Az államalapítás ünnepe már a középkorban is kiemelt helyet kapott a hazai megemlékezések között. Szent István királyt 1083-ban, I. László király uralkodása alatt avatták szentté. Akkoriban különleges eseménynek számított, hiszen maga az uralkodó járt közben annak érdekében, hogy VII. Gergely pápa engedélyezze a ceremóniát. Ehhez viszont
fel kellett nyitni a sírját a székesfehérvári bazilikában.
A krónikák szerint ekkor került elő épen maradt jobb keze, a később Szent Jobbként tisztelt ereklye. A középkori gondolkodásban a test romlatlansága az életszentség bizonyítékának számított, így ez a mozzanat teljes mértékben megerősítette István szentségének az elismerését. A pápai engedély után augusztus 20-án tartották meg a ceremóniát Székesfehérváron: ekkor emelték oltárra, azaz kanonizálták a király földi maradványait.
Ezt követően augusztus 20-ára időzítették hazánkban az uralkodó kultuszához kötődő körmeneteket és vallási szertartásokat. Az ünnep a barokk korban vált egyre fényesebb egyházi ünneppé, majd a nemzeti identitás erősödését jelentő 19. században már politikai jelentést is kapott: a magyar államiság, illetve a történelmi folytonosság jelképe lett. A 20. században többször is új értelmezést nyert: a Horthy-korszakban a nemzeti egység és a Szent Korona ünnepe, a szocializmus idején pedig az „új kenyér” és a „nép állama” került előtérbe, majd a rendszerváltozás után kapta csak vissza eredeti, államalapító hangsúlyát.
Vásárok, körmenetek és közösségi programok a Balatonnál
Az ünnephez kötődő hagyományok, értelmezések és fordulatok a Balatonnál is megjelentek. Igaz, itt mindig kaptak egyfajta egyedi, a térségre jellemző, nyári hangulatot. A tóparti településeken a körmenetek és zászlófelvonások mellé kirakodóvásárok, borkóstolók, vízi versenyek és szabadtéri mulatságok társultak. A magyar tengernél így az állami és egyházi hagyományok mindig a balatoni nyaralás fesztelen hangulatával keveredtek, ami megteremtette a tó saját, ünnepi világát.
A Balaton-part kulturális életének irányítói készülnek a balatoni hetekre, amelyet augusztus 20-tól szeptember 4-ig tartanak, s eseményekben bővelkednek. Opera-, operett- és balettestek, láncbemutatók tudományos ülések és országos találkozók, külön féle sportesemények követik majd egymást. A balatoni heteket augusztus 20-án Siófokon ünnepélyesen nyitják meg, s a tervek szerint előadják Beethoven IX. szimfóniáját is: a MÁV szimfonikusok zenekarát Komor Vilmos vezényeli. Ugyanezen a napon rendezik meg Balatonfüreden a 3. országos nemzetiségi fesztivált, amelyen román, német, szlovák, horvát és sokác együttesek mutatják be népi kultúrájuk hagyományait. Badacsonyban, Balatonfüreden és Balatonföldváron borheteket rendeznek. Révfülöpön nagyszabású alkotmánynapi bált, Keszthelyen szabadtéri előadást, Balatonfüred és Tihany között úszóversenyt, és ekkor tartják meg az országos természetjáró versenyt is. A balatoni hetek idején a vendégek ötven százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak a magyar tenger partjaira
– írta a Tolna Megyei Népújság 1960 augusztusában az ünnephez kapcsolódó előkészületekről, amiből jól látszik, hogy a Balatonnál mindig egy kicsit másként gondolkodtak augusztus 20-áról, sokszor továbbgondolták a „kötelező jellegű” ünnepeket, amit sokak számára elérhető, színes és unikális rendezvények kísértek.
„Badacsonyban augusztus 17-től 31-ig ismét megrendezik a hagyományos borhetet. A 14 napos kiállításon Badacsony legkiválóbb borai várják a bel- és külföldi vendégeket. A kiállítás rendezői gondoskodtak harapnivalóról is. Kacsasült, disznótoros ételkülönlegességek, halászlé és magyaros gulyás között válogathatnak a látogatók” – ezt már az 1963. augusztusi Petőfi Népe írta, megerősítve a balatoni hagyományok egyedi jellegét.
Mindig az egyediségre törekedtek
Az ünnep a Balaton partján mindig nyári ízt, egyfajta fesztiválhangulatot kapott. Tény, hogy már a két világháború között saját hagyományt teremtettek a Balatonfüredi Borhetek: 1932-ben indultak, ahol a borvidék legjavát kóstolhatták végig a vendégek a Tagore sétányon. A szentté avatott királyunk napján – már akkor is – rendszerint tűzijáték zárta az esti programot. A magyar tenger igazi különlegességei közé tartoztak a lampionos vitorlásfelvonulások, többek között Balatonlellén és Balatonfűzfőn, ahol fényekkel díszített hajók suhantak el a mólók előtt. Ehhez társult a vízi világ egy másik ikonikus eseménye a Keszthelyi-öbölben: a közel negyvenéves múltra visszatekintő, az 1980-as évek elején indult „István, a király Kupa”, ahol a versenyzők a regatta rajtvonalán, a nézők pedig a parton ünnepeltek.
A közelmúltban új, látványos és kreatív ünnepi ötletek is születtek: a szigligeti vár falaira augusztus 20-án fényjáték vetül, Tihanyban az idei évtől pedig a bencés apátság homlokzata válik „élő történelemképpé” a fényfestés révén. Ne feledjünk azonban egy másik, ám ízig-vérig balatoni sajátosságot sem: a BAHART kifejezetten az ünnepi éjszakára szervezett menetrenden kívüli hajózásai során az utasok pezsgőspohárral a kézben figyelhették a tűzijátékot.
Siófokon az 1990-es évektől kezdve a hajóállomás melletti felújított Dísz tér és a csodálatos Rózsakert ad otthont a Bor és Kenyér Ünnepe rendezvénynek, ahol változatos programokkal, kulináris élvezetekkel, kézművesvásárral és koncertekkel, illetve természetesen egyházi ceremóniával egybekötött kenyérszenteléssel, vízi fényjátékkal és lézershow-val ünneplik augusztus 20-át. Több mint tíz éve vitt új színt az ünnepi, balatoni hagyományokba a Balatonfüredi Fashion Night is, amit Katti Zoób divattervező 2013‑ban indított útjára. A szabadtéri divatbemutató mára az augusztus 20‑i ünnepségsorozat megszokott, elegáns előestéjévé nőtte ki magát.
Mindez jól mutatja: a Balaton partján augusztus 20-a egy olyan ünnep és hagyomány, amely egyszerre történelem, közösségi élmény és a sokszínű nyár utolsó nagy „összeborulása”. Te hol ünnepelsz idén?
Forrás: Arcanum, Hungaricana, siofok.hu, bahart.hu, balatonfured.hu, kattizoob.hu, aquamagazin.hu, Németh László Művelődési Ház sajtóközleménye
(Borítókép: Fortepan / Horváth József)
