Csopaki kötődés miatt nyaranta a családdal sokszor csak Alsóörstől Tihanyig tart nekünk a Balaton. A néhány éve átadott 8-as főút kétszer kétsávos kényelme miatt pedig jó ideje Veszprém felől közelítjük meg az „olaszrizling fővárosát”, Almádi ezért nekünk egyszerűen kiesett. A balatoni ember számára amúgy is ősztől tavaszig élhető igazán a vidék, mi meg úgy voltunk vele, hogy ebben a régióban magas minőségű, egész éves nyitvatartással rendelkező éttermet Füred és Veszprém nagyon szűk környékén kívül igen nehéz találni. Egy késő őszi délutánon döbbentünk csak rá, hogy eddig mekkora tévedésben éltünk.
Kaptunk egy fülest, hogy az Almádi Yacht Club étterme, a Kikötő Étterem igazából mindenki előtt nyitva áll, a séfváltást követően pedig szerdától vasárnapig egész évben látogatható, és baromi jól főznek. Nem volt mese, egyből autóba is ültünk. Eldugott, szinte intim helyre érkeztünk, ahol barátságos és szívből jövő vendégszeretettel fogadtak minket.
Törőcsik Zoltán alsóörsiként tizenhat év londoni gyakorlatot követően az aszófői Szálka és a füredi Neked Főztem érintésével érkezett meg Almádiba, tehát abszolút hazai pályán játszik. Mint kiderült, saját magát minimalista szakácsnak tartja, és kijelenthetjük, hogy ezt a fajta minőségi, letisztult, ízközpontú bisztrókonyhát nagyon sok helyen megirigyelnék. Egyszerre modern és házias ízek, abszolút nemzetközi menüsor, ami elképesztően magabiztos kézzel van tálalva a céklás arancinitől, a gyöngytyúklevestől, a gambas pil-pilen és vörösboros marhapofán át a thai csirke curryig.
Gyakorlatilag végigkóstoltuk a menüsort és ráeszméltünk, hogy az északi part (egyik) legjobb helyén vagyunk, a korábban kiüresedett, külsőségekből összetákolt, agyonhasznált bisztrókonyha elnevezés itt végre új értelmet nyert. Illetve visszanyerte eredetijét: változatos kínálat, modern technológia, újszerűségében is házias ízvilág mindenféle manír vagy sallang nélkül.
A libamáj parfait (libamáj parfait, szarvasgombás vaj, birs chutney – 4900 Ft) érkezik először. A szarvasgomba és a máj tökéletesek együtt, a gomba savanyítása, a mazsolás birs és a cékla födes jegyei pedig közösen adják az egyensúlyt. Fantasztikus kezdés! Az azt követő gyöngytyúk húsleves cérnametélttel (2500 Ft) letisztult, visszafogott, elegáns, ahogy a gambas pil-pil (tigrisrák, fokhagyma, chili, paradicsom – 3900 Ft) sincs túlfűszerezve, túlfokhagymázva, és egyszerűen roppan a szánkban a tökéletes állagú rák.
A vörösboros marhapofa grillezett répával és puliszkával (5400 Ft) is olyan, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. A pofa omlik, a puliszka egyszerre krémes és harapható, a savanyított hagyma pedig az egészre felteszi a koronát. Eddig négyből négy, ahogy mondani szokták! Érkezett a lazac céklapürével, brokkolival és csicsókával (6800 Ft) és biztosak voltunk benne, hogy ennél fogásnál leesik majd a léc, mert megmondjuk őszintén, hogy az esetek többségében ez egy elképesztően unalmas étel szokott lenni. De nem itt! Úgy van lesütve a lazac zsírja, hogy közben lédús marad, a cékla pedig egyszerűen zseniális hozzá. Nekünk erről szólnak a textúrák, nem pedig a szifonos habokról: az alapanyagok állagát kell tökéletesen eltalálni.
A végén még megkóstoltuk a csokoládé felfújtat mascarponéval és szederrel (2100 Ft) is, ami nem volt gejl, nem volt fojtó, hanem egyensúlyos és jólesően kesernyés-édes lezárása volt gasztronómiai kalandunknak. A főleg környékbeli borokat (és többek között a villányi Malatinszky Csaba remek tételeit) pedig egy jóféle Nobilis pálinkával kísértük le.
Összességében elmondható, hogy magas elvárásokkal érkeztünk, de így is pozitív meglepetésben volt részünk. Nem szoktunk gyakran ennyire dicsérni helyeket, de a Kikötő abszolút megérdemli a kalapemelést, és bár nem a legolcsóbb éttermek egyike országos tekintetben sem, de bátran állítjuk, hogy a legjobb bisztrók közé tartozik, és így közel sincsen túlárazva. Sok budapesti étterem is példát vehetne az egyre inkább épülő vidékről! Almádi mindenesetre új gasztroközponttal bővült.
