A balatoni fürdőzések a 19. század második harmadában váltak igazán népszerűvé: ekkor kezdtek kialakulni az első fürdőtelepek, mint Balatonfüred vagy Siófok, a reformkor és a vasútépítés hatására pedig a tó turisztikai jelentősége ugrásszerűen megnőtt. Innen szinte már csak egy lépést jelentett, hogy az ember megkísérelje átúszni a magyar tengert. Először talán csak játékból, esetleg kihívásként vagy pusztán a határok keresése miatt vetették magukat a habok közé. Persze nem kellett sok idő ahhoz, hogy ezek az egyéni próbálkozások sporttörténeti jelentőséget nyerjenek.
Legyőzte a magyar tengert
A leghíresebb korai úttörő szobra ma is ott áll a siófoki kikötőben. Szekrényessy Kálmán 1880. augusztus 29-én írta be nevét a balatoni (és a magyar) sportkrónikába azzal, hogy Siófokról indulva egészen Balatonfüredig úszott. A férfi közel hét órán át tempózott, egy akkoriban szinte elképzelhetetlen, több mint tizennégy kilométeres távon. A korabeli sajtó szenzációként tálalta a teljesítményt. Joggal. Az újságok „a magyar tenger legyőzőjéről” cikkeztek, a közönség pedig rajongással ünnepelte a hőst, miközben a napot a magyar úszósport születésnapjaként könyvelték el. Nem véletlenül. A hihetetlen teljesítménnyel hagyományt teremtett, de nem csak a Balatonnál: egy évvel később, Vác és Pest között, megrendezték a Dunán is az első hivatalos nemzetközi úszóversenyt.
A korabeli sajtó úgy írt róla, mintha „Odüsszeusz tért volna vissza Ithakába”. Mint ismert, Odüsszeusz, a görög mitológia legendás hőse tíz évig bolyongott tengereken és idegen földeken, mielőtt visszatért Ithakába, az otthonába. Szekrényessy ezzel példát mutatott, és valóra váltott egy álmot. Mégpedig azt, hogy szinte
bárkinek lehetősége van arra, hogy átússza a Balatont.
A nagy áttörések ideje
A következő évtizedekben többen követték Szekrényessy példáját: 1896-ban Gräfl Károly, majd 1897-ben Ejury Lajos is sikerrel teljesítette a távot. A versenyszerű átúszásokra azonban az 1920-as évekig kellett várni, ekkorra már komoly nézőtábora lett a meghirdetett eseményeknek. Aztán jött a második világháború, és ezzel egy nagyobb lélegzetvételű szünet. Csak 1948-ban hirdették meg újra a tizennégy kilométeres megmérettetést: a Szekrényessy-emlékversenyeken (1948 és 1967 között) azonban csak profi és versenysportolók mertek elindulni.
A Balaton átúszásának – fogalmazzunk úgy – tömeges lehetőségét (ami az amatőr úszók előtt is nyitva állt) végül csak 1982-ben váltották valóra. Ekkor rendezték meg ugyanis az első hivatalos, szervezett átúszást a Révfülöp és Balatonboglár közötti, 5,2 kilométer hosszú távon. Akkoriban még csak néhány százan indultak. És ma? 10-12 ezren vagy akár többen is. Az idei, 43. Balaton-átúszáson a közel 13 ezer résztvevő, a családtagok és az érdeklődők révén több mint 30 ezer látogatóra számítanak a szervezők. Európa legnagyobb nyílt vízi úszóeseményén a mezőny is változatos: a 8 éves gyerekektől kezdve a 80 éves szeniorokig akadnak résztvevők. És nem kell úszóbajnoknak lenni hozzá: a Balaton-átúszás kifejezetten amatőr és hobbiúszóknak szóló nyílt vízi szabadidősport-esemény.
Manapság egyre gyakrabban bukkannak fel azok, akik jelmezben úsznak vagy „családi stafétában” küzdik végig az 5,2 kilométert. Mások békatalppal vagy épp háton úszva. A leggyorsabb úszók akár egy órán belül teljesítik a távot, de az átlagos úszóidő három óra. Mondjuk, az időnek nincs nagy jelentősége: mert itt nem a verseny számít, hanem az, hogy „megcsináltad”.
Közösségi érzés és biztonsági „játék”
Mára a Balaton-átúszás a sport mellett közösségi élményt is jelent. Családok, barátok, céges csapatok indulnak együtt. A parton fröccs, lángos, örömujjongás, a vízben csend és belső monológok. Mindez persze nem működhetne jól szervezett és szigorúan felügyelt biztonsági háttér nélkül. A szervezők nem véletlenül halasztották el idén a július 26–27-re meghirdetett átúszás időpontját. A HungaroMet siófoki obszervatóriumának időjárás-előrejelzése ugyanis rendkívül bizonytalan, zivatarveszélyes időjárást jelzett, viharos széllökésekkel és intenzív villámlással a tervezett hétvégére.
A Balaton-átúszás napján ugyanis szinte minden a biztonságról szól: kettőszáz vitorlásból álló úszófolyosó, tucatnyi vízimentő és rendőrségi motoros, három kórházhajó a vízen és több mint ezer szervező garantálja ezt. Minden egység összehangolva dolgozik azon, hogy mindenki épségben érjen célba. A szervezők csak akkor engedik el a rajtot, ha az időjárás, a vízhőmérséklet és a szélviszonyok is ideálisak.
És bár világszerte több helyen rendeznek tóátúszásokat, a Balaton-átúszás mégis egyedülálló. A rendezvény különlegessége, hogy ilyen nagy létszámú, egyszerre rajtoló nyílt vízi úszóesemény alig akad Európában. Több mint tízezer résztvevő egy napon, egy távon, egy célért indul. Hogy a végén büszkén jelenthesse ki:
„megúsztam”.
A 43. Lidl Balaton-átúszás új, másodjára elhalasztott időpontja 2025. augusztus 9. A végleges döntést augusztus 7-én, csütörtökön hozzák meg.
Források: Arcanum, Hungaricana, balaton-atuszas.hu, Szekrényessy Attila: A Balaton-átúszások története, Magyar Életrajzi Lexikon, Nemzeti Archívum
43. Lidl Balaton-átúszás
Program adatai
(Borítókép: Fortepan / Horváth József)
