatt és a sátor előtt beszélgető társaság. No meg a kempingnadrágos férfi, aki az autójára támaszkodva távcsővel nézi a fürdőzőket...
Tihany, 1964. július 21. Balaton-parti kemping Tihanyban. "Sok külföldi vendég nyaral a Balaton környékén, a nemzetközi campingek is megteltek csehszlovák, lengyel és német turistákkal. A csehszlovák Škoda Octaviák mellett az autóbusz is Škoda gyártmány. A magyar vendégeket a GAZ M-21 Volga személygépkocsi képviseli" – írták a korbeli képaláírásban.
Zamárdi, 1964. júlus 21. Nyaraló turisták sátrai és gépkocsijai a Balaton partján, a Zamárdi és Szántód között lévő kempingben.
Szántód, 1964. július 30. Légi felvétel a Balaton partján létesített autós kempingről.
A korszakban elképesztő mennyiségű hotel épült, különböző minőségben, 1962-ben indult a siófoki szállodasor létrehozása, de az évtizedben épült a füredi Annabella és Marina, és 1971-ben állt már a keszthelyi Helikon is. Persze ezek csak a legnevesebbek, ezek mellett milliónyi apróbb hotel és persze végtelen mennyiségű kemping is épült, végig az északi és déli parton is. Az MTVA Archívumának képei, még ha pár darab klasszikus beállított propagandafotó is, a korszakra megannyi jellemző apróságot rejt. És azért vannak egészen őszintén elkapott pillanatok is közte.
Balatonfüred, 1965. augusztus 18. Külföldről érkezett turisták sátraznak, pihennek a balatonfüredi nemzetközi kempingben.
Fonyód, 1965. július 27. Sátrazók a fonyódligeti kempingben.
Balatonfüred, 1965. augusztus 18. A Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) érkezett turisták sátraznak Wartburgjuk mellett a balatonfüredi nemzetközi kempingben.
Balaton, 1966. augusztus 14. Olasz gyártmányú Fiat 500-as gépkocsival érkezett külföldi turisták kempingeznek a Balaton partján.
Balatonszabadi, 1967. július 20. Gázpalackon főznek a nyaralók a balatonszabadi-sóstói kempingben.
Balatonszemes, 1967. július 20. Sátraik között napoznak a nyaralók a Lidó campingben. Az elmaradhatatlan, többfunkciós Pálma gumimatracok is a korszak jelképeivé váltak.
Balatonszemes, 1967. július 20. NDK-s turisták autóikkal, lakókocsival, sátorral nyaralnak a Hullám Kempingben. Trabik, csíkos kempingszék, terülj-terülj asztalkám.
Szántód, 1968. augusztus 27. Autóskemping és egy hűvős augusztusi utószezon.
Szántód, 1968. augusztus 4. Sátorozók a szántódi kempingben a Balaton partján, augusztus első vasárnapján.
Balatonfüred, 1973. augusztus 5. Sátrak, lakókocsik, autók, motorok a balatonfüredi kempingben.
Balatonfüred, 1973. augusztus 5. Egy házaspár pihen lakókocsija előtt a balatonfüredi kempingben.
Szántód, 1988. november 4. A szántódi kemping. Bár az 1980-as években már nem övezte akkora őrület a parti kempingeket, és a korabeli sajtó is kevesebbett foglalkozott velük, a népszerűségükből még ekkor sem vesztettek. Eleve sok család és fiatal számára a SZOT-beutalók ellenére is ez volt az egyetlen anyagilag megengedhető formája annak, hogy a magyar tenger partján nyaraljanak. És kalandnak sem volt utolsó egy jó kis sátrazás.
