Mitől különlegesek a keszthelyi villák, amelyek nem a Balaton partján, hanem a keszthelyi parkok árnyas fái körül sorakoznak? Miért és hogyan őrzik máig is a századelő eleganciáját, amikor a tó környékén alig maradt érintetlen villasor? Vajon hogyan sikerült ennek a hangulatnak fennmaradnia a háborúk, az államosítások és az átépítések viharában? És mi az, amit ma is megőrizhetünk belőle?
Kevés épület mutat történeti karaktert
A balatoni, unikális villák rokonai Bélatelepen, Balatonföldváron, Siófokon, Balatonalmádiban és Balatonfüreden találhatók. Keszthelyt valami mégis egyedivé és különlegessé teszi. A válasz talán a városszerkezeti helyzetben, a kor ízlésében és a túlélés történeteiben rejtőzik.
„A tóparttól távolabb, a városépítészetileg gondosan megtervezett Helikon park körül épültek fel, amely ma is reprezentatív, városias keretet ad az épületeknek. Emiatt őriz ma is különleges atmoszférát a Helikon park környéke, ugyanis kevés a történeti karaktert mutató üdülőhely a tóparton. A villasor a századelő jellegzetes villaépítészeti jegyeit mutatja, hasonló épületekkel más hazai és közép-európai üdülőhelyen is találkozhatunk. Építészeti kialakításuk elég heterogén, de a korszak kedvelt irányzatának számító alpesi villaépítészet hatása a Balaton-parti villák faszerkezetes motívumaiban is felfedezhető. Ez a hatás a házak »svájci villa« elnevezésében is megőrződött. A korszak turizmusának kedvelt célpontjai voltak az alpesi tóvidékek, és a hegyvidéki utazások élményei a Balaton-parti építkezések formakeresését is inspirálták. A svájci villa motívuma ugyanakkor a legkülönbözőbb európai tájegységek és üdülőhelyek építészetében is elterjedt, a nagyvárosi életvitelből való kivonulás és a természetközeli üdülés univerzális szimbólumává vált a korszakban. A faszerkezetes, tornácos villák a romantikus elvágyódást, a természetközeli létélmény ígéretét hordozták, és talán ezt az érzést közvetítik ma is, miközben ez az illúzió épp a turisztikai desztinációk beépítésével, urbanizációjával veszett el” – árulta el kérdésünkre Wettstein Domonkos, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese és egyetemi adjunktusa.
A keszthelyi villák azonban nem tekinthetők egyedi irányzatnak, bár természetesen megfigyelhetjük a lokálisan ismétlődő motívumaikat. Inkább a villasor összképe az, ami különleges, és egyes szakaszaiban ma is őrzi az eredeti karakterét. A város történelmi hagyományaira is reflektálnak, így az építészeti megformálásukra jellemző a reprezentatív, eklektikus építészet hatása, később a századelő tendenciái is hatottak. És ott vannak a már említett, alpesi motívumokat közvetítő faszerkezetek, amelyek mellett szintén hangsúlyos szerepet kap a vakolatarchitektúra.
Balatoni stílus újragondolva
A balatoni építészetben kialakultak egységesnek tekinthető irányzatok, amelyek a táji karakterhez és az üdülőhelyi életformához igazodtak. Ezek azonban csak kicsit később, az 1920-as évek után elinduló fejlesztési időszakokban bontakoztak ki teljes valójukban. Úgy tűnik, a századelő építészete összetettebb, amit a más tájegységekről származó mintázatok még direktebben formáltak, miközben ma már a „svájci villákat” is jellegzetes balatoni házaknak tartjuk. A romantikus, könnyed, játékos megformálásuk viszont más formában, de a későbbi tóparti építkezésekben is tovább élt.
„A keszthelyi villák jellemzően családi nyaralókként épültek fel, de a történelem során számos funkcióváltás is történt. A villatelep környezetében azonban több, funkcióját tekintve különleges épület is áll. A Baross Gábor utcában például felfedezhető a régi vasútállomás épülete, amely ma már társasház. A Balatonszentgyörgy felől érkező vasútvonal ugyanis korábban még itt ért véget, és csak később, a Tapolca felé vezető vasútvonal kiépítésekor helyezték át a pályaudvart a mai helyszínére. A régi felvételi épület a korszak típusépülete, ugyanakkor a Monarchia vasútállomásainak formaképzésére szintén az alpesi minták voltak hatással. Ilyen szempontból illeszkedik is a villatelep összképébe. A közelében álló Balatoni Múzeum neobarokk épületét Györgyi Dénes tervezte meg 1925–28-ban, aki Almádiban töltötte nyarait, és ott számos épület fűződik a nevéhez. Keszthelyen érdemes viszont kiemelni Svastits Géza munkásságát, ő tervezte például a pécsi Erzsébet Tudományegyetem üdülőjét 1935-ben, ami ma Forrás panzióként ismert, és a hortobágyi mintát idéző tóparti Halászcsárdát is. Mindkét épület már az első világháború utáni építészeti irányzatok hatását mutatja” – fogalmazta meg Wettstein Domonkos, aki a Balaton modern 1956–1989 című könyv szerzője is, amiben a tó körüli épületek történetét eleveníti fel.
Ahogy azt a szakember is megerősítette, a villák többször tulajdonost és funkciót váltottak a történelem során. Emiatt pedig néhány esetben akár jelentősen is átépítették őket. A villák történetéről érdemes Góth László Utcák, házak, lakosok és emlékek című könyvét kézbe venni.
Villák és történeteik
A keszthelyi Munkácsy utcában álló Schnetzer-villát 1910-ben építette Schnetzer János svájci származású építészmérnök. Később a villát Rochlitz Béla, a Festetics-birtok erdészeti főtanácsadója vette meg, és a villa is felvette a nevét a köztudatban. Az államosítást követően a négyszintes, nagy méretű villában bérlakásokat alakítottak ki, majd ezeket eladták, és a villa társasházzá alakult át. A különböző épületsorsok közül érdemes még kiemelni az 1900-as évek elején felépült Castelli-villát, amely eredetileg lakás céljára épült fel, később többször funkciót váltott, már az 1940-es évek elején a Kis-Balaton Vízrendező Társulat használta. A villát nemrég Kurucz Szabolcs építész tervei szerint újították fel, akinek a munkáját 2021-ben az Év Balatoni Háza díjjal ismerték el.
Hogyha Keszthelyen sétáltok, érdemes felidézni ezeknek a most is velünk élő épületeknek a történetét, mert igazi gyöngyszemeket találhatunk. A következő képre kattintva pedig még több villaépületet láthattok galériánkban.
Források:
- Wettstein Domonkos: Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században
- Wettstein Domonkos: Balaton modern 1956–1989
- Góth László Utcák, házak, lakosok és emlékek
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Balaton)
