„Szerintem mindenkinek van a Balatonról egy idealizált képe a szőlősorokkal, egy pohár borral a kezében a vizet nézve. Ha szeretnénk, hogy ez megmaradjon, akkor nagyon fontos, hogy most összefogjunk, és védekezzünk a járvány ellen” – mondja Szántai Réka, a Skrabski Borászat borásza abban a videóban, amiben több borásszal együtt hívják fel a figyelmet nemcsak a problémára, hanem annak kezelésére is.
Mi ez a betegség?
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont leírása szerint 2025 őszére az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) fitoplazma által okozott, és az amerikai szőlőkabóca mint vektor által terjesztett betegség gyors, országos terjedést mutat a magyarországi szőlőállományban. Fertőzött tőkénként a terméshozam 20–50 százalékkal eshet vissza, súlyos esetben tartós tőkepusztulás is bekövetkezhet. Ráadásul az alkalmazott vészhelyzeti terv szerint, ha az állomány 30 százaléka a betegség tüneteit mutatja, akkor azt teljes egészében ki kell vágni. A jelenlegi helyzetkép alapján, már az idén is jelentős károk várhatók a termelési mennyiségre és a bevételekre vonatkozóan – írják.
A jelenleg kialakult helyzet Jásdi István borász (Jásdi Pincészet) szerint a 19. századi filoxéra vészhez hasonlítható, amikor az összes európai történelmi szőlő kipusztult.
Három dolgot kell megtenni mindenképp Gyukli Krisztián borász (Gyukli Pince) szerint:
- összefogás,
- elhanyagolt, elzárt ültetvények újra művelésbe tétele,
- vegyszeres növényvédelem.
A videóban elhangzik az is, hogy a műveletlen szőlőterületek a kabóca számára táptalajként szolgálnak, ezért ha nem kezdik el művelni az adott szőlőterületet,
azokat ki kell vágni.
Hiába védekezik tehát a betegség ellen egy borász, ha a szomszédjában elhanyagolt szőlőterület van, ugyanis az potenciális veszélyt jelenthet rá és a környező területekre. Így most mindenkihez szólnak, akinek szőlőterülete van, hogy vagy művelje, vagy vágja ki azt!
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont egy állandó operatív törzs felállítását javasolja, amely az érintett szektorok – borászok, ökológusok, hatóságok, növényegészségügyi szakemberek és a növényvédelmi vállalkozások – képviselőit integrálja. Ez a testület koordinálhatja az adatgyűjtést, az intézkedéseket és a kommunikációt. Emellett létre kell hozni egy átlátható finanszírozási és kompenzációs rendszert, amely képes kezelni a védekezés megnövekedett költségeit, a gazdák kárát, és ösztönzi a szabálykövető együttműködést.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
