A termelői piacokon a házi sajtok és a családi receptek mellett különleges történetek vannak, ezért is érdemes elkezdeni beszélgetni az árusokkal. Körbenéztünk a Hévízi Termelői Piacon, a pultok mögött pedig 100 éves receptekről és kitartásról meséltek nekünk, de láttunk nemesvidi tündéreket, sőt az is kiderült, hogyan lehet teljes állásban űzni az origamik hajtogatását.

A libás

Illés Gáborék asztalán minden ünnep alkalmával előkerültek a nagypapa receptjei alapján készült húsételek, melyek fűszerezésükben, elkészítésükben elütöttek a szokásos magyar fogásoktól. Nem véletlen, hiszen a nagyapa a 20-as években a Pick és a Herz gyáraknak dolgozott, majd Franciaországba utazott, hogy új módszereket ismerjen meg. Munkája során elleste, hogy miből készül igazán különleges hentesáru és hogyan lehet a legjobban feldolgozni a húst, innen jöttek az extra receptek.

Aztán 3 évvel ezelőtt, vendéglátó tapasztalattal a háta mögött az unoka úgy döntött, megpróbálkozik a kétlaki élettel. Gáborék budapesti éttermei mellett Nagykátán béreltek területet, ahol libák tenyésztésébe és feldolgozásába kezdtek. Elérkezett hamarosan az idő, amikor teljesen hátrahagyták a fővárost, és a Somló-hegy mögött két faluval arrébb, Csöglén alakították ki új életüket. Megvásároltak egy közel 200 éves parasztházat, és Illés Gábor párjával, valamint egyik fiával létrehozott egy olyan vállalkozást, amelyben a magyar konyha hagyományait vegyítik a több évtizedes családi receptekkel.

A Csöglei Sonka különlegessége, hogy minden libából készül francia hatással, kakukkfüves-rozmaringos alappal. Nyáron a libakolbász a sláger paradicsomos, aszalt szilvás, tökmagos, vörösboros, áfonyás ízesítéssel. Ősztől jön a libaszalámi és a pástétom, ez utóbbi barackpálinkával megbolondítva. És amikor az időt csak kabátban bírjuk már ki, akkor megjelenik a libakocsonya, melyet bűn kihagyni - városi legendák szerint függőséget okozhat. Különleges termék még a varrott sonka: a nyak bőrébe beletöltik a hízott májból készült pástétomot és felfüstölik.

A zöldséges

Mindenki csak mamának hívja a piacon Irénke nénit, aki a hévízi piac legidősebb árusa. Dédunokája segítségével 94 évesen heti háromszor utazik el Marcaliból Hévízre, hogy sárgarépát, szőlőt, paradicsomot és sok más finom zöldséget áruljon. Irénke néni azt mondta, hogy egy dolgot még kipróbálna az életében, ezért 90. születésnapján a piac közössége valóra váltotta az álmát: az egyik árus kisrepülőjével vitte fel Irénkét a felhőkbe, és felülről láthatta a piacot és a Balaton környékét.

Hat évesen kezdett el piacon árulni, volt náluk minden, ami a háztájon termett. Nagypapája pásztor volt, sokféle állatra vigyázott. Tudása felkeltette egy grófné figyelmét, aki kitaníttatta, így az állatokhoz értő felcser lett belőle. Mindenhova őt hívták, ahol állatokat kellett gyógyítani: ha felfúvódott a tehén, könnyített rajta, más betegségnél gyógyfüvet tett az állatok szájába. Irénke néni nagyon ellenzi a permetezést, beszélgetésünk során ezt többször is hangsúlyozta. A mamának 8 dédunokája van és 60 évesen szerzett jogosítványt, szóval semmihez nincs későn vagy túl korán.

A gyógyító rózsás

Kaposvártól 25 km-re, Szengáloskéren 3000 tő rózsa nő, amit nem csokrokba szánnak, hanem a gyomrunkba. A damaszkuszi fajtakörbe tartozó rózsákat ugyanis kimondottan étkezési céllal és illóolajnak termesztik. Buneváczné Nagy Etelka és férje 3 évvel ezelőtt vásárolta a területet, de ez az első év, hogy a tőkék annyira megerősödtek, hogy termékekkel is megjelentek a piacokon. Nagy odafigyelést igényelnek a rózsák, kézimunkával gondozzák őket, és ami fontos, permetszert nem láthatnak. Szerencsére nem is lenne szükség rá, mert a hagyományos, kerti rózsákkal szemben, az illóolajban gazdag virágokat nem szeretik a tetvek. A rózsákhoz leginkább a szerelmet és a randevút kötjük, de a termelő azt mondja, már az ókori rómaiak is tudták, hogy milyen hatással lehet a memóriájukra: fontos döntések előtt elvonultak a szenátorok, tejbe rózsalekvárt kevertek, és csak bizonyos idő elteltével ültek ismét össze.

A Rózsasziget termékei között találunk rózsalekvárt, mely péksüteményekhez kiváló, de kiskanállal gyógylekvárként is fogyasztható. A rózsacukor süteményekhez ad egyedi ízt, a rózsaszörp jól jöhet, ha unjuk a limonádét, a rózsatea pedig a borongós napokat is feldobja. A Bunevácz házaspár a rózsavíz rengeteg jótékony hatásáról beszélt nekünk: szerintük nőgyógyászati és emésztési panaszokra, szédülésre, depresszióra mind hatásos a rózsa. Egy tanulmányról is meséltek, amely a Lübecki Egyetem kutatásán alapult, és az eredményt a Science tudományos lapban is publikálták. A kutatás szerint a rózsa illata bizonyos körülmények között segíti az emlékezet működését. Az egészségügyi hatások mellett pedig ízüket se felejtsük el: gyümölcs salátához, süteményhez, krémekhez, nyári koktélokhoz mind jól jöhet.

A fürjtojásos

A termelő családjában egészségügyi problémák kezelésére használták először a fürjtojást, a recept szerint 8-10 darabot turmixoltak össze túróval, zabbal, banánnal, idény gyümölcsökkel, és pár hét után elkezdtek csökkenni a Crohn-betegség panaszai. Zalaegerszeg közelében, Alibánfán laknak a fürjek, Farkas Dániel családi vállalkozásban, sok segítő kézzel közösen készíti a különleges pácban érlelt termékeket.

Ehetünk chillis, fokhagymás és zöldséges fürjtojást, mely húsleves alaplében ázott. A fürjtojást nem egyedül íze miatt kedvelik, nyersen fogyasztva nem kell félni szalmonellától, és a népi gyógyászat szerint hatásos lehet cukorbetegségre, magas vérnyomásra, gyomorfekélyre, érelmeszesedésre, vérszegénységre is. Farkas Dániel főzelékekhez, kocsonyához, grillételekhez, salátákhoz és szendvicsekhez ajánlja még.

Az origamis

A piac árusai között sok újrakezdő és pályaelhagyó van, Mészáros Csilla óvónéniből lett főállású origami-készítő. Mindegy milyen munkája volt, de valahogy mindig előkerült a kreativitás: több évtizedig kisgyerekekkel dolgozott és nekik hajtogatott papírból, majd 16 évig külföldön próbált szerencsét, ahol a vendéglátó szakmában is felfigyeltek arra, hogy a szalvétákat nem a megszokott stílusban készíti el. Így az észak-olaszországi étterem tulajdonos hamar ráérzett arra, hogy az ünnepi asztalok díszítését a magyar munkatársra kell bízni.

A mondás azt tartja, hogy a tehetség előbb-utóbb utat tör magának, Csillának ez 2010-ben, a lánya esküvőjén érkezett el, ahol első alkalommal készített ünnepi origami-dekorációt hattyú formában. Ezután kezdett foglalkozni azzal a gondolattal, hogy akár teljes munkaidőben is élhetne a hobbijának. Tudatosan építette fel az üzletét, megtanult weboldalt szerkeszteni, inspirációkat gyűjtött. Ma már az egész országból érkeznek hozzá rendelések szülinapra, ballagásra vagy esküvőkre. Csilla kifejlesztette az úgynevezett 3D origami-technikát, amivel tartós és egyedi formákat tud készíteni: az ifjú párok darumadár- vagy pillangófüggönyt rendelnek az esküvőre, mely később a lakásukat díszíti, de hajtogatott már mesefigurákat, esküvői virágcsokrot, városi címert és Harry Pottert is.

Az agyagtündéres

Nemesviden van egy ház, aminek 1000 fokos kemencéjében a tündérvilág szereplői kelnek életre, majd 1 napig hűlnek, hogy később a hévízi termelői piacon találjanak új gazdára. Bogdán Zsuzsi népi iparművész szerint a német vásárlók a kék színű díszeket keresik, és a harang forma a kedvencük.

Zsuzsi története Marcaliban kezdődött, ahol a helyi gyárban varrónőként dolgozott, de amint kevesebb megrendelés érkezett, új munka után kellett néznie. A kézügyessége adott volt, így autodidakta módon kezdett el foglalkozni nővére tanácsára a kerámiával, aki szintén népi iparművészként dolgozik és decemberben a Vörösmarty téren árulja a portékáit, melyet minden évben valamilyen téma alapján megújít. Ha Zsuzsival beszélgetünk, egy nagyon erős nőt látunk, akitől kitartást tanulhatunk: büszkén mesélte, hogy az elején mennyire nehéz volt megtanulni tűvel rajzokat készíteni az agyagokon, hány sikertelen próbálkozása volt, mára pedig eljutott addig, hogy kizárólag ebből él meg, nem kell másfajta munkát vállalnia. Nem adta fel és áruján rögtön látszik, hogy különleges fantáziavilága van az alkotónak: mesékből kelt életre kerámiavirágokat, harangokat, tündéreket. A hévízi piac mellett talán hamarosan Nemesviden is találkozhatunk vele, tervezi, hogy a házánál bemutatótermet nyit. Akit pedig érdekel az agyagozás művészete, annak Zsuzsi a Nagykanizsa mellett található Kendlimajort ajánlja, ahova  a világ minden tájáról érkeznek látogatók.

szerző: Benkő Lívia