Az Antal-hegy Szigliget egyik kevésbé ismert, szőlőültetvényeknek és pincéknek otthont adó magaslata. Egy egészen más, de lenyűgöző panoráma tárul elénk, ahogy a parkolótól kaptatunk fel a borászat étterme, a Vulcanus Borterasz felé. Már javában zajlik a szüret, a rövid sétánkhoz darálók és szőlőprések adják a díszletet, és mustillat terjeng a levegőben.
A borteraszról mesés a kilátás, szinte elfelejtjük, hogy enni jöttünk, nem könnyű az étlapra és az itallapra koncentrálni. Egyszerre látjuk a Badacsonyt, Fonyódot és a szigligeti várat. A borterasz tulajdonosai, Kardos Balázs és Zsuzska türelmesen megvárják, amíg befogadjuk a látványt – itt már sejtjük, hogy nem ma kezdték a szakmát.
Szigliget, Ausztria, aztán újra Szigliget
Balázs a szomszédos Antal Pincében sajátította el a borkészítés és a vendéglátás alapjait, majd 13 év után, rengeteg tapasztalattal tért vissza az Antal-hegyre. Zsuzskával Ausztria felé vették az irányt, síterepeken és neves éttermekben dolgoztak. Többször eltervezték, hogy hazatérnek a Balatonhoz, de aztán mindig felbukkant egy-egy ellenállhatatlan, szakmai fejlődést kínáló lehetőség, és maradtak. Ilyen volt az az exkluzív, a Forma–1-es pálya mellett található stájerországi kastélyszálló is, ahol Balázs étteremvezetőként és sommelier-ként dolgozott. Az éttermet Ausztria 50 legjobb vendéglátóhelye között tartották számon, konyháját a Gault&Millau étteremkalauz három sapkával, több mint 500 tételes borlapját a Wine Spectator borszakmai magazin is méltatta.
Szatmári Gábornak, a Vulcanusnak is otthont adó borászat tulajdonosának az idén végül sikerült visszacsábítania Balázsékat Szigligetre. Egy olyan vendéglátóhelyet álmodtak meg, ami bár tehetné, nem a panorámára alapoz, ami nagyon „passzol” Szigligethez, és ahol az ételek egységet alkotnak a borászat boraival.
A házi szalámiktól a porchettáig
Rövid étlappal dolgoznak, mégis mindenféle alkalomhoz illő fogásokat megtalálunk itt, a borok mellé fogyasztható hideg falatoktól egy komoly vacsoráig. Az ételeket Horváth Viktor, Balázs sógora készíti.
Az ízelítő a kamrából (4290 Ft) nem csak egy jól hangzó ételnév, itt Balázsék saját sonkája, angolszalonnája és háromféle, saját recept alapján készülő szalámija kerül a tányérra. A fehér szalámi paprika nélkül, szarvasgombaolajjal készül, az olasz szalámihoz háromféle borsot és egy közel negyedszázados rumot használtak, a vadszalámi szarvas- és sertéshús keverékéből áll.
Mi a kencevariácót (2290 Ft) próbáltuk ki: csatos üvegekben érkezett a padlizsánkrém, a sajtkrém és a körözött, a kencéket kovászos ciabatta, zöldségek, burgonyás kovászos kenyér kísérte. A kedvencünk a sajtkrém volt, és mivel nem apró mennyiségről van szó, ez az előétel tökéletesen alkalmas arra, hogy csillapítsa az éhséget, vagy kitaláljuk, kérünk-e valami komolyabbat, amíg megfejtjük a világ nagy dolgait a panoráma és egy pohár bor mellett.
A porchettaszendvicsbe (2990 Ft) egy fűszeres, göngyölt malaccsászár kerül, amit egészben sütnek meg, majd kihűtik és hajszálvékony szeletekre vágják. A szeletek kovászos bagettben, egy kis salsa verdével nyakon öntve, szárított paradicsommal, friss kevert salátával és csípős Sriracha szósszal hódítanak (ez természetesen opcionális, ha valaki nem szereti a csípőset, akkor elhagyható).
Bár az előző fogás is kiadós, aki komolyabb kalóriabevitelre vágyik, kérhet fűszeres sült oldalast burgonyával és kukoricával (4490 Ft). Az omlós, ízletes hús egy barbecue-étteremben is megállná a helyét. „Nyugodtan egyétek kézzel” – tanácsolja Balázs.
A kamra kincsei helyben készülnek, de a húst nem a környékről szerzik be, meséli Balázs, mert a gazdák nem tudják biztosítani a folyamatos ellátást. A borterasz mellett van egy saját fűszerkertjük, és zöldségeket is termesztenek. A sajtok beszerzését azonban sikerül a közelben megoldani: a roston sült natúr és chilis kecskesajt (4190 Ft) Balatonedericsről érkezik, a bazsalikomos sajtot (3890 Ft) a lesenceistvándi Szegi Családi Gazdaságtól veszik.
A vulcanustól a rózsakőig – Badacsony különleges fajtáit is megkóstolhatjuk
A 2002-ben alapított Szatmári Birtok csak saját tételeit kínálja, és itt olyan badacsonyi borfajtákkal is foglalkoznak, amelyek igazi kuriózumnak számítanak, és amelyekkel csak nagyon kevés helyen találkozhatunk.
A borokért Nyéki Róbert borász felel, jelenleg 3 hektáron termelik a szőlőt, a már meglévő kéthektárnyi telepítés mellett újabb területek betelepítését tervezik, a borvidéken hagyományosnak számító szőlőfajtákkal, meséli Balázs. A borterasz névadó borát, a vulcanust mindenképp érdemes megkóstolni. Ezt a fajtát 1957-ben nemesítette dr. Király Ferenc szürkebarát és budai zöld keresztezésével, a törzsültetvény pedig a pincészet mai területén volt. Most is itt található az egyik legnagyobb ültetvény ebből az izgalmas, intenzív illatú fajtából.
Aki kifejezetten badacsonyi fajtákat kóstolna itt, ne hagyja ki a rózsakőt (a budai zöld és a kéknyelű nemesítése) és a zeust, a rizlingkő pedig egy olyan házasítás, amely rózsakőt és olaszrizlinget tartalmaz. Jobb évjáratokban rozé és vörösbor is készül a cabernet franc szőlőből, ezenkívül szerepel az itallapon 12 éves vulcanus borpárlat, ami Manibato nevet kapott és a közel 30 gyógynövénnyel készült ürmös likőr és törkölypálinka is.
Az étterem tágas belső térrel is rendelkezik, a hatalmas panorámaablakok mögül is lehet gyönyörködni a tájban, ha már túl hideg lesz a szabadtéri étkezéshez. A tervek szerint legalább október végéig nyitva tartanak, de az is lehet, hogy még novemberben is fel lehet jönni egy melengető leves, egy kiadós vacsora vagy egy különleges badacsonyi bor kedvéért. Ezek pedig évszaktól független dolgok.
