Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Aktív

Egy teljesen új nyomvonalon is körbetekerhetjük a Balatont

Egy 400 kilométer hosszúságú, nem hagyományos kerékpárúton vezető, de kitáblázott útvonalon is körbetekerhetjük a Balatont.

Aktív

Ez nem a Mars, hanem a bauxitbányászat nyoma – Új túraútvonal a Balatontól félórányira

A Balatontól kicsit több mint 30 km-re van egy sci-fibe illő, a bányászat nyomait őrző, vörösben játszó táj, ahol úgy érezzük, nem is a Földön járunk. Ez a Bakony délnyugati lábánál fekvő Halimba egyik túraútvonala, amely kőfejtéses gödrök mentén mutatja be egy súlyosan megsebzett táj értékeit.

A kb. 1200 lakosú Halimba a Balatontól 32 km-re, kb. félórás autóútra, a Bakony délnyugati lábánál található. A települést, melynek közelében kilencven évig bauxitkitermelés folyt, ma főleg gyógynövényes kertje miatt keresik fel a kirándulók.

Halimba területe már a kelták és a rómaiak idején is lakott volt, avar és magyar temetőt és egy IX. századi magyar falu nyomait is megtalálták a régészek. A település honlapján az olvasható, hogy a mai község legrégebbi épületei közül néhány még élő fára „épült”

„A fák tetejét levágták elágazásuknál, összekötötték a szomszédos fákkal, és erre építették a tetőszerkezetét, oldalát sövénnyel fonták és sárral tapasztották.”

„A fák tetejét levágták elágazásuknál, összekötötték a szomszédos fákkal, és erre építették a tetőszerkezetét, oldalát sövénnyel fonták és sárral tapasztották.”

2022 márciusában négy különböző, 3-4 km hosszúságú, de egymással össze is vonható, a falu központjából induló tematikus útvonalat adtak át a településen. Az egyik egy körtúra Taliándörögd irányába, a másik, szintén önmagába visszatérő útvonal a szomszéd település, Szőc felé kalauzol, ahol egyedülálló sziklaképződményeket láthatunk. A harmadik út a horgásztavakhoz vezet, és a vizesélőhelyek környezetét mutatja be, a negyedik pedig a Kab-hegy irányába, egy marsbéli tájra visz, ahol a bauxitbányászat nyomait, a tájba vájt kőfejtéses gödröket láthatjuk. Az útvonalak mentén az akácoszlopokon QR-kódokat helyeztek el az egyes állomásokra vonatkozó információval.

Mi a negyedik, a kőfejtéses gödröket bemutató túrát választottuk. A falu központjában levő tábla segít abban, hogy áttekintsük a lehetséges útvonalakat, de konkrét tájékozódási pontok helyett az információs táblák és a QR-kódos táblák helyét jelöli.

pirossal jelzett útvonalon indulunk el. Elhagyjuk a falut, és egy gyönyörű, erdős területen sétálunk egy néhány száz méteres szakaszon, a Malom-völgyi pihenőparkig. Az útvonalon egyelőre csak mi járunk, mesés a nyugalom, tőlünk nem messze egy kisebb szarvascsorda robog át a fák között.

Itt egyenesen haladunk tovább, de kiderül, hogy ez zsákutca. Az útvonal a pihenőpark kis házikója felett, egy kis, meredek kaptató megmászása után folytatódik fent, jobbra. Erre csak egy fára festett narancsszínű festék utalt, amikor arra jártunk. Azóta a piros útvonalon a jelzéseket pótolták és egyértelművé tették az útvonalat – ezt válaszolta vonatkozó kérdésünkre Kovácsné Véber Eszter, Halimba polgármestere.

Egy fennsíkra érünk, mögöttünk a távolban a Somló, előttünk jó tájékozódási pont az Atibor-hegyen álló Kerekfenyves vagy Kalap-erdő, ez a feketefenyőkből álló facsoport. Mögötte valamivel több mint 3 km-re a Művészetek völgye egyik helyszíne, Taliándörögd fekszik.

Kb. egy km-t haladunk a távoli Kerekfenyves irányába. Egy kicsit kezd egyhangú lenni az út, aztán minden megváltozik, amikor ezen a ponton balra letérünk az ösvényen. Csak pár száz métert haladunk, de olyan, mintha egy másik bolygóra érkeznénk: a lábunk alatt és ameddig a szem ellát vörös kőfejtéses gödrök látványa tárul elénk. Egyszerre szürreális és lenyűgöző látvány, ahogy a természet zöldje találkozik a vörös felszínnel. 

A bányászat kb. egy évszázada tépte fel a felszínt a környéken. 1908-ban Zalatnay Stürmer József bauxitot talált Halimbán, az örökségként kapott földjén, a Malom-árokban. Ekkor még nem tudta, hogy egy egész régió iparának alapjait teremti meg. A kitermelésre egészen 1926-ig várnia kellett, a már működő bauxitbányák tulajdonosai sokáig akadályozták az új bánya megnyitását.

Bár ez a bauxit elég gyenge minőségű volt, az induló bányászat teljesen átalakította a falu életét: a sovány termőfölddel rendelkező, szegény település lakói a mezőgazdasági termelés helyett a bányákban kezdtek el dolgozni.

Az alumíniumérc iránti kereslet növekedése miatt a II. világháború alatt nagyszabású mélyfúrásos kutatás indult a halimbai medence csaknem egész területén. 1951 és 1973 között három bányát nyitottak a település közelében, a legutóbbi, a Halimba III. az akkori Európa egyik legnagyobb kapacitású bauxitbányája lett. A halimbai mélyművelésű bánya kitermelhető vagyona 1 millió 900 ezer tonna volt, évente 145-180 ezer tonna bauxit kitermelése valósult meg. (Létesültek bányák a szomszédos települések, Nyirád és Szőc területén is.)

Magyarország az 1980-as években a világ 8. számú bauxittermelője volt, majd a rendszerváltás után a bauxitbányászat leszálló ágba került. Ennek több oka is volt: csökkent a bauxit és az alumíniumgyártás kiindulóanyaga, a timföld iránti igény, összeomlott a KGST, egyre szigorúbbak lettek a környezetvédelmi követelmények. A termelés Halimbán 2013 februárjában fejeződött be.

Az út egy darabig a sci-fibe illő, vörös medence mellett vezet, majd lejjebb visz, a gödrök belsejébe. A vörös por tapad, fehér tornacipő helyett inkább túrabakancsot húzzatok, és nem jó ötlet letenni a talajra a hátizsákot. Nem érdemes letérni a kijelölt nyomvonalról, mert a lejtők fala meredek és csúszós.

Itt vegyesen helyeztek el klasszikus és QR-kódos táblákat. Ezek a bauxitérc kialakulásáról és a bauxitbányászat történetéről szólnak.

Kitermelés és természet

Halimba alatt található a Dunántúl egyik leggazdagabb karsztvízkészlete. A bányászat miatt a kitermelés folyamatos szivattyúzást igényelt, ezért évtizedek alatt a Dunántúli-középhegység karsztvizeinek szintje 10-100 métert süllyedt. Ennek a hatása volt az, hogy a Tapolcai-tavasbarlang ma csónakázható szakasza száraz lett, a Hévízi-tó vízutánpótlása csaknem veszélybe került, számos mocsár és lápvidék kiszáradt. A bauxit feldolgozása során keletkező, erősen lúgos közeg, a vörösiszap nem megfelelő tárolása 2010. október 4-én emberéleteket is követelő, súlyosan környezetkárosító ipari katasztrófát okozott.

A túraútvonal megkerüli a kőfejtéses területet, majd visszavezet a faluba. Mi nem ezt követjük, hanem ugyanazon az útvonalon térünk vissza a településre. Vagyis a Föld nevű bolygóra, egy olyan helyről, ami közel száz év bányászatának emlékét őrzi.

Tipp: Ha szeretnétek többet megtudni a környék bauxitbányászatának történetéről, látogassátok meg a gánti Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Parkot is!

Cimkék

Hasonló tartalmak

Aktív

A Balaton-felvidéki tanúhegyekre hivatkozva lefújták egy napelempark építését

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a tájkép megóvására hivatkozva a védelmébe vette a Tapolca melletti területet.

Aktív

7 kerékpáros útvonal tavaszra, ha unod a Balatoni Bringakört

7 útvonalat ajánlunk azoknak, akik már teljesítették a Balatoni Bringakört, és szívesen felfedeznének valami újat, és persze azoknak, akik nyeregbe pattannának az enyhe télvégi napokon.

Aktív

Variációk balatoni randizásra – Valentin-nap a tónál

Egy tartalmas balatoni nappal, hétvégével február közepén sem lőhettek mellé. Adunk néhány tippet, hova menjetek randizni a tó körül!

Aktív

Télen csobbanni a Balatonban? – Vízparti szaunák a tó körül

Egy panorámás szaunából nézni a téli Balatont igazi testet és lelket is feltöltő program. Mutatjuk, hol van erre lehetőség a szállodákon kívül.

Neked ajánlott

A