A kiállítás unalmas történelmi tények helyett az épületegyüttes és a bencés rend történetének érdekes részleteire helyezi a hangsúlyt, és a szerzetesek hétköznapjait is közelebb hozza a látogatókhoz.
A szőlőhegyek kőfalai, a kerítések építőkövei és néhol az utcakövek mellett számos épület is a szürke vulkáni kőzetből készült, az apró szőlőhegyi présházaktól a vasútállomásokon át a templomokig.
Zalahaláp kanyargós utcáin a szőlőművelés és a település látképét is meghatározó bazaltbányászat emlékei találkoznak, a balatoni mitológia alakjait és a jelent különleges szobrok kötik össze.
A Szent Miklós- vagy Kálvária-domb igazi zöld sziget Veszprém szívében, ahol a jelen és a múlt, egy XXI. századi város nyüzsgése és a lelassulás találkozik.
Megjelent Zubreczki Dávid Templomséták a Balaton körül című kötete.
Már lekerült az állványzat egy része a Tihanyi Bencés Apátság és a templom épületéről, nyáron pedig egy különleges időszaki tárlatot láthatunk a megújult kiállítóterekben.
Mitől lehet vonzó a XXI. században a szerzetesi lét, és egyáltalán, mit jelent ez Tihanyban, a Balaton egyik legpörgősebb településén?
A Templomséták a Balaton körül a régió legszebb és legérdekesebb templomain, kápolnáin, zsinagógáin és templomromjain keresztül mutatja be a települések történetét és művészetét.
Az ösküi kerektemplom már ezer éve őrzi a Bakony lábánál épült falut, a kallósdit a XIII. században emelték, a balatonfüredi pedig a római Pantheon mintájára készült.
Újabb település csatlakozott a Balatonon túlcsorduló építkezések megállításához. Az összes kikötőhöz épül majd sétálórész is. Mit hozhat magával a teraszok kinyitása? Heti híradónkat olvashatjátok.
Mi az, ami az őszi borvacsorákon és néhány barokk oltárképen kívül a Balaton környékéhez köti a szentet? Megismerkedtünk a balaton-felvidéki Szent Márton-úttal.