Id. Légli Ottó
Id. Légli Ottó a Balatonboglári Állami Gazdaság szőlészeti telepvezetőjeként, majd ágazatvezetőjeként tett rengeteget a balatoni borászat fejlődéséért.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Facebook-posztja szerint a bérbaltavári születésű, Szombathelyen felnőtt szőlész járt a Kertészeti Egyetemre, dolgozott faiskolában, kertészetben, volt gépállomási agronómus és szeszfőzde vezető, mielőtt 1958-ban a Balatonboglári Állami Gazdaságba került. A ranglétrán előre haladva pedig ágazatvezetőként már 900 hektárnyi szőlőért felelt, és innen ment nyugdíjba 1991-ben.
„Folyamatosan az új dolgokon törte a fejét, s ezt a főnökei nem nézték túl jó szemmel. Ki is akarták rúgni. Aztán mégiscsak ment előre a ranglétrán, ágazatvezetőként már 900 hektárnyi szőlőért felelt. Közben nem feledkezett meg Bérbaltavárról sem. Amikor állami támogatással szőlőt lehetett telepíteni, rábeszélte a helyi tsz vezetését, hogy vágjanak bele” – írta a Vaol.hu egy 2013-as cikkben.
A Légli Szőlőbirtok és borászat így emlékezik Facebook-posztjában:
2020.10.07 - én, 89 éves korában elhunyt id. Légli Ottó szőlész, három fiú gyermekének büszke édesapja. Az '50-es évektől induló Balatonboglári Állami Gazdaság és az ott kialakuló "progresszió" aktív részese. Kiváló újító. Embersége, közösségi érzékenysége mindig példa lesz számunkra. Egyedi, intelligens humora, nyitott személyisége sokszor segített családunknak és barátainknak a napi élet küzdelmeiben.
2020.10.07 - én, 89 éves korában elhunyt id. Légli Ottó szőlész, három fiú gyermekének büszke édesapja. Az '50-es évektől induló Balatonboglári Állami Gazdaság és az ott kialakuló "progresszió" aktív részese. Kiváló újító. Embersége, közösségi érzékenysége mindig példa lesz számunkra. Egyedi, intelligens humora, nyitott személyisége sokszor segített családunknak és barátainknak a napi élet küzdelmeiben.
Bergmann Ernő
A legendás füredi aranykoszorús cukrászmester hosszú betegség után hunyt el október 9-én.
Régi vendéglátós családból származik. Édesapja, Bergmann Imre 1939-ben nyitotta meg első győri cukrászdáját. Bergmann Ernő a budapesti Gerbeaud-ban (akkor Vörösmarty) tett mestervizsgát 1968-ban, az ezt követő négy évben édesapjával dolgozott. 1972-től a balatonfüredi Hotel Marina cukrászati termelőüzemét vezette.
Míg testvére, ifjabb Bergmann Imre a győri üzletet vitte tovább, Bergmann Ernő 1992-ben nyitotta meg első cukrászdáját Balatonfüreden, a Petőfi Sándor utcában, ezt követte 1998-ban az Aranycsillag Szálloda éttermének polgári cukrászdává alakítása.
„A polgári kávéházakkal összeforrt Bergmann név nem csak városunkban, de országszerte is fogalommá vált az évek során… Bergmann Ernő munkássága, Balatonfüred turisztikai és idegenforgalmi arculatának kialakításában markáns és meghatározó szerepet töltött be. Cukrászdái számtalan kulturális rendezvénynek adtak otthont, nagyvonalú és önzetlen támogatásának köszönhetően pedig jelentős mértékben járultak hozzá a város rendezvényeinek sikeréhez" – emlékezett meg a cukrászmesterről a Balatonfüred.hu.
Bergmann Ernő így vallott elhivatottságáról:
“Amellett, hogy ez a szakma rendkívül munkaigényes, fegyelmet és alázatot követel, csak akkor tud az ember versenyben maradni, ha minőséget ad. Minőséget pedig csak minőségből lehet előállítani. Ez talán még a titok része”.
“Amellett, hogy ez a szakma rendkívül munkaigényes, fegyelmet és alázatot követel, csak akkor tud az ember versenyben maradni, ha minőséget ad. Minőséget pedig csak minőségből lehet előállítani. Ez talán még a titok része”.
A cukrászmester munkáját 2013-ban a Balatonfüred Városért címmel jutalmazta a település, a híres “Bergmann krémes” pedig 2019-ben városi érték lett a Balatonfüred Városi Értéktár Bizottság döntése alapján.
A Bergmann Cukrászdák - az Arany Csillag ház épületében, a Zsigmond utcában és a Petőfi Sándor utcában - működnek tovább, őrizve a családfő szellemiségét.
A közelmúltban távozott a balatoni építészet meghatározó alakja, Callmeyer Ferenc is, több híres badacsonyi és tihanyi épület tervezője.
